Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-26 / 47. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1913. február 26 Közgyűlés előtt. — Interpellációk. — Indítványok. — 100.000 koronás kölcsön. — Az eszményi nivó. — (Saját tudósítónktól.) A város törvényhatósági bizottsága holnap, szerdán délután tartja februári rendes közgyűlését, amelynek programján több érdekes inditvány s egy-két fontosabb városi ügy szerepel. Az indítványok közül különösen a hatvankilenc rókusi háztulajdonos kérelme fog előreláthatólag nagyobb hullámokat fölkavarni, amennyiben a tanács a rókusiak kívánságának támogatása elől ridegen elzárkózott. A vizórák ügyével a februári közgyűlés még nem foglalkozik, imiert a mérnökség még nem készült el az aprólékos adiatok összeállításával. Ilyenformán a februári közgyűlés általában sima lefolyású lesz és valószínűleg egy nap alatt végez is a tárgysorozattal. A programból a következő érdekesebb ügyeket emeljük ki: Interpelláció. Kárász József törvényhatósági bizottsági tag interpellációt intéz a polgármesterhez, amelyben azt teszi szóvá, hogy miért tartják a közgy/ülést minidig a hónlap /utolsó szerdáján, amikor pedig a szervezési szabályrendelet szerint a közgyűlést lehetőleg a hónap második szerdájára kell kitűzni. Ennek a szervezési szabályrendelettől eltérő rendszernek tulajdonítja aztán az interpelláló azt, hogy a. közgyűlések hosszadalmasak, fárasztóak és igy nem sikerül mindent behatóan és alaposan letárgyalni. Kérdezi az interpelláló a polgármestert, hogy elnöki hatáskörében hajlandó-e ugy intézkedni, hogy a közgyűlések a szabályrendeletnek megfelelő rendszeres időre tűzessenek ki. Ma délelőtt tartott előkészítő ülésében foglalkozott a tanács Kárász-interpellációjával, amelyre a közgyűlésen az lesz a válasza, hogy lehetőleg /igyekszik a közgyűléseket a szervezési szabályrendeletben megjelölt időre asszehivni. Indítványok. Újlaki Antal a munkanélküliség enyhítésére tesz indítványt a .közgyűlésnek. Azt mondja indítványában, hogy most, amikor senkise épit, amikor minden vállalkozás szünetel ás sok ezer munkáskéz pihen tétlenül, sokkal olcsóbban megoldható a városrendezési program egyrésze és a munkásság nyomorán is enyhítenének. Ezért indítványozza a közgyűlésnek, utasítsa a tanácsot, hogy a város által megvalósítandó építkezéseket már ez év májusában minél nagyobb arányban kezdjék meg, hogy ezáltal minél több munkás jusson keresetforráslhoz. Kormányos Benő dr. inditványt terjeszt a közgyűlés elé, hogy a város ihafcvankilenc rókusi polgár kérelmére adja meg az engedélyt magasnyomású vízvezetéknek iz Uj déren való fölállításához. Ismeretes a műszaki bizottság határozata az inditványnyal szem/ben. E határozat szerint a kérelem városrendezési okokból nem telj'esitihetők. A tanács a bizottság javaslatát magáévá tette a ezzel lép a közgyűlés elé. Érdekes inditványt terjeszt a közgyűlés elé Kárász József törvényhatósági bizottsági tag. Sok kifogás merült már föl az ellen, hogy a város szolgálatában álló tisztviselők negyven éven tul is megtartják állásukat, holott teljes fizetésükkel nyugdíjba mehetnének. Igy a fiatalabb hivatalnokok előlépése nehezebb, s a közszolgálatnak is kára vau belőle. Kárász Józsetf indítványa ugy szól tehát, hogy minden városi alkalmazott negyven évi szolgálatának betöltése után kivétel nélkül hivatalból nyugdijaztassék. A tanács javasolni fogja a közgyűlésinek, hogy az inditványt véleményezés céljából adja ki a szervezési bizottságnak. Paral Pál a Petőfi Sándor-suigárut nagykürutonkivüli részének kikövezését indítványozza egészségügyi okokból. Az ut mai állapotában nagyon poros és a por a vágóhidról elszállított nyershusokat belepi, ami egészségi szempontból veszedelmes. A tanács javaslata az, adja ki a közgyűlés a jajavaslatot a tanácsnak azzal az utasítással, hogy az indítványt a jövő évi kövezési program összeállitásánál vegye majd figyelembe. Wimmer Fülöp a szinügyi bizottság tagjainak választása dolgában tesz inditványt. A színházi szabályrendelet szerint a szinügyi bizottság tagjait a tanács választja. Wimmer Fülöp indítványa szerint ezentúl válassza a közgyűlés a szinügyi bizottság tagjait s hogy ezt megtehesse, ilyen értelemben rendelje el a szabályrendelet módosítását. A tanács javasolni fogja, hogy az inditványt véleményadás végett utalja a közgyűlés a szervezési bizottság elé i Kovács József dr. a háztulajdonosok érdekében terjeszt inditványt a közgyűlés elé. A tanács nemrégen 800 háztulajdonost hívott fel arra, hogy május elsejére kerítéseiket javíttassák ki. Kovács József dr. indítványozza, hogy a súlyos anyagi viszonyokra való tekintettel a közgyűlés adjon a háztulajdonosoknak egy évi haladókot a keritések elkészitósére. A tanács az inditvány elutasítását javasolja azzal az indokolással, hogy a nyolcszáz fölszólított háztulajdonos közül mindössze kétszáztizennyolcam nem tettek még eleget a fölhívásnak s különben is nem valami költséges épitkezésről van szó. Százezer koronás kölcsön és egyéb ügyek. Az utóbbi időkben igen sok .középület alaposan megrongálódott, ugy, hogy a kijavitásukra sürgősen 100,000 korona kölcsönt kell fölvennie a városnak. Ilyen mégviselt épület a Mars-téri kaszárnya, ahol sok helyiség meny ezete beomlással fenyeget. A tanács, minthogy a javítási munkálatok sürgősek, azt a fölhatalmazást kéri a közgyűléstől, ihogy a százezer koronát a nyugdíj - ala-pbó 1 vehesse .kölcsön, amely különböző bankokban van ugyan elhelyezve, de a szükséges összeget arányosan veszik majd ki az egyes bankoktól. Az eszményi nivó .dolgában is határoznia kell a közgyűlésnek. Annak idején a közgyűlés a nivó leszállítását Farkas Árpád városi mérnök terve alapján elfogadta. A határozat hozzájárulás céljából a középitészeti tanács elé került, amely a hozzájárulást megtagadta. Mivel a közgyűlés föntartja a határozatát s ennélfogva nyilvánvaló az ellenitét, a törvény ilyen esetre a belügyminiszter döntését írja elő. A tanács ezért javasolja a közgyűlésnek, hogy irjon ,föl a belügyminiszterhez s kérje, hogy legalább két országos tekintélyű szakértőt küldjön le, akik itt a helyszínén vizsgálatot tartsanak s döntsenek a kérdésben. A városi felsőkereskedelmi iskoláról is szó .kerül a holnapi közgyűlésen. Az iskola szabályzatának olyan módosítását kívánta a közoktatási miniszter, amelyből jobban kitűnjék az iskola kettős — fiu és lányiskola — j ellege. Ezt. a módosított szabály ren deletet bemutatja a tanács a közgyűlésnek s egyúttal javasolja, bogy a közgyűlés szavazzon a miniszternek köszönetet az iskolának adott tízezer korona segélyért s a taináiri kar fizetésének kiegészítéséért. • ,, {Üzlethelyiség { - • • modern portállal j Kárász-utca 9. [ icsan A szegedi munkásbiztositó és a nyilvánosság. — Zártülések sorozata. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi munkásbiztositó pénztárban ujabban olyan érdekes események játszódnak le, amelyek igen érdekelnék a nyilvánosságot. A közvélemény azonban abszolút tájékozatlan a munkásbiztositó ügyeivel szemben, mert ugy a bizottsági, mint. az igazgatósági ülésekből kizárják a nyilvánosságot. A Délmagyarország munkatársa az elmúlt héten meg akart jelenni az előkészítő bizottság ülésén, amelyen a munkásbiztositó tisztikarának az átszervezéséről, tehát meglehetősen jelentős ügyről tárgyaltak. Tudósítást azonban, amelyben tájékoztatni akartuk a közönséget, nem közölhettünk, mert kirekesztetitek bennünket, az ülésről, azzai az indokolással, liogy áz nem nyilvános. Kedden este megismétlődött ez az eset. Az előkészítő bizottság javaslatát tárgyalta az igazgatóság. Az ülésen azonban nem képviselhettük a nyilvánosságot, amit NekicJi Richárd dr., a munhásbiztositió igazgatója azzal indokolt, liogy az alapszabályok miniden bizottsági és igazgatósági ülésről kizárják a nyilvánosságot. A „Délmagyarország" még az első eset után Pálfg Dániel, a munkáslbiztositó elnökéhez .és Bokor Adolf alelnökhöz fardíult fülviiágosátáéért, akik az igazgató indokolásával szemben határozottan kijelentették, liogy a munkásbiztositó üléseinek a nyilvánosságtól való elzárására egyáltalán nincs intézkedés és elitélik a folytonos zárt üléseket. íme Pálfy Dániel nyilatkozata: — Nem tudok .arról, liogy volna tételes rendelet, vagy írott jogszabály, .amely a munkásbiztositó üléseit elzárná a nyilvánosság elől. Elitélem a nyilvánosság kizárását. Szükségesnek tartom az újságírók megjelenését, mert az üléseken néha igen fontos és a nyilvánosságot igen érdeklő ügyeket tárgyalnak. Bokor Adolf: — Nincs tudomásom a nyilvánosságot tiltó rendelkezésről, A magam részéről szó'víl akarom tenni, bogy szabályozzák a kérdést. E nyilatkozatokkal szemben Nekich Richárd dr. igazgató az igazgatósági ülés előtt a következőket mondta: — Az alapszabályok határozottan megállapítják, hogy a munkásbiztositónak csak ttközgyűlése nyilvános. .Ső't az igazgatósági tagoknak esküt kell tenniük arra, ihogy a tárgyalások nem jutnak nyilvánosaágra. Ismételten hangsúlyozzak, hogy [ehetetlen állapot a 'munkásbiztositó izárt-ülés sorozata. A szegedi munkásbiztositónak tizenhatezer tagja van, akik jogosan megkövetelhetik azt, hogy értesüljenek a munkábiztósitó eseményeiről. Erre pédig csak egy múld van: a sajtó hírszolgálata. Közintézmény nem zárkózhat él a nyilvánosság elől. A munkásbiztositó nem privát társaság, amely olyan ekszkluziv életet élhet, amilyent akar, nem kaszinó, haniem szociális állami intézmény, a melyből nem lehet kirekeszteni a nyilvánosságot. Azt nagyon jól tudjuk, liogy vannak dolgok, amelyek nem közölhetők a nyilvánossággal. A szinügyi bizottság üléseiről is ez volt a véleményünk. De viszont az meg nevetséges, amikor a szinügyi bizottság -elnöke kijelenti, hogy tessék csak betekinteni a bizottság jegyzőkönyveibe, abból mindenki meggyőződhet, hogy mi tőrtént az üléseken. A nyilvánosság nem a néhány saavas, sa.bb-'