Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-23 / 45. szám

1913. február 23. DÉLMAGYARORSZÁG I! Szeged 27 milliós kölcsöne. — Ennyi kell a legszükségesebb alkotásokra. — A későbbiekre még harminc millió korona. — (Saját tudósitónktól.) Néhány éven belül a tervbe vett és már előkészített alkotásokra huszonhét millió kölcsönre lesz szüksége a városnak. A nagy kölcsön ügyét, hogy annak idején minél kedvezőbb föltételekkel jusson hozzá ,a város, Balogh Károly pénzügyi tanácsos már most készíti elő, illetőleg terjedelmes előterjesztést tett a tanácsnak, hogy az előkészités munkáját kezdjék meg. Ez abban áll, bogy a létesítményekre szükséges összegek tételeit minél pontosabb számitások alapján állítsák össze. De a huszonhét milliós kölcsön — mint emiitettük — csak a legközelebbi és már tervbe vett alkotások fedezésére szolgálna, mig azokhoz a létesítményeikhez, amelyeket eddig ugyan nem készítettek elő, de már tervbe vettek, mint a város haladása szempontjából múlhatatlanul szükségeseiket — azokhoz még harminc milliócskát kell majd előteremteni, összesen tehát ötvenhét millióra tehető az az összeg, amely a város további kiépítésének egy, esetleg két évtizedekig tartó munkájához szükséges. Egyelőre azonban az előkészités csupán a huszonhét millió megszerzését célozhatja, azután kerülhet sor a harminc millió fölvételére. Ez a sok milliós hitel természetesen óriási perspektívát nyit meg a város fejlődésében és bizonyos, hogy a terheket növelni fogja, de viszont a kész intézmények haszna végeredményében mégis a közre, a város lakosságára hárul vissza. Balogh Károly tanácsnok élőterjesztését < egész terjedelmében itt közöljük. A Szeged szakaid királyi város közönsége által 1911. november 1-én fölvett 6.800,000 koronás beruházási kölcsön legnagyobb részben rendeltetésére fölhasználtatott. Ezen idő óta azonban a város fejlődő élete ujabb létesítmény eket. követel, amelyek legnagyobb részben már illetékes helyen letárgyalva ós előkészítve vannak, más része pedig már a ifödözet kérdése miatt a pénzügyi bizottsághoz adatott ki -és esak idő kérdésié az, amikor ezen létesítmények kivitele elrendeltetik, amikor azonban a beruházási kölcsömnek — ideiglenes vagy állandó jelleggel — a viszonyokhoz képest rendelkezésre .kell állani, nehogy annak hiányálban .Szeged város szilárd hitele és a háztartás biztos egyensúlya m-egzavartassék. Ezen okokból kötelességemnek tartom fölsorolni mindazon létesítményeket s azok költségeit, amelyekre beruházási kölcsönök szükségesek. (Kész ügyek.) A város tanácsa által a födözet megjelölése1 végett következő letárgyalt és elfogadott ügyek adattak ki a pénzügyi bizottságnak: 1. Az állatvásártér berendezésére az előirányzat szerint szükséges 112.000 korona, 2. A rókusi plébánia, orvoslak és rendőrségi épületre 380.000 korona. 3. A honvédcsapatkórház kibővítésének póthitele 50.640 korona. 4. A szükségbarak építése 20.100 korona. 5. Köztisztasági trágyatermelőtelep 112.000 korona. 6. A Ruvártó feltöltése 400.000 korona. 7. Megfigyelő barak 17.000 korona. 8. Marstéri állandó mázsaház 29.700 korona 9. Felső és alsótanyai központokon ártézi kut 8400 korona. 10. Rókusi és ujszegedi hullaházak átalakítása 1572 korona. 11. Köztisztasági telep építése 320.000 korona. 12. Az 1912. é n kövezések szükséglete 700.000 korona, öszszesen 2.151,412 korona. (Előkészités alatt.) A város tanácsánál előkészités alatt vannak a következő ügyek: 1. Tüzérlaktanya építése 3.000,000 korona. 2. Városi közkórház a tervezési költséggel 4.500,000 korona. 3. Csatornázás kiépítése 7.000,000 korona. 4. Vásárcsarnok 1.500,000 korona. 5. Második városháza 1.500,000 korona. — Te!... te!... Uj rémek szakadtak Mártára. Ugy érezte magát, mint az űzött vad, melynek életére mindenünnen rátörnek. Elszorult a szive, amikor hirtelen megvilágosodott előtte, hogy mi rejtőzött az élősdi ember fenyegetésében és irtózva gondolt arra, ha az utcáról bemeneküli ia gonosz szándékú emberek elől, a szobájában talán a halál leselkedik reá. Tőrös fájdalmak kínozták, ha ingerült képzelete sodorta feléje a víziókat. Most, mikor beliegyökeredzett lelkébe a megöletés réme, szilaj energiákkal ébredt benne az élniákarás, remegett, irtózott a pusztulás sejtelmeitől és megkönnyezte, szenvedéseikkel megsiratta a sóvárgott valakit, aki eljön, akiért élni akart. Péter észrevette, hogy a leány húzódik tőle és féltette a henyélést, a kenyeret, a pálinkát, amiket Márta adott neki. Megpróbált nyájaskodni, egyszer ikétszer ö hozott be Mártának vizet az udvarról és beszélgetett a leánnyal. Márta ilyenkor nevetgélt, énekelt, megcsókolta Pétert és igyekezett palástolni, hogy fél tőle s nem árulta el magát akkor sem, ha a züllött ember kiikitört és szitkozódott, mert nem tud neki pénzt adni. Már furcsa gondolatok kóvályogtak Márta eszében, néha belepirult az zigaiomba, ha egyik-másik ködös ötlete összeszorította az agyvelejét, de titkok között élt, őrizte azokat és nem szólt... A sanyargatott Mártáért egy este végre eljött a megváltás, a boldogság. Odahaza volt és dudorászott, gyügyögve halkan, danolgatott a lámpa alatt, iami körül kiteregetve diszeskedtek az apró gyerek-holmik. Péter ordítozva betört a szobába és vállon fogta Mártát: — Adj pénzt, mert meghalsz... Márta odasimult a részeg emberhez, két karjával átfonta a nyakát és beJésugía a fülébe: — Neki kell... dipőcskét, bundácskát kell még venni... Péter baromi bambasággal rábámult a leányra, aki rámutatott az asztalra: — Ezeket is neki vettem... Péter ... gyerekem van és te vagy az apja... A részeg ember mellbevágta Mártát, feldördült és rárohant: — Megloptál... megcsaltál, ezért nincs pénzed?... Márta talpraszökkent, kiegyenesedett, rá'kacagott és rákiáltott a kedvesére: — Nem igaz... nem igaz... nem a te gyereked. Aztán felszakította a blúzát, kést rántott elő és beledöfte az őrjöngő ember szivébe. Miikor a rendőr bekísérte Mártát, a gyilkos leány mosolygós ábrázattal kérdezgette: — Ugy-e én a börtönbe kerülök, ugy-e ott vigyáznak ránk!... 6. Fogadalmi templom 1.500,000 korona. 7. Tanyai vasút 2.000,000 korona. 8. A belvárosi templomtér rendezése, kisajátítások 700,000 korona. 9. Belvárosi plébánia építése 300,000 korona. 10. A vasutaspalota építésének póthitele 400,000 korona. 11. Elemi iskolák kiépítése és ujak építése 900,000 korona. 12. Katonai barak építése ós a barak környékérjek rendezése 600,000 (korona, összesen 23.900.000 korona. (Mire kell a harminc millió?) Ezen fölsorolt létesítményeken kivül tárgyalás, illetőleg előkészités alatt áll az egész városra kiterjedő magasnyomású vízvezeték, a Nagykörút és sugárutak végleges rendezése és uj burkolattal való ellátása, a légszeszés villany közvilágítás kiterjesztése, a tiszai rakpart kiépítése, a város többi részének végleges rendezése, föltöltése és végleges burkolattal leendő ellátása, munkásházak építése stb. E kérdések megoldása hozzávetőleges számitás szerint még mintegy harminc milliót igényel. Az I. és II. csoport alatt fölsorolt létesítményekre összesen 26.052,412 koronára lenne szükség, amely összeg kikerekítve, a tőkebeszerzés költségeivel 27 millió koronára tehető. Ezen beruházási költségekből ímeg kell állapítani azon összegeket, amelyeik pénzügyileg produktív beruházások, vagyis amelyeknek jövedelme a beruházási kölcsönt amortizálja, továbbá azokat, amelyek jövedelmeket nem hajtanak s igy mint beruházási tőkék ujabb költségvetési terhet jelentenek. (Költségvetési terhek.) Az I. csoport alatt fölsorolt .s összesen 2.151,412 korona beruházási összegből nézetem .szerint a 2. tétel alatti 380,000 korona fog némi jövedelmet hozni és a 6. tétel alatti 400,000 korona fog megtérülni, föltéve, ha a Buvártó föltöltése után ezen. ;területek a város közönsége által el nem ajándékoztatnak. Ha tehát ezen két tételt levonásiba hozom, méig mindig marad 171,412 korona tőiketelher, amelynek amortizációja a költségvetést fogja terhelni és .még ezenfölül a föntartási költségek is. Az amortizációt 5 és fél százalékkal száaniitva, az évi teher lennie a föntartási költségeken kivül 71,500 korona. A II. -csoport 1. tétele alatt fölsorolt tüzérlaktanya uj költségvetési terhe mintegy 70,000 korona, a többi a bérfizetésből megtérül. A 2. tétel alatti kórháziköltaégből a költségvetésbe már 3 milliónak födözete föl van véve, 1 milliót remélünk ,az államtól, lenne még költségvetési teher 27,000 korona. A 3. tétel alatti csatornázási költségnek felerésze, ha áthárittatik a lakosságra, lesz a költségvetési teher üzemi költségeken kivül 192,500 korona. A 4. tétel alatti vásárcsarnokot produktív beruházásnak tekintem, ennek nem lesz költségvetési terhe. Az 5. tétel alatti városháza építést megfelelő módon ugy lehet megvalósitam, -liogy nem jelent majd ujabb költségvetési terhet, A 6. tétel alatti fogadalmi templomi költség teljesen költségvetési teher, mert fölépítés után épületföntartás és a megfelelj) -egyházi élet ellátása a lekötött földek jövedelmét teljesen igénybe veszi. Ez évi 82,500 korona. Itt megemlítem, hogy kérni kellene a vallás-alapból nagyon olcsó — esetleg kamatmentes — kölcsönt és építési segélyt, ezzel kevesbítjük terhünket, A 7. tétel alatti tanyai vasutat produktivnaik kell tekintenem, mégis egyelőre a tőke felét tehern-eik számítom, ez 55,000 korona. • | | • [1H|| m 913. február 23-án, este 3|4 9 órakor uonadeiii Kosiim a nsza-szá»6 na9atc-mében. m w m legyek kaphatók a BÉKEI-féle hírlapwm MM Of% PHi ÉHb ^ •El I rn ¥1 £Hk rodában. • Páholy 20 K. Oldalzsöllye zongora-esieiye ^w « «