Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-27 / 48. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1913. február 27. demokráciához. De ha tény az, amit Holló Lajos ma beismer, hogy a legutóbbi választáshoz a nemzet a munkapárt mellé állott s ha ezen tényt nyilt vagy burkolt módon a nemzet minden ex-vezére már szintén bevallotta: — honnan veszik az erkölcsi bátorságot önmagukkal szemben, azt állítani, hogy a nemzet óriási többsége vesztegetés utján jött létre? S miért akarják a saját kormányzási gyarlóságuk következtében beállott nemzeti fölháborodást tudva és elismerve: mégis rágalmakat szórni arra a munkapártra, amely az általuk csaknem végveszélybe döntött nemzetet a katasztrófától megmentette? A munkapártot pedig ugyancsak hiába akarja megbuktatni a szövetkezett ellenzék. Mert a munkapártot egy történelmi törvényszerűség hozta létre, e párt történelmi hivatást tölt be s e hivatás betöltésére kivüle egyetlenegy párt sem alkalmas ma Magyarországon. Érzik ezt maguk az ellenzéki vezérurak, azért akarnák mind újra meg újra egységes kormányképes pártot létesíteni. Ámde erre képtelenek, még a közös érdek, sőt a közös veszedelem kényszere sem tudta őket kormányzásuk idején egy párttá olvasztani. S nincs is semmi 'lehetősége egyesülésüknek, mert ott nem jöhet létre "párt, ahol a választók elvek dolgában, a vezérek meg vezérség dolgában egymást kizáró célokat követnek. De még ha pártegységük létre is jöhetne, akkor is csak a különböző ellenzéki frakciók elvtagadása alapján jönne létre és az ily erkölcstelen alapon megalakult párttal szemben a magához és hivatásához hü munkapárt mérhetlen fölényben állana. Hát hasztalan minden erődködés. A munkapártot nem érintheti a gyűlölség és rágalom, — halad tovább iiivatása utján, mig az eddigieken felül is tervbe vett, vagy kezdeményezett nagy reformját mind meg nem valósitja. A februári közgyűlés. — Első nap. — Lanyha érdeklődés. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város törvényhatósági bizottsága ma délután négy órakor tartotta február havi rendes közgyűlését. Meglehetősen gyér padsorok, kevés izgalom: ez volt a mai közgyűlés külső képe. Az elnöki pulpituson is változás: a polgármester helyén Gaál Endre dr. ül, a helyettes polgármester helyén Ördögh Lajos első osztályú jegyző. Vita úgyszólván alig volt s a tanácsi javaslatok szinte egy film gyorsaságával perdültek keresztül a közgyűlés retortáján. Csupán a rókusi , háztulajdonosok kérelme körül támadt kissé élénk vita, amelyből azonban Kormányos Benő dr. indítványa került ki győztesen, szemben a tanácsi javaslattal. A tárgysorozat oly sok pontból áll, hogy körülbelül a félét tudták letárgyalni s igy a közgyűlés folytatását holnap délutánra halasztották. Részletes tudósításunk itt következik: Elnök: Gaál Endre dr. kultur tanácsos. Jelenti, ihogy a polgármester és a helyettes polgármester betegsége folytán a szervezési szabályrendelet értelmében ő vette át az elnoklést s kéri a közgyűlés támogatását. Taschler Endre főjegyző bejelenti, hogy Kárász József törvényhatósági bizottsági tag interpellációt, intézett a (polgármesterhez, a melyben azt kérdezi, hogy a közgyűléseket miért tartják mindig ;a hónap (utolsó szerdáján, amikor a szabályrendelet határozottan ugy Intézkedik, hogy a közgyűléseket a hónap második szerdáján kell megtartani. A tanács az interpellációra azt feleli, .hogy az ezelőtt husz évvel alkotott szabályrendelet idevonatkozó rendelkezéseit azért nem tartotta be eddig, mert mostanában alig van közgyűlés, amely egy-két hétig elne tartana. Mig régebben, akkor is, amikor a szabályrendelet életbe lépett, legfölebb kétnapos közgyűlések voltak. Éppen a közigazgatás ügymenetének könnyítése végett tettek tehát ujabban a közgyűlések napját a hónap utolsó szerdájára. Kijelenti azonban a főjegyző, hogy a polgármester szivesen alkalmazkodik a szabályrendelethez, ha a törvényhatósági bizottság a hónap második szerdájára óhajtja a közgyűlések kitűzését. Kánem tud csöndesen tíilni s a betegszoba levegője nem jó neki, mert egészséges és fiatal. . , . i II. — Meg tudsz-e érteni? Csupán ezt az egy levelet írom, az egyetlen levelet. Sohasem foglaik viszontlátni. Nem jövök többé a mi fészkünkbe, abba a kis fészekbe, a zakatoló, lármás nagyvárosba. Milyen jól ismerem! A képeket, melyek a falon lógtak, az ibolyát az asztalon. Szektet ittunk és nagyon boldogok voltunk. Oh, te! Te szerettél engem. Mikor hozzád mentem (nedves cipőmben, a csúnya, szürke köpenyben, lehúztad a cipőimet, lábaimat kezeid között melegítetted föl. Oh, milyen boldognak éreztem magamat, hogy szép kis lábaim voltak! S te megcsókoltad. Jó voltál, gyöngéd és kedves. De nem llehetett mindig igy. Azért mégis köszönöm neked. Édes, szerelmes, boldog szivem! Mennyire köszönöm neked! Fáztam is te meleget adtál nekem. — Éheztem, enni és inni adtál. Igazán boldog voltam, egy rövid álom idejére. Nem elég ez egy egész életre? , Tulajdonképen mi is az élet? Mindig varunk, azután csalódunk. Remény és zuhanás. Minden édes dolog alja keserfi. Én megőriztem az édességet. Ahogy az enyém voltál azon az estén, az .enyém maradsz mindig. Oltár volt ez, melyen .csak egyszer áldoz az ember. Már szerettél más asszonyokat is előttem, szebbeket, szenvedélyesebbeket, talán jobbakat s ismét szeretni fogsz. Mindig faggattál, mikor ia konyeím oly bőven ömlöttek. Tudni akartad, miért sírok. Tudtam is én. Boldog elérzékenyülésemben sírtam. Hosszan filozofáltunk, Goethéről, Schopenhauerről, Assisi Ferencről — többet filozofáltunk, mint csókolóztunk. Néha elképzeltem, hogy nagyon jó barátnőd tudnék lenni, csak barátnőd s te elveszel egy asszonyt, akit szeretsz s kis gyermekeid lennének. Ha egészen öregek 'lennénk, összejöhetnénk. Nem is volt olyan nehéz dolog, amit tettem. Nem akarlak többé viszontlátni. Szégyenkeznék. S az embernek nem szabad szégyenkeznie. Jó, hogy éjszaka volt. A nappal olyan világos és hangulatnélkül vailó. Napjaimat csöndesen töltöm. Megyek öreg férjem mellett. Gyermeken a térdemhez simul s rám néz nagy, ártatlan, (kérdő szemeivel. A csókot, amelyet nem .adhatok a te ajkaidnak, szerelmem, általa adom neked. Mindenem a tied. Mindig és mindörökre. Másé vagyok. Szeretni fogom. Mert szerettem. Oh, most már boldogtalan is lehetek. Hiszen olyan boldog voltam. A te tiszta szerelmed által, annak az éjszakának szent lángja, a mély fájdalom és a nagy gyönyörűség által. Köszönöm neked, szerelmem! Köszönöm! , .... H i . . —.te' l -i L i'ász József a tanács válaszáUtudomáaul vette. Az Uj-tér környékének lakossága, hatvankilenc rókusi polgár, azzal a kérelemmel fordult ;a tanácshoz, engedje meg nekik, hogy nz Uj-téren saját költségükön ártóssikutat fúrassanak ós öt utcába magasnyomású vízvezetéket vezettethessenek. Kormányos Benő dr. a kérelmet .indítvány formájában a közgyűlés elé vitte. A tanács nem javasolja a kérelem teljesítését, mert az ilyen kutak elszaporodása az egységes vizhálózat kiópitéelé gördít akadályokat. Kormányos Benő dr, felszólaláséiban helytelennek tartja a tanács indokolásét. Hatvankilene adófizető polgár kérelme ée ezer lakó érdeke fölött ilyen könnyen napirendre térni nem lehet, A Nagykörúton kivül eső városrészekben vízvezetéket nem készíttet a hatóság ötven év múlva sem. Akkor tehát, amikor egy városrész polgárságának tekintélyes része a saját anyagi terhére ilyen intézményre kér engedélyt, akkor a tanácsnak neon napirendretérést, hanem a kérelem támogatását kellene kérni a közgyűléstől. Szmollény Nándor közegészségügyi szempontból föltótlenül a kérelem teljesítése mellett ós a tanács javaslata ellen van. Becsey Károly dr. szintén a tanács javaslata ellen szólalt föl. ördög Lajos dr. előadó reflektálva a ffölszólalásokra, kijelenti, hogy miután a külvárosok két-három éven belül feltétlenül vizet kapnak, nem szabad belemenni abba a veszedelembe, hogy a vízhálózat kiépítését apró és kezdetleges kutakkal lehetetlenné tegyék. Ajánlja a tanács javaslatának elfogadását. Szavazásra került a sor s az eredmény lett, hogy a 'közgyűlés a tanács javaslatát elvetette és Kormányos Benő dr. indítványát elfogadta. Újlaki Antal indítványozta, hogy a munkanélküliség enyhítése céljából a város a középitkezéseket már kora tavasszal rendelje el, liogy ,igy minél több munkás jusson keresetiforráshoz és csökkentsék a nyomorgók számát. A tanács az indítvány pártolását ajánlja a közgyűlésnek, amely hozzászólás nélkül elfogadta a tanács javaslatát. Paral Pál a Petőfi Sándor-sugámt Nagykörút ós vámház közötti szakaszának kőburkolattal való ellátását indítványozza. Az indítványozó közegészségügyi szempontból feltótlen szükségesnek és sürgősnek tartja az útvonal kikövezését. Akkora ugyanis a por, hogy a vágóhidról szállított húsokra vastag rétegben rakódik le, ami könnyen fertőző hacillusok elterjedését idézi elő. A tanács javasolja, hogy a közgyűlés utasítsa őt, hogy Paral Pál indítványát az 1914 évi kovezósi program összeállitásánál vegye figyelembe. A közgyűlés a tanácsi javaslatot elfogadja. Wimmer Fülöp a szinügyi bizottság tagjainak a közgyűlés által való választását indítványozza, ellentétben az eddigi -gyakorlattal s magával a szabályrendelettel, amely kimondja, Ihogy a szinügyi bizottság tagjait a tanács választja. Wimmer Fülöp a szabályrendeletnek indítványa értelmében való módosítását kéri. A tanács javasolja, hogy az indítványt véleményadás végett utalja a -közgyűlés a szervezési bizottság elé s majd ezután lép a tanács érdemleges javaslattal a közgyűlés elé. A tanácsi javaslatot elfogadták. A tanács nemrégen nyolcszáz háztulajdonost szólított föl arra, hogy megrongálódott kerítéseiket május elsejére javitassák ki. Kovács József dr. indítványozza a közgyűlésnek, hogy a súlyos anyagi viszonyokra való tekintettel adjon a háztulajdonosoknak egy évi haladókot a munkálatok elvégzésére. A tanács nem javasolja az indítvány elfogadását, mert a nyolcszáz háztulajdonos közül még csak kétszáztizennyolcan nem tettek •eleget a fölhívásnak s egyébként a kerítések kijavítása egyáltalán nem jelent költséges építkezést. A közgyűlés Kovács József dr.-t indítványával elutasította. Kárász Józsefnek a városi tisztviselők szolgálati idejére vonatkozó indítványa került sorra ezután. Eddig szokásban volt,