Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-26 / 47. szám
1913. február 23. DÉLMAGYARORSZÁG I! v-olt £ minthogy a renidlőrorvos álláspontja büntetőjogi szempontból fölötte fontos, ott maradt tovább is a tárgyaláson, hogy a biróság .kérdéseire a szükségtes ifelvilágositásokat megaldja. Szakái Kálmán rendőrsegédfoga 1ruazó következő terai is miegerősitette ezt a vallomástíEziután az elnök a gyilkosság végrehajtásánlak körülményeit részlletes'en tisztázni akarta ós elrendelte vádlottaknak újból való kihallgatását. Ezratán az elnök a 'tárgyalás folytatását délután négy órára halasztotta, Déliután került a sor a perhesz-éd ekre is. Éjszaka, féitiizenkét órakor hirdettek Ítéletet az eskiüdtek iigazlmondásia alapján. Rosenfeld Lajost tizenöt évi fegyházra, Rosenfeld Kálmánt hét évi börtönre Ítélték. A választójogi kérdés a közgyűlés előtt. — Kassa és Kiskükiillő vármegye átirata. — A jogügyi-bizottság javaslata. — (Saját tudósítónktól.) A holnapi szegedi 'közgyűlésein érdekes vita készül a kormány választójogi törvényjavaslata körül. Az országnak ez a legaktuálisabb és legsúlyosabb horderejű kérdése ugy kerül a város közgyűlése élé, hogy Kassa város és Kisküküllő vármegye törvényhatóságai föliratban kérték a kormányt, hogy a jogkiterjesztés érdekében eszközöljön bizonyos módosításokat a választójogi javaslaton. Az általuk kívánt módosítások szövegét megküldték a többi magyar városoknak és vármegyéknek azzal a fölhívással, hogy hasonló határozattal csat1 akózzanak akció juikhoz. Szeged is megkapta a két törvényhatóság átiratát, de a 'tanács azokkal érdemlegesen nem foglalkozott, hanem véleményezés végett kiadta a jogügyi bizottságnak. Ma délután ült össze a jogügyi bizottság Balogh Károly pénzügyi tanácsos elnöklésével, hogy határozzon, magáévá teszi-e Kassa és Kisküküllő vármegye módositásait vagy sem. Az ülésen Taschler Endre városi főjegyző referált. Megjelentek még: Bodnár Géza dr. ügyvéd, Cserő Ede dr. ügyvéd, Papp Róbert dr. ügyvéd és Reiner Mór dr. ügyvéd. Taschler Endre 'főjegyző olyan előterjesztést tett, hogy a jogügyi bizottság az átiratokban foglalt módosításokat ne tegye magáévá, hanem a választójogi törvényjavaslat egyes pontjai tekintetében mondjon önálló elvi véleményt. A bizottság a választójogi törvényjavaslatnak ama részei ellen, a mlelyek a szavazás általánosságára vonatkoznak, nem tett észrevételeket. Kifogásolta azonban a választói jogosultság szempontjából a korhatár .megállapítását, az irni-olvasni tudás körülirt föltételeit, a választási elnök hatáskörét, végül a titkos szavazás részben való megállapítása mellett foglalt állást. Pontokba foglalva a jogügyi bizottság a következő főbb változtatásokat kívánja a 'választójogi törvénytervezeten: 1. A 30 éves korhatár leszállítását; 2. a magyar írni-olvasni tudás minden egyéb föltétel nélkül való érvényesítését, de nem szükséges a magyarul irni-olvasni tudás, ha bizonyos egyéb föltételeknek megfelel a választó. '(Vagyoni cenzus); 3. a választási elnök eljárásának megszorítása a választási névjegyzékek összeállításánál, valamint az elnök jogkörének korlátozása a jelölttel szemben; végül 4. a törvényhatósági joggal fölruházott városokban a szavazás titkos legyen. Ezek volnának a jogügyi bizottság véleménye szerint a választójogi törvénytervezeten eszközlendő lényegesebb módositások. A tanács a jogügyi bizottság javaslatát a közgyűlés elé viszi, amely arra lesz hivatva, hogy eldöntse, fölirjon-e a kormányhoz a fenti pontok értelmében vagy sem. A kérdés vaíószinüteig élénk vita tárgya lesz a holnapi közgyűlésen. Németország a békéért. (Megölték-e Kiamil pasát? — Ellentétes hirek. — Oroszország és a monarchia. — Bolgár kegyetlenségek.) (Saját tudósítónktól.) A Le Journal jelenti Pétervárról: A német nagykövet meglátogatta Szasszonov külügyminisztert és a leghatározottabban biztosította Németország békés szándékairól. A miniszter és a nagykövet fontolóra vették azt a kérdést, hogy lehetne Ausztria-Magyarország és Oroszország érdekeit egyaránt kielégíteni, miközben a nagykövet kijelentette, hogy Németország hajlandó a közvetítő szerepét elvállalni Ausztria-Magyarország és Oroszország között és odahatni a bécsi mérvadó körökben, hogy AusztriaMagyarország igényeit, amennyire csak lehet, mérsékelje. Konstantinápolyból riasztó jelentés érkezett Kiamil pasáról. E szerint tegnap este az a hir terjedt el a városban, hogy Kiamil pasa volt nagyvezért Kairóban, a hová az államcsíny után menekült, szélütés érte. Később azt beszélték, hogy Kiamilt meggyilkolták. Mindezeket a híreket azonban nem erősítették meg hivatalosan. Londonból jelentik: A Kiamil pasa haláláról szóló hir nem felel meg a valóságnak, Kiamil — mint a Times jelenti — tegnap Kairóban Kitchner lordnak a vendége volt és az a szándéka, hogy három hét alatt visszatér Konstantinápolyba. A volt nagyvezér a Times megbízottja előtt a következőleg nyilatkozott: — Az én nézetem szerint Törökország most sem kaphat kedvezőbb békeföltételeket, mint amilyeneket a portának az én nagyvezérségem alatt fölajánlottak. Arról azonban, hogy Törökország elveszítse Konstantinápolyt, nem lehet szó még akkor sem, ha helyzete a lehető legkomolyabbra fordulna. Konstantinápoly nélkül — fejezte be ; szavait — nem állhat fönn Törökország, ha az elveszne, vele pusztulna az egész ozmán birodalom. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A szíriai vizeken . . . Konstantinápoly, február 25. Az angol nagykövetség megcáfolja azt a jelentést, mintha erős angol flotta cirkálna a szíriai vizeken. Csak előjáték! Belgrád, február 25. Munkába kezdtek ismét az itteni orosz agitátorok és újra megkezdődött az aknamunka a monarchia ellen. Föltámadt Cicvarics Krsta is, aki néhány év óta Szerbiában' a cárizmus legexponáltabb embere. Strázsa cimü lapjában azt irja, hogy Oroszország eddig taktikai okokból hátrált meg a Balkán-kérdésekben az osztrák-magyar monarchiával szentben, de most fordulat edőtt áll az orosz politika. Sikerült elérni, hogv a monarchia katonai előkészülődésekben kifáradt, mig Oroszország ezt az időt kihasználta arra, hogy erejét konszolidálja, csapatait központosítsa. Sohasem volt még alkalmasabb pillanat arra, hogy a gyűlölt monrchiát megbuktassa Oroszország, a mely erőtejlesebb, a monarchia pedig gyöngébb, mint ezidőszerint sohasem volt. — A Balkán-háború nemcsak Törökország és a balkániak párbaja volt, — irja az agitátor, — a hadjárat legelsősorban az osztrák-magyar monarchia és Oroszország háborúja volt. Ami most a Balkánon történt, az csak az előjátéka annak a színdarabnak, a mély Oroszország és a 'monarchia között fog lejátszódni. s " •"*! Asszerbaidzsánban mozgósít az orosz. Konstantinápoly, február 25. Az Alemdar értesülése szerint Oroszország Asszerbaidzsánban csapatokat kezdett összevonni. Orosz különítményeket helyezték fl Urmia kerület egyes pontjain, ahol a konfliktusok a törzsek között tovább folynak. , A flottánk! Konstantinápoly, február 25. A nagyvezér, aki legutóbbi utján a dardanellai flotta fölött szemlét tartott, a tisztikarnak és legénységnek tolmácsolta a szulltán üdvözletét a flottaharcok folyamán mindenkor tanusitott vitézségükért. Ezzel kapcsolatban a nagyvezér beszédet mondott, melyben a következőket mondatta: — A szultán fölismerte, hogy Törökország mostani szerencsétlenségét a flotta tökéletlensége okozza és hogy Törökország mostantól fogva flotta nélkül nem élhet. Miután a legutóbbi események is meggyőzően bizonyítják a. flotta szükségességét, a szultán jól kiképzett flottára vágyakozik. Eleget fogunk tenni a szultán emez óhajának és rövidesen erős flottánk lesz. Ezt megígérem nektek! A szigetek sorsa. London, február 25. A Daily News értesülése szerint (titókban tárgyalások folynak a porta és Olaszország között. Ríhodos, Leros és Stampaglia-szigétek megvásárlásáról, melyekért Olaszország 50 ,millió frankot hajlandó fizetni. , , Kiirtottak a bolgárok nyolc falut. Konstantinápoly, február 25. Az itteni görögök körében nagy az izgatottság azok miatt a kegyetlenségek miatt, melyeket a bolgárok Csataldzsa és Csorlu között a görögök ellen elkövettek. A Neologos hiteles adatokat közöl arról, hogy a bolgárok nyolc görög falut elpusztottak és a csataldzsai szandzsák görög lakosságát csaknem teljesen kiirtották. Különösen nagy a felháborodás a csataldzsai görög metropolita ellen, iki , a skrazagorai görög püspökkel együtt tartott istentiszteletet és .fanatikus szláv-barátnak bizonyult. Drinápoly ostroma szünetel. Szófia, február 25. Drinápoly ostromát abbahagyták a bolgárok, aminek oka az, hogy óriási hó esett és rettenetes hideg idő uralkodik, annyira, hogy ,az őrszolgálatot teljesítő katonák közül többen megfagytak. ••••••••••••••••• f Dr Csilcűs Nagy Jízsef | • ügyvédi irodáját • SZEGED, • n Kolcsey-ü. 4.sz.IWa0fflMRflota • • • • megnyitotta. • • • •••••••••••••••••