Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1913-03-13 / 60. szám
1913. március 14. Délelőtt háromimegyed tizenegy óráig tartott a sorozás. Akik ben mar adtaik, külön helyiségben várakoztak a feleshiivésire. Fél tizeinkiét órakar a sorozó-bizottiság kijött a folyosóra és az újoncok ünnepélyesen feleslküdtek a királynak és a hazának. Alkiket kiszuperáltak, azok rtagyogó arccal, boldogan és gyorsan távoztak, csak kiettő-hárioim miaradlt a régi udvaron őgyelgönek. Eziejken meglátszott, hogy szomorkodnak. Eliliém kerül az egyik, meg is kérdezem kiváncsiam: — Tán nem vették bel — Níem, azt az áldóját ... — mondja keserű kifakad ássál és megvakarta a füle tövét. — Hát aztán? örüljön neki. — Örül az avasfenie. Mert a Mári . . . elvesztem előtte a böcsületömiet . . . Ja ugy, a Mári. No ez már más. Igj én is megértem a busuló Legény bánatát és otthagytam a bánatával együtt. •Kifelé jövet egy öregasszonyt látok a korhadt falépcsőn. Guggolva ül ós sir. Nagyon öreg az istenadta, remeg a szája és száz ránc van az arcán. — Miért sir anyóka? — kérdezem részvéttel Tyiüli, de megoldódik a nyielve. Tördeli a kezeit és elmeséli siránkozva, hogy az unokáját, egyet,len unokáját elvitték katonának. Hogy az tlartotta el, segítette havonta öt forinttal, ment gyári munkás és tud ám pénzt keresni .... — Mi lesz velem, jaj, Jézus, mii lesz? . . . zokog és bólogat a fejével. — Hány éves? — Nyolcvankettő. — Szegedi? — Az bizony. — No majd keriül hely a szegényházban, anyóka. — Megy oda a fránya, nem ón — szól határozottan. Cébbeli vót az apám, kisnemes lány az anyám, én, ha szögény vágyók is, nem leszek világcsufja . . . Ejnye teremtette, milyen nyakas ez a százráncu öregasszony. Meg is haragudott rám, amiért a szegényházzal vigasztaltam. Nem tehettem jobbat, otthagytam a bánatával együtt. Tripolisz, Benghazi, Ennek a két északafrikai tartománynak dallamos neve még a fülünkbe cseng. Alig egy féléve irták a!á Ouchyban az olasz és a török kormány megibizottai azt a békeszerződést, mely végét vetette a tripoliszi hadjráatnak. Az Afrikában is lehanyatlott félhold két hatalmas birtokteste került ezzel az egyezséggel az olasz hóditó kezébe. És ez a változás gyökeresen fölforgatta azokat a közigazgatási és igazságszolgáltatási viszonyokat is, amelyek a török uralom idején fejlődtek ki. A nagyhatalmak konzulátusai bíráskodási jogot gyakoroltak Tripoliszban és Banghaziban. Ez az állapot most, hogy Itália berendezkedett, megszűnt. A magyar hivatalos lap mai számában hirdeti ki a rendeletet Balogh Jenő dr. igazságügyminiszter, hogy a külügyminiszter február 22-én hatályon kivül helyezte a két afrikai tartományban a konzuli bíráskodást. A DÉLMAGYARORSZÁO 133 gyönge török kivonult, vége hát az előjogoknak és kiváltságoknak, amiket az erősebbek élveztek. ki Megmentették a zárgyárat a magyar ipar számára. — Uj részvénytársaság,állami szubvenció.— (Saját tudósitónktól.) A Pesti Tükör legutóbbi számában hosszabb cikkben foglalkozott néhány szegedi bank válságával és üzleti vállalkozások átalakulásával. A cikk többek között megemlékezett a szegedi Rertészféle zárgyár átalakulásáról is, amely a legnagyobb csöndben történt. Amikor néhány hónappal ezelőtt a zárgyár csődbe jutott, komoly formában elterjedt a hir, hogy a zárgyárat megvásárolja az osztrák vaskarteh. Tény az, hogy ebben az irányban is megindultak a tárgyalások, amelyek azonban eredménytelenül végződtek. A gyár most Ferraria vasárugyár részvénytársaság címen működik. Január tizedikén történt az uj alakulás. A mult év december harmincadikán rendes bírói árverésen megvásárolták a gyártelepet, áruraktárával és szabadalmaival együtt. A részvénytársaságnak Szántó és Beck budapesti gépgyári cég, Goldgruber Qábor szegedi kereskedő és Máté István, a Schlickgyár volt főmérnöke az alapitói. A részvénytársaság négyszázezer korona alaptőkévei alakult. Kibocsájtottak kétezer darab kétszáz korona névértékű részvényt. A régi igazgatóságból csak Perjéssy László, a kereskedelmi és iparkamara titkára maradt benn a vállalatban, mint igazgatósági elnök. Az igazgatóság tagjai Beck Józsei mérnök, Goldgruber Árpád kereskedő, Máté István ügyvezető-igazgató és Pető Arthur mérnök. A -felügyelő-bizottság tagjai Goldgruber Qábor kereskedő, Szántó Samu gyáros és Pető Albert gyáros. A zárgyár tehát, amely a Gazdasági és Iparbank-kai egyidejűleg jutott válságba, nem jutott az osztrák kartell karmai közé. Sikerült talpraállitani ezt az elsőrangú ipari vállalkozást, amelynek az -első -megalakulását a legszebb reményekkel kisérték. A pénzkrizis azonban, mint olyan sok életrevaló ipari vállalkozást, a zárgyárat is válságos helyzetbe sodorta, amelyből csak a lankadatlan energia és a vállalkozás üzleti értékének a fölismerése mentette ki. A kedvezőtlen üzleti viszonyok miatt egyelőre csak szerényebb keretekben indult meg az uj vállalkozás. Hetven munkással dolgozik a gyár, ez a szám azonban néhány hónap multán tetemesen fölszaporodhat. A műhelyekben szakadatlanul dolgoznak, napról-napra érkeznek az ujabb megrendelések. A kereskedelemügyi miniszter kétszázezer korona szubvenciót adott a gyárnak, a -melyet már a legközelebbi napokban egyösszegben kiutalnak. Az állami támogatás föltétlenül nagy mértékben hozzájárul a vállalkozás gyors fejlődéséhez, ami a szegedi iparnak elsőrendű érdeke. Bulgária a monarchiához fog csatlakozni. — A Balkán uj térképe. — (Saját tudósitónktól.) Szófiából jelentik: Pavlovics, ,a bolgár liberális párt vezére, a bolgár-orosz viszonyról a következő érdekes nyilatkozatot tette: — Magától értetődik, hogy hálával tartozunk Oroszországnak, mely a mostani hadjáratban Bulgáriának sok szolgálatot tett. De tény az, hogy az orosz diplomácia, valahányszor tőle egy hordó mézet kapunk, arról is gondoskodik, hogy egy kanálnyi méreg is legyen benne. Igy történt most is. Hadműveleteinket elősegítették az oroszok, de egyidejűleg a diplomáciájuk támogatta a románok jogtalan követeléseit is, mert Romániát is le akarja kötelezni magának. De Szasszonov rövidlátó politikája, ugy látszik, nem volt tekintettel arra, hogy ezzel a kétszínű politikával az oláhok szimpátiáit meg nem nyerheti. Bulgáriában pedig jogosult elkeseredést kelt. Egyáltalában nem értem, hogy miért akarnak összes barátaink és szövetségeseink éppen Bulgária számlájára nyerészkedni. Szerbia Monasztirt, Velezt, Prilepet, Görögország Szalonikit követeli, Románia pedig Szilisztriára pályázik. Pedig ezeket a vidékéket csupa bolgár lakja és hogy eddig török kézen voltak és közösen hódítottuk meg őket, az még nem jogosit föl senkit ilyen követelésre, annál kevésbé, mert Szerbiával ezirányban van is egy szerződésünk. S ha Szerbia ezt a megállapodást megszegi, le fogunk számolni vele és az osztrák-magyar monarchiához fogunk csatlakozni. Ezzel azután l Oroszországgal szemben is elintéztük számlánkat. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A nagyhatalmak megállapodása. Róma, március 12. Diplomáciai forrásból közlik, hogy a hatalmak között már van bizonyos megállapodás a Balkán jövendő képére vonatkozólag. Mihelyt az albániai határok kérdése megérik a megvitatásra, a ha; talmak londoni követei azzal az inditványnyal fognak előállani, hogy a reuniónak a hatalmak által szentesitett határozatai teljesen érvényben maradjanak, akármilyen eltolódásokat fognak is a katonai események maguk után vonni. A hivatalos tárgyalások erről a kérdésről azonban nem kezdődnek meg mindaddig, mig nem lesz kilátás arra, hogy a reunió egyöntetű határozatot hoz. Ezt most még nem lehet remélni, mert az entente hatalmak nyilvánvalólag be akarják várni, mig Szkutari előtt eldőlnek a harcok. Krobalin a királynál. Bécs, március 12. Krobatin hadügyminisztert a király ma délelőtt 10 órakor egy óra hosszáig tartó kihallgatáson fogadta. A kihallgatás alighanem a külpolitikai eseményekkel van összefüggésben. ÁROK legszebb és legmodernebb kivitelben, Braun Viktornál Szeged;, Vár-utea 7. szám. Telefon 77-11. Telefon 77-11. A legkedvezőbb fizetési feltételek!