Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-27 / 48. szám

1913. február 23. hatósági ellátás alatt állanak, az ilyenekben való közbenjárás pedig a szabályrendelet fent hivatkozott rendelkezése tiltja a városi al­kalmazottnak. Végül nem engedhető meg el­lenőrzési megbízatásnak a mérnöki hivatal tagjai által való elvállalása még azért sem, •mert egy építkezés megkezdése alkalmával előre alig lehet azt tudni, hogy annak hiva­talból való ellenőrzésével melyik szakközeg fog megbízatni. Azt a körülményt, hogy Biró Benő h. főmérnök, Polczner Erős osztálymérmök és Stahl József építőmester a fentebb megjelölt építkezések ellenőrzését pénzért teljesít ették, fegyelmi szempontból egészen közömbösnek tartom, mert egyrészről az ilyféle ténykedé­sek a szabályrendelet fent hivatkozott hatá­rozmányai szerint általában vannak megtilt­va a tisztviselőknek, tehát ha az pénzért tel­jesíttetik is, ez magában véve a ténykedést magát fegyelmi szempontból szigorúbbá nem teheti, másrészről pedig annyi bizonyos, hogy ilyféle ténykedések végzése megfelelő ellenérték nélkül senkitől sem követelhető. Már most kiemelem, hogy a fent meg­nevezett városi tisztviselőkre nézve nagy­mértékben enyhiíö-koraiményliI szolgál az a körülbelül közismertnek mondható körülmény amely különben Tóth Mihály városi főmér­nöknek a vizsgálat folyamán kivett vallomá­savul igazolva is van, hogy a városi mér­nöki hivatal tagjai már rég időktől fogva fog­lalkoznak hasonló, úgynevezett magánmun­kúiaiokkal s dacára ennek, ezektől a magán­munkálatoktól, tudomásom szerint még hiva­talosan soha el nem tiltattak és igy jóhisze­müleg lehettek abban a meggyőződésben, hogy ilynemű munkálatokat minden megtor­lás nélkül teljesíthetnek. Kiterjeszkedett a vizsgálat még arra is, hogy miféle szerepe volt Biró Benő h. főmér­nöknek a Keleti-féle ház fölépítése körül. Er­re vonatkozólag az lett bizonyítva, hogy Bi­ró Benőnek itt semmiféle különleges megbíza­tása nem volt és csak a Keleti iránti barát­ságból adott az építtető háztulajdonosnak szaktanácsokat. Miután magában véve az ily eljárás fegyelmi vétséget nem képez, e miatt tehát vádat sem emelhettem. Végül annak megállapítására is vizsgá­lat rendeltetett el, hogy miben állott az az üldözés, melyet a mérnöki hivatal a Gróf Ár­pád-féle építkezésnél a háztulajdonossal szemben tanúsított. Ezt illetőleg az a panasz, hogy a mérnöki hivatal és illetve ennek egyik szakközege, Polczner Erős osztálymérnök kifogásokat támasztott az említett épületnél az állványozás tekintetében és mert az áll­ványozást nem tartotta az erre vonatkozólag fönnálló szabályrendeleti intézkedéseknél •megfelelőknek, az építkezési munkálatokat beszüntette. Iratokkal bizonyítottnak vehető az, hogy az emiitett állványozásoknál hiá­nyosságok voltak és nem feleltek meg azok az állványozási szabályrendeletben előirt követelményeknek, emiatt a vélt üldöztetés miatt vádat senki ellen sem emelhettem. Azért sem emelhettem vádat, hogy a ja­vadalmi palota alapozási munkálataiból ki­kerülő földtömeg egy részét a szomszédság­ban lévő Deutsch—Bíró-féle telek feltöltésé­re használták föl, mert köztudomás szerint az ily földanyagra a város az épitő vállalko­zókkal szemben eddig soha sem reflektált, sőt azt tette kötelességükké, hogy a kikerülő földtömeget az építés színhelyéről akár hová, de elhordassák és mert másrészről a vizsgá­lat adataival az látszik igazoltnak, hogy ma­gának Biró Benőnek ezen 'földtömegnek az ő telkükre történt odahordásában semmitéle része sem volt. Ezek volnának az érdekesebb pontjai a főügyész terjedelmes javaslatának. A vádak­kal szemben módjuk lesz még a mérnökök­nek védekezni a fegyelmi választmány előtt is, amely minthogy a főügyész javasalfának ö a fóruma, a védelem szavainak meghallga­tása után dönteni fog, meginditja-e az el­járást a javaslat értelmében Vagy sem. DÉLMAGYARORSZÁG HIREK Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: A meteoroló­giai intézet jelentése sze­rint: További hőemelke­déssel egyelőre még szá­raz. Sürgönyprognózis: Enyhébb, száraz. Déli hő­mérséklet: — 4.1 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. Délután négy órakor rendes köz­gyűlés. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látoga­tási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor a. „Cárnő", Beregi Oszkár vendégfölléptével. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután hat órától kezdve „A vig özvegy". Operette 3 felvonás­ban. „Nora". Dráma 2 felvonásban, „Tüzes viz". Amerikai cow-boy történet 2 részben. VASS-MOZI, délután hat órától kezdve „A tenger árnyai." Dráma 2 felvonás­ban. APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig. „A kis postamesternő". Szinmü há­rom felvonásban. A NAPKÖZI OTTHON Korona-utcai há­zában: Prohászka Ottokár lelkigyakorlato­kat tart és pedig délelőtt fél 11 órakor a nők­nek, délután fél 4 ómkor ismét o nőknek és este fél 7 órakor a férfiaknak. A jótékony-nőegyesület köz­gyűlése. (Saját tudósitónktól.) A Szegedi Kisded­évé és Jótékony Nőegyasület tegnaip tartotta meg hatvannyolcadik rendes évi közgyűlését Polgár Lászlóné elnök/lésével. E hosszú év­tizedeken az egyesület odaadással és lelkes buzgalommal szolgálta a kisdednevelés jelen­tős ügyét és állandóan gyámolította a szegé­nyeket is. Nagyon is jelentékeny az az ösz­szeg, amelyet az egyesület (fennállása óta óvóintézeteinek fenntartására és jótékonysá­gára forditott. ó Az egyesület hatvannyolcadik rendes évi közgyűlését Polgár Lászlóné elnök meleghan­,gju szavakkal nyitotta ímeg, a jegyzőkönyv hitelesítésére Benedikt Ferencné és Hauser Rezső Sandámét kérte föl. Majd az elnök­ség évi jelentését terjesztette elő Hauser Rezső Sándor titkár. Az évi jelentés különö­sen azzal a mozgalommal foglalkozik, ame­lyet a választmány az egyesület óvóintézetei­nek államosítása, illetve városi kezelésbe való átadása érdekében indított. Az egyesület tö­rekvése azonban mindeddig még nem vezetett eredményre. Az egyesület az 1912. évben az óvóintézetek fenntartására 16,213 korona 89 fillért forditott, segélyekre pedig 626 korona 25 fillért adott ki. Figyelemre méltó tevé­kenységet fejtett ki az egyesület leányosztá­lya is és rövid fennállása dacára tizenhárom szegény gyermeket látott el téli ruhával. A leányosztály Jó-sziv alapítványt létesített, a melynek kamatait elhagyatott gyermekek se­gélyezésére fordítják. A terjedelmes és az egyesület működését minden irányban fel­tüntető és kimerítő jelentést a közgyűlési egy­hangúlag tudomásul vette. A közgyűlésen letárgyalták xnég az 1912. évi számadások s az 1913. évi költségelőirány­I! zatot. Paulovtis Márton egyesületi könyve­lő előterjesztése alapján a közgyűlés a záró­számadásokat tudomásul vette s a költség­előirányzatot változatlanul elfogadta. Minthogy az egyesület alapszabályai a mai társadalmi viszonyoknak már nem felei­nek meg, 'elhatározta a közgyűlés, liogy azo­kat módosítja ós a módosítások tárgyalása céljából márciusbau rendkívüli közgyűlésre hívja össze az egyesület tagjait. A tisztikarban ás a választmányban 'megüresedett tagságok (betöltésére került az­után a sor. A szervezett második alelnöki ál­lásra. egyhangúlag Vészits Lajosnét, az el­lenőrző tisztségre Vajda Sárulorn ét, az óvó­intézetek felügyeletére Benedikt Ferencnót, ia választmáinyi tagságokra pedig Brecher Albertnét, Jóny Lászlónét, Mikosevits Kn­nutnét, báró Podmaniczky Bélán ét és Tóth Józsefnét választotta meg. A közgyűlés utolsó tárgya Tóth László, a Leányosztály titkárának javaslata volt az osztály ügyrendjének megváltoztatása iránti A javasolt módositásdkat a közgyűlés elfo­gadta. — Készülődés a tömegsztrájkra. Buda­pestről jelentik: Ma este az általános sztrájk ügyében a szociáldemokrata párt kiküldött bizottsága üléist tartott. Elhatározták, hogy azon a napon mondják ki az általános sztráj­kot, amikor a kormány beterjeszti a parla­mentnek a választójogi reformot. Mivel a terv szerint ez a beterjesztés hétfőn lesz, igy hétfőre: március harmadikára várható az ál­talános sztrájk. Minden intézkedést megtesz­nek, különösen a fővárosban, ötvenezer ka­tonát és csendőrt vonnak össze és a fővá­rost hat kerületre osztják be, mivel számíta­nak esetleges ostromállapot kihirdetésére. — Tömörkény ünneplése. A szegedi újságírók Tömörkény István, ia kiváló író tiszteletére a „Barlanglakók" bemutatója al­kalmából pénteken este társasvacsorát ren­deznek a Kassban. — Eljegyzés. Szathmáry Árpád, a sze­gedi színtársulatnak népszerű tagja, elje­gyezte Takács Piroskát, Szegeden. — A korai húsvét. Egy régi közmondás azt tartja, hogy bő termésű esztendő lesz, ha a húsvét korán 'esik. Ha ez igaz, akkor az idén fölötte gazdag év köszönt az emberiség­re, mert tudvalevőleg március huszonharma­dikán lesz húsvét, tehát olyan korán, hogy korábban már kivánni se lehet. Eddig legko­rábban március huszonkettedikére esett. A ma.i emberek közt azonban aligha akad Olyan, aki olyankor ünnepelhette meg, mert legra tolj ára 1818-ban fordult elő, hogy már­cius huszonkettedikére esett, azelőtt pedig csak ezerhétszázhatvanegyben és ezerhatszáz­kilencvanháromban. A mi évszázadunkban és a legközelebbi két évszázadban egyáltalában nem fordul elő majd /hasonló eset, hanem csak kétezerkétszáznyolcvunötben, kétezer­báromszázötvenhárom és kétezernégyszáz­harminchét'ben. A húsvét idei dátuma is fö­lötte ritka. Az elműt évszázadban mindössze csak kétszer esett március huszonharmadiká­ra: ezernyolcszáznegyvenöt/ben és ezernyolc­százötvenhatban. A legközelebb 2160-ban, 2228-ban, 2380-ban és 2532-iben ismétlődik majd ez az eset Hogy a mi utódaink valo­ba.n az emiitett időpontokban ünneplik-e meg majd a húsvétot, az kétséges, mert tudvale­vőleg régóta mozgalom van folyamatban, a mely azt célozza, hogy a húsvétot meghatáro­zott napon tartsák meg. — Hanyatlanak a földárak a Délvidéken Délmagyarországon, a földéhség hazájában, a viszonyok az utóbibi időben annyira meg­változtak, hogy a földárak rohamosan ha­nyatlanak. Torontálban, ahol még néhány hó előtt 1600—1800 korona volt egy hold száu­CsütörtöÁ 22

Next

/
Thumbnails
Contents