Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-08 / 32. szám

9 kezdődtek, nem fogadhatják el, hanem egész Drinápolyt, valamint az összes szigeteket, sőt a határnak Lüle-Burgaszon tul való kitolását követelik. A tárgyalás erre megszakadt. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET # Színházi műsor: SZOMBAT: A kedves Augusztin, operett. VASÁRNAP este: A kedves Augusztin, operett. VASÁRNAP d. u.: Rómeó és Júlia, szomorújáték. * A kedves Augusztin. A folyó színházi évnek nincs szerencséje az operettékben. Ugy látszik, bogy a divatos szerzők belefáradtak a megfeszített .munkába és most- pihennek, — ami nevük alatt most szinrekierül, műhelyforgács csupán -és sápadt kopizálá-s. Rendkívül gyönge, színtelen és hatástalan -olperette A kedves Augusztin is; bécsi -érzelgősség van benne bécsi kedély nélkül és kierin-gőszóíaanok, keringő-melódiák nélkül kisérik a vhnftaltotit, humortalan jelenéseiket^ párbct szédeket. A meséje? Meséj-e igazán nincsen, de .nincs egyetlen verse vagy kup-léja s-em, a -mely legalább az utca népszerűségére aspirálhatna, Fali Leó fír.o-m, kedves muzsikája bágyadt és erőtlen sziliekben cs-endül fel hellyel-közzel, ritkán ós szinte e-lveszőe-n a végtelen, sekély librettóban. -Színtelen, vontatott -és karakter nélkül való az előadás is, nem sokat készülhettek reá, nem is lett volna érdemes. Bajok is l-ehettek a színfalak mögött, két ízben percekig szünetelt a játék, A szereplőkben volt igyekezet, de hát nem korrigálhatták a tetszhalott darab fogyatékosságait. Csup ín Déry Rózsi eleven kedélye, ötletes gaz irr vidá-msá-ga, dévaj játéka vitt kedélyt a á.yolozott előadásba, affektált beszéd-e, gr. Jtcsák mozdulatai, karakterizáló színezése hálás -derültséget keltettek. Szép és finom volt Antal Erzsi, aki -ezúttal kedvesen, tisztán -énekelt. Heltai Jenő, Solymossy Sándor, Szathmáry Árpád is sok jó ötletet produkáltak, Oláh Gyula nem tudott felmelegedni a hálátlan cimszerefpben. A rendiezésről -csak annyit, hogy jó volna a túlságosan ismert ruhadarabokat (bemutatóknál -mellőzni. A cigánybáró ,örményének vörös lebernyege .és -Metternich zöld -bársonylfrakkja szinte dezauválja a színház ruhatárát. A zenekarnak nem sók dolga volt. Ladiszlai, Pogány és Lebeda vettek még részt az -előadásban, amelyet a közönség ige-n hidegen fogadott. * Réthy Laura búcsúja. Réthy Laura, az elmúlt évtized egyik legnagyobb stilusu -primadonnája, a szegedi színház egykori ünnep-elt énekesnője, tudvalevőleg visszavonul a színpadtól. Most búcsúzik a közönségtől. Az els-ő hangversenye Budapesten volt, a vid/ák (várösiai'ban Szegőd Ikdveíkitwilk -először. Szerdán lép 'föl a Cigány bárd Szaffi -szerepében, amely annyi derültséget hozott valamikor a -számára. Az előadás bérletszünetes lesz. A páros báróin,harmados ibérlők -elővételi jogát hétfő délig tartja f-enn a nappali pénztár. * Blaha Lujza betegsége. Harmadik hete fek-s-zik már -betegen Blaha Lujza. A mult héten állapota jobbra fordult. Azt hitték, hogy a jövő héten már lel is léphet és ezért a Nemzeti Színház jövő heti műsorára kétszer is kittizték „A l'ányo-m" cirnü darabot. A nagy művésznő állapota azonban ezen a ihét-en ismét rosszabbra fordult. A légcsőbitDELMAQYARORSZAG rút visszafejlődött, megint erős láz lépett fel, ugy, bogy legközelebbi fellépéseiről le kellett mondania. * A vidéki színházak. Egyik budapesti lap irja: „1914. szeptemberiéiben a legtöbb nagy vidéki színház bérlete lejár. Természetesen -rnár jó-előre megindul a kombináció, az uj direktorok személyét, illetőleg. A brassó— marosvasánhely—nagyszebeni Iszifnikerüilet megalakulása Komjáthy János igazgatása alatt 1914. őszétől immár bizonyosra vehető. Győr és Arad pályázat mellőzésével adták ki színházukat a jelenlegi színigazgatóknak, Kassán kiírják a pályázatot, mivel Komjáthy János n-ein reflektál többé a városra; Szegeden, ahol Beöthy László is alighanem reflekláns, újra kell1 pályáznia Almássy Endrének ós valószínűleg ugyanez fog történni a nagyváradi színházzal, a-melynék ezidőszerint Erdélyi Miklós az igazgatója. A temesvári színház tovább is -Kracsányi Lgnácé marad; Pozsonyban marad Polgár Károly. A debreceni színház vagy B-e-öthy László, vagy Palágyi Lajos miskolci igazgató kezére kerül. A pécsi szinügyi bizottság pályázat mellőzésével adják ki ujabb hárem évre Füredi Bélának a színházat, a szabadkai színház -Ná'dasdi Józseffel fogja megújítani a bérletet. A délvidéki szinik-erület sor-sa fölött pedig a jövő héten fognak dönteni." Persze mindez ne-m szentírás, bár -ép -Szegedre vonatkozólag a BeöthyAombináció, nagy on is találó. Ezt -az utóbbi napok eseményei után minden cáfolat ellen-éra is fönn kell tartani. Megerősíti még az a -ma érkezett hírünk, hogy a szegedi színházra Nádasdy József szabadkai, Szendrey Mihály aradi és Beöthy László budapesti színigazgatók okvetlenül pályáznak. * A pásztói pap. Érdekes bemutatóra készül a kolozsvári Nemzeti Színház: a jövő szerdán bemutatja Jakab Ödönnek, a kitűnő poétának A pásztói pap cim'ü négyfelvonásos drámáját. A premierre, me-ly érdekes irodalmi -eseménynek Ígérkezik, nagy lelkesedéssel készül a színház és a főváros írói világából többen utaznak l-e ebből az alkalomból Kolozsvárra. A darabnak kiil-ön -érdekessége, hogy Pázmány Pétert színpadra viszi. * Mozi premiérek. Mind a három szegedi moziban premi-ér lesz. Az Urániában vetítésre kerül az a világhírű film, melynek A párduez karmai között a cime, A legveszélyesebb vadonban játszódik le áz idegizgalmas csielelkmény. Oroszlánok; leopárjdok, prádu-cok a maguk vérszomjas természetességében jellennek meg a vásznon. Izgalmasabb dráma még nem került soha vetítésre. A Fa-ss-ban elsőrangú bünügyi drámát mutatnak be. A titokzatos bűntény a címe, Henry Portén játsza a főszerepet, -Szerepel még a bőséges műsoron A balkáni háború legújabb fölvétele is. -Szenzáció számba megy A gyáva cimü -amerikai ikatonadráma. A z Apolló-ban A gyermektolvaj Eu-gen Grauge ós Lobért Libour híres társadalmi drámája kerül bemutatóra. A müso-rt itt is egy remek amerikai dráma teszi kompletté. Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. NEMÉNYINÉ FOG MIJ VESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fog munkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 1913. február 11. Emberöléssel vádolt család. - Csongrádiak a szegedi esküdtszék előtt. — (Saját tudósítónktól.) Csongrádi egyszerű emberek-kel telt meg ma a szegedi esküdtszéki terem. Húsznál többen tanuk voltak, a hallgatók egy része szintén csongrádi volt. A vádlottak padján hárman ültek: egy kis család. Sülyos bűnnel vádolták őket: emberöléssel. Hivatalosan ugy mondták, hogy:1912. év február hó 12-én hajnalban tizennégy baltacsapással szándékosan, de nem előre megfontolva, megölték Molnár András csongrádi birtokost. Súlyos a vád. A teremben fojtott izgalom honolt egész -nap. A szigorú, magas börtönőr fölállítja szembe az elnökkel ia három vádlottat. Mindhárom arc inkább kifejezéstelen. bamba, -mint izgalmakban élő. Aztán sorjában elmondják -a nevüket. Az egyik férfi már ősz, ötven év körül, az apa: Megyeri János. Mellette a leánya: Megyeri Erzsébet, tizenöt éves. A harmadik tizenhét éves: Megyeri János, a fiu. Ahogy valaki végignéz a három, kicsi termetű, együgyű emberen, az első kérdés ez: — Hogyan ölhettek meg valakit, ezek? Lélektanilag és 'társadalmilaig jellemző falusi eset ez. Szőlőmunkások, néhány élemi iskolát végzett magyarok. Vegyük először az apát. Megnősült, kikapta feleségével a kis hozományt: ágyneműt, bútort, egy kis pénzmagot, na meg -az uj menyecskét. És mert az (apósnak volt egy kis földje meg egy kis putrija, azt mondta: — Építsünk neked is egy kis vityil-lót, -majd kibővitjük ezt a házat. Ugy történt. Jöttek és nőttek a gyerekek. Már a szülők -mondogatták, hogy ölég voílt 'az iskola, mehetnek napszámba, megkeresnek egy-egy koronát naponta. Közben jött az öregapjuk a gyerekeknek és ugy jómagyarosan odavágta, hogy a fene derekatokat, meddig henyéltek -még kölykö-k. Én hetvenhárom éves vagyok, mégis összeütöm a bokámat! Igy mondta az öreg Molnár András, akitől évekig, sőt hosszú évtizedekig féltek, mert veszett nagy indulat volt benne. Aztán meghalt az asszony: Megyeri felesége, Molnár leánya. Amig élt, ő kapcsolta össze a családot és a nagyapát. Most ez a kapocs szétszakadt, annál inkább, mert még az öreg — hetvenhárom éves — Molnár is akart uj as-szonyt hozni, hát még az ötvenen alul levő Megyeri. És közben — Megyeri-né halálával kapcsolatban — még történt valami. Kellett koporsóra, temetésre, meg egy kis halotti torra pénz. S az öreg Molnár adott kölcsön két száz koronát. Ez a kétszáz korona nagy szerepet játszik. Ez volt szinte a drámai mag ebben a csöndes, de brutális tragédiában. Molnár ugyanis állandóan követelte a pénzt. Annál inkább, mert már az ő derekának nehéz volt a munka, nem dolgozott rendesen, viszont duplán iszogatott, -mint a régi jobb időkben. Részegeskedett. Ilyenkor népszínműbe se való jeleneteket rögtönzött. Mindig a pénzét követélte. Kezdetben Megyeri igyekezett, hogy megadja azt, amivel tartozik. Később látta, hogy nem tudja. Nagyon bántotta az is, hogy az apósa az egész községet telikürtölte, hogy ö — Megyeri — milyen hitvány ember, még azt a pénzt se tudja megadni, pedig azt mire fordította akkor . . . Megyeri később nem is tűrte szó nélkül az öreg kif-akadásait, hanem józanon visszamondogatta a részegbeszédet. Egyegy éjszaka, különösen ünnepnapon olyan lármát csaptak, hogy összeszaladt a környék. Végül már tettlegességgél fenyegették egymást. Le köll egymással számolnunk,. — mondogatta egyik is, másik is. Hogy -mint történt a gyilkosság, azt többféleképpen mondják el. Nemcsak a tanuk vallomása ellentétes a részletekben, hanem a vádlottaké is. A megölt-embert nem lehetett