Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-06 / 30. szám

fü DECMAGYARORSZÁQ 1913. február 6. vetkézétét, a „földalatti Amerikát". Az alig nyolc év óta fennálló szövetkezet rengeteg követővel bir, nemsokára tul dogja szárnyalni a most'ínég több millió taggal biró „Juni"-t, de egyúttal oly vérfiklőket fog Amerikában csinálni, amilyeneket se Kirkkiliszszénél, se Csataldzsánál nem látott a vén Európa. KÖZIGAZGATAS (—) Tartalékosok családjainak. A rendkívüli szolgálatra behívott tartalékosok családtagjainak segítésére mozgalom indult meg Szegeden is. A tanács már egyizben 500 koronát utalt ki erre a célra. A polgármester most ismét fölhívta a tanácsot, hogy ujabb 500 koronát szavazzon meg a tartalékosok családjainak segítésére. (—) A közigazgatás államosítása ellen. Székesfehérvárról jelentik: Fejérvármegye törvényhatósági bizottsága tegnap tartotta ez évben első közgyűlését Széchenyi Viktor gróf (főispán elnöklésével. A közgyűlést megelőzően az állandó választmány ülésén heves vita keletkezett Pozsonymegye átirata kapcsán, amely a közigazgatás államosítását óhajtja. Az állandó választmány ellenzéki tagjainak az volt az állásporiíja, hogy Pozosnymegye átiratát egyszerűen irattárba, kell helyezni, mert a magyarság utolsó védvárát nem szabad kiszolgáltatni a kormányok kénye-kedvének. A választmányban végül győzött is az ellenzék eme felfogása, mert szótöbbséggel kimondották, hogy Pozsonymegye átiratát a közigazgatás államosításáról nem pártolják. Az állandó választmány javaslatát a törvényhatósági bizottság egyhangúlag elfogadta. KÖZ6AZDASA6 x A nagy sztrájk riadalma. Budapestről jelentik: Az értékpiac hónapok óta ügyet sem vet ,a (belpolitikára és kizárólag a háború változó esélyei irányítják a spekuláció hangulatát. Ma először történt hosszú szünet után, hogy la magyar politika eseményeit a tőzsde figyelemre méltatta. Az üzlet eleinte igen szilárd volt, mert a monarchia katonai készülődéseinek közel jövőben való beszüntetéséről terjesztettek híreket. A déli tőzsdén azonban nagyobb eladások történtek. Magyar Hitelben egy beavatott politikus számlájára, amiből a spekuláeió az általános tömiegsztrájk kitörésére vont következtetést. A hangulat egyszerre megfordult és a sztrájk falra festett rémétől nyugtalanná lett kulisszban a lanyhaság kerekedett felül, minek következtében a délelőtti 5—6 koronás árjavulás elenyészett. A lanyhább felfogást azzal is indokolták, liogy Ferenc József levele a cárlioz nem oly kedvező szimptoma, mint eddig hitték. Az árnivó végeredményben a! tegnapi zárlat magasságán mozog. A készárupiacon Ganz 50, Salgó 10 koronával drágultak. A Magyar Bank várható osztalékát ma a tőzsdén 36 koronára taksálták. x A monarchia külkereskedelme. Most jelentek meg a közös vámterület külkereskedelmi forgalmára vonatkozó adatok, amelyekből kitűnik, hogy a múlt évben a behozatal 825.3 millió koronával multa felül a kivitelt. Ez a (legnagyobb passzívum, amely a monarchia külforgatmában valaha volt. Az előző 1911. évihez képest (787.4) 38 millió korona emelkedést mutat. Ebben a passzív mérlegben Magyarországra jóval több esik 200 millió koronánál. Az uj kereskedelmi szerződések érája óta a külforgalmá mérleg passzivitása 'évről-évre növekszik s főleg a nyersanyag- és félgyártmányok behozatalának nagymérvű emelkedésében jut kifejezésre. A behozatal nyersanyagokban 1963.8 millió korona kivitellel szemben, félgyártmányokból pedig 567.1 millió korona behozatal áll 505 millió koronával szemben. x A munkakönyvek megszüntetése. Az osztrák képviselőház szociálpolitikai bizottsága a napokban érdekes javaslatot tárgyalt, mely a munkakönyvek eltörlését célozza. A javaslat oda irányult, hogy az ipari munkáskérdésiek miegviitlaltásána kikfüMött 'albizottságot szólítsák föl egy oly törvénytervezet kidolgozására, amely a munkaikönyveket eltörli és helyükbe valamelyes munk/aigazolványt létesít. Ennek az igazolványnak részletes azonossági 'adatokat, valamint az ipartörvény szerint szükséges minősítési kimutatást is kellene tartalmaznia, amelyet esetrőí-esetre. hitelesített másolattal :is lehetme pótolni. A bizottság egyik tagja azt javasolta, liogy mielőtt a kérdés tárgyalásába belemennének, kérdezzék meg a képviselőházat, hogy elvben hozzájárul-e a munkakönyvnek eltörléséhez, illetve a munkaigazolványok kibocsátásához1? A szociálpolitikai ,bizottság ugy az eredeti javaslatot, minit az utóbbi kiegészítő indítványt magáévá tette. x Állatösszeirás. A m. kir. központi statisztikai hivatal kiadásában most jelent meg „A magyar szent korona országainak állat-lótszámia az 1911. évi február 28-diki állapot szerint" cimü közlemény, mely a „Magyar statisztikai közlemények" cimü kiadvány sorozata uj folyamának 41. 'kötetét, képezi. Ez a közlemény a Magyarbirodalomban 1911. évi március havában végrábajtott állatösszeirás részletes eredményeit tartalmazza, községek szerinti összeállításban, mig az országos adatok már az 1912. év tavaszán tétettek közé. Az egész Magyarbirodalom igás- és haszonállatállománya 1911. elején 7,319.121 darab mindennemű szarvasmarha, 2,351.481 darab ló, 20.103 darab saaimár, 1850 darab öszvér, 7,580.446 sertés, 8,548.204 juh ós 426.981 kecske volt. Az 1911. évi állatösszeirás megelőző utolsó, 1895-ben végrehajtott állatszámlálás eredményeivel szemben 1911-ben csak a gazdasági jelentőséggel /nem biró két állatnemnél, a szamaraknál és az öszvéreknél jelentkezik csökkenés, a többi állatnemnél kisebb-nagyobb számbeli emelkedés mutatkozik. A legfontosabb állatnemnél, a szarvasmarhánál az 1895—1911. évek közötti szaporodás 8.6%-ot, a lovaknál 1.9%-ot, a sertéseknél 3.4%-ot, a juh oknál 5.2 % ot tett. Ez .adatok szerint az állatállomány számbeli gyarapodása nem tartott lépést a népesség szaporodásával. E tekintetben azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni •ctZit/ körülményt, hogy állatállományunk 1895—1911. között minőségileg nagyot fejlődött. Különösen a szarvasmarhák állományának minősége javult, amennyiben a gyors fejlődésü nyugoti marba a lassú fejlődésü magyar marhát lassan-lassan kiszorítja a tenyésztésből. 1895ben összes szarvasmarha-állományunknak több mint fele, 51.6% volt magyar marha s csak 20%-a a nálunk legsűrűbben előforduló piros-tarka nyugati (Pajta. 1911-ben a magyar marha aránya leszállott 27.8 %-ra, a pirostarkáé felszökött 57.7%-ra. Nem jelentéktelen a javulás a többi állatnemnél sem. Ha ezt a minőségi javulást is figyelembe vesszük, kétségtelen, hogy állattenyésztésünk termelő képessége 1895—911. között lépést tartott a népesség szaporodásával, noha a száraz évek miatt rendkívüli kedvezőtlen takarmányt/érmések hátrányosan hatottak állatállományunk fejlődésére; Még végezetül meg kell jegyezni, hogy az 1895. évi állat összeírás ősszel, az 1911. évi pedig kora tavasszal hajtatott végre, a két összeírás eredményeinek összehasonlítása csak fentartással történhetik. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiac mai forgalmában — ha ugyan annak lehet nevezni a mostani abszolút üzlettelenséget — /általános meglepetésre kissé szilárdabb volt az irány. Reggel ugyanis az enyhe tavaszias időjárás folytán lényegesebb lanyhulásra, illetve nagyobb lebonyolításokra voltak elkészülve, e helyett azonban inkább a fedező vásárlások voltak túlsúlyban, inert nemcsak az /esetleges külpolitikai bonyodalmaktól, de attól is félnek, hogy a mostani meleg időre fagy jön, amit a prognózis is kilátásba helyez, még több panasz érkezhetik a mezőgazdaság állapotáról. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyam ok: Buza áprilisra 11.73—11.74. Buza októberre 12.25—12.26. Rozs áprilisra 10.07— 10.08. Rozs októberre 9.76—9.77. Tengeri májusra 7.76—7.77. Tengeri júliusra 7.94—7.95. Zab áprilisra 10.57—10 58. Zab októberre 8.88 —8.89. A budapesti értéktőzsde. A mai előtőzsde elejétől végig igen szíJárd volt, de a forgalom még mindig nem élénk, mert a hivatásszerű elem csak szerény mértékben vesz részt az üzletben. A nemzetközi piacon a magryar hitelrészvényt, a helyi piacon a rimát, a közútit és a magyar bank-részvényt favorizálták, mig a készárupiacon a Ganz-féle részvényt, a magyar villámossági részvényt és néhány kőszénért/éket szívesén vásárolták. A zárlat igen szilárd és élénk. Kötöttek: Magyar hitel 818.50—821. Osztrák hitel 624. LeszámítolÓharik 515.50— 516. Magyar bank 577—582.50. Rimamurányi vasmű 712—715. Osztrák-Magyar államvasút 707.50—710. Déli vasul 108—110. Városi 372.50—375.50. Közúti vasút 686—689. 4 százalékos koronajáradék 84.40. Agrárbank 500 —501. Kereskedelmi bank 3741—3745. Adria 537—539. Esztergom/szászvári 387—388. Alt. kőszén 1038—1041. Újlaki 760—760.50. A bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a. következők voltak: Osztrák liitel 624. Magyar hitel 815.50. Landierbank 512. Osztrák-magyar államvasút 707. Déli vasút 108. Rimamurányi vasmű 712. Alpesi bánya. 1028.50. Skoda 805. Unió-bank 593.50. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. Minden állami tisztviselőnek fontos! Az uj nyugdíjtörvény. (1912. LXV. t.-c.) Magyarázatokkal ellátta: dr. Dános Árpád, min. fogalmazó. Ara 1 K 50 fillér. — Kapható: Várnay L. UK* SZEGED, Kárász-utca 9. sz. IlUflllBHHIBIIHIIIIllIBI A „DÉLMAGYARORSZÁG" TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10—83.