Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-18 / 40. szám

1913. február 18, HIREK Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: A meteoroló­giai intézet jelentése sze­rint: Lényegtelen hő válto­zás és elvétve, főleg nyu­gaton csapadék várható. Sürgöny prognózis: Hideg, elvétve csapadék, Déli hő­mérséklet— 3.30 C volt, A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. Délelőtt 10 órakor bizottsági ülés a város általános csatornázása tárgyában. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látoga­tási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „A faun", vigjáték 3 fölvonásban. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután hat órától kezdve „Napoleon visszavonulása Oroszor­szágból", — történelmi kép, Verescsagin fest­ménye után. VASS-MOZI, délután hat órától kezdve „A diadalmas szerelem", dráma két fölvonásban, irta Ered Jörgsen, APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig „Az örvény", dráma, két fölvonás­ban. lrti E. Butti, A TÖRVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. Trayber főügyész az igazságügyminiszteriumban. (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy az igazságügy­miniszter Trayber Vince szegedi főügyész szolgálattételre az igazságügyminisztérium­ban alkalmazta. A főügyészt törvényelőké­szitési munkálatokra hivta meg Balogh Je­nő igazságiügyminiszter. Trayber Vince még ebben a hónapban megválik a szegedi ítélő­táblán viselt méltóságától, hogy március el­ső napjaiban már vállalhassa a kitüntető meghivást. Távozása után ideiglenesen Sza­bó Gyula dr. helyettes főügyész végezi a fő­ügyészi teendőket. Trayber Vince távozása érzékeny vesz­tesége a szegedi társadalomnak. Értékes egyéniségét, kiváló személyi tulajdonságait a társadalom minden rétege kellőképen be­csülte. A jogászvilág különösen méltányolta a főügyész kivételes képességeit és ráter­mettségét. Csöndben, visszavonultan dolgozott, de a munkája, amely tiz törvényhatóság terü­letére kiterjedt, sohasem maradt nyomtala­nul. A hatalmas és kivételes talentumot meg­követelő munkakör minden idejét lekötötte a hivatalos működésében, de a jótékonysági és más filantrónikus mozgalmakban sohasem hiányzott a neve. Rezerváltan élt, mert ezt megkövetelte a méltósága, de nem a bürok­ratikus. mindentől elzárkózott típusból való. Mélyen érző, a legnemesebb gondolkozású, előzékeny hivatalfőnök, aki a hét éves sze­gedi tartózkodása alatt nemcsak tekintély, hanem osztatlan elismerés és szeretet is övezte. '•' Trayler Vince már majd négy évtizede működik az igazságügy terén és még jelen­tős szerep vár reá a magyar igazságszol­gáltatásban. — Előadás a modern festészetrő 1 Szombaton a modern építészetről, ma dél­után öt óraikor padiig a modern festészetről tartott'nivós ós élvezetes előadást a szegedi Urán iia-szinh ázbm n Fieber Henrik esztergomi pap, a közoktatásügyi minisztériuím egyház­DELMAGYARGRSZÁG művészeti referense. A régi irányoktól kezd­ve az összes iskoláikon át egészen a mai for­rongás festészetiig ismertette a festőművé­szet történetét, de témáját nemcsak a szak­tudás elamélyü alapossággal merítette ki, hanem önálló mükrifiikát is gyakorolt az egyes festészeti irányok fölött. A galeria-fes­tészétről, mint a festészetnek egy elavult ágáról emlékezett meg, amelynek az a külö­nös jellegzetessége, hogy borongó barna tó­nusban tartja a képet. Ennek ugyan techni­kai okai vannak, de amig a régi iskola meste­rei precíz és hü kifejezésre törekedtek, addig az uj szöllem a fényhez és a színekhez me­nekült és nem azt tartotta szem előtt, hogy az, almit ábrázol, a ^megszólalásig hü" le­gyen, hanem olyan, amilyennek a fény és szí­nek hatásai alatt látjuk. Mert a természet­ben sohasem mutatkoznak a dolgok a ma­guk eredéti mivoltában s különben a művé­szetnek nieim az a célja, hogy fotográfiát ad­jon, hogy megközelítse a valóságot, bár igaz, hogy azt megtagadnia nem szabad. Goethe, a mikor lefestették a pincsákutyáját és az tökéletesen és precízen olyan volt, mint ma­ga a kutya, azt mondotta: „most van két ku­tyáin, de nincs egy művészi festményem." Vagy amikor az egyik magyar festő k!ék ök­röt festett, egy müknitikns elcsodálkozott, hogy ő még ilyet nem látott. Erre aztán szellemesen megfelelt Lylca Károly, a Szép­művészeti Muzeum igazgatója: ,Jia nem lá­tott, akkor ez azért vain, mert neim nyitotta ki a saeímét." Gdakonkludált az előadó, hogy a természetiben a fény hatása alatt a dolgok csakugyan más szint kapunk és az ökör, ha jól megnézzük a napsugár tüzében, tényleg halvány-kékes színű. Zola adtia ki a plain­air jelszavát, amiely ittasan harsogott végig a párisi Mantmairte festői között. De a barna szósszal, éljen a naip és szert esizóródó sugarai­val hűvössége ós bája — ez volt- a plainjair jelszava és igy alakult és fejlődött a modern festészet, amelyben szintén sokféle és külön­böző irányzat van. Az impresszionizmus, a neo-impresszionizmus, a pukkizumus és a futu ristia festészet. Hangoztatta az előadó, hogy a modem festészet híve ós harcosa, de nem talál művészi értéket a modern irányzat egyes kinövéseiben, mint például a pukkiz­mnsbari, amelynek a kultirválói háromszög­ben látnak mindent. Mindvégig érdekesen, és lelkesen beszélt Fieber és a közönség, amely ma is zsuiMásig megtöltötte az Uránia-helyi­ségét, gyönyörűséggel hallgatta vetített ké­pekkél kisért előadását. Ennek befejezésével a szegedi Képzőművészeti Egyesület nevében Gyuritza Sándor dr. elnök mondott köszöne­tet Fiebernek igazán szép és tanulságos elő­adásáért, amelyét a közönség viszont lelkes tapssal honorált. — Az „Otthon" irodalmi délutánja. Vasárnap tartotta meg az „Otthon" tisztvi­selő egyesület harimiaddik irodalmi délutánját, A terem zsúfolásig megtelt az érdeklődő kö­zönséggel s nagy figyelemmel hallgatták a műsort. Perjéssy Mihály elnök rövid meg­nyitója után Tömörkény István tartotta meg a felolvasások sorrendjét s az ő páratlan hu­morával három kedves epizódszerű dolgot olvasott fel s jóízű, derűs hangulatot keltett a közönség soraiban. Utána Retek Erzsi ha­tásos éneke következett Meák Gyula művészi zongorakiiséretéviel. A közönség lelkas ová­ciókbaar részesítette az előiadókot. Ezt követ­te Móra Ferenc előadása a.z ő páratlanul szép verseivé! majd Szávay Zoltán temesvá­ri kereskedelmi és iparkamarai titkár adta elő a verseit. A legutolsó számként Sz. Szi­gethy Vilmos kedves novelláját olvasta föl Tóbiás Mihály. ; — Inzultálták [a „Friss Hirek" szer­kesztőjét. Annak a stílusnak, amely a „Friss Hirek" közleményeiben állandóan megnyil­vánul, sajnálatos következménye támadt. Zombory Gyula törvényszéki, hivatalnok hétfőn délután inzultálta Hollósi Ödönt, a Friss Hirek szerkesztőjét. A lap hétfői szá­mában ugyanis cikk jelent meg Zombory Gyulával kapcsolatosan, még pedig valótlan adatokkal! fűszerezve. A törvényszéki hiva­talnok — aki egyébként a „Színházi Újság" kiadótulajdonosa — délután találkozott Hol­lósával a Tisza-kávéházban. Hollósi két ide­gen ember társaságában ült, Zombory — a fültanuk átlátása szerint — a következő sza­vakkal! illette: — Te gazember: nemi akarlak orozva megtámadni, figyelmeztetlek, hogy védekez­hess, ma megpofozlak! HoJlósit, — támadó mozdulatára, — Zombory négyszer ugy arculütötte, hogy a földre bukott. A kínos jelenetet Heltai Jenő, a szintársulat tagjának energikus közbelépé­se szakította meg, akinek, valamint a segít­ségére érkező vendlégeknek sikerült szétvá­lasztani a verekedőket. — Felsővárosiak panasza az oivosok ellen. A felsővárosi feketeföldek a város alatt huzódnak el, már a külterülethez tartoznak. A felsővárosi feketeföldek lakosságára a külterületi szabályrendelet irányadó, amely sok tekintetben sérelmes rájuk. A tanyai or­vos például tizenöt kilométerre lakik tőlük s ha sügrős orvosi segélyre van szükség, kénytelenek városi orvost hivatni. Csakhogy a városban lakó orvosokat külterületen nem köti díjszabás. Annyit követelnek a munká­jukért, amennyit akarnák. A felsővárosi kül­területre kihívott orvosok közül a legolcsóbb is 40—50 koronát kér egy vizitért. Ezt pana­szolják már régóta a felsővárosi tanyalakók, akik most beadványban kérik a tanácsot, hogy a városi szabályrendelet módosításá­val szabja meg a külterületre hívott városi orvosok díjszabását is. A tanács legközelebbi ülésében foglalkozik majd a kérelemmel. * A Vörös-Kereszt nagy estélye. A Vörös Kereszt Egyesület nagy estélye feb­ruár 20-án, csütörtökön lesz a városi szín­házban, melynek tiszta jövedelme az egyesü­let humánus és hadégészségügyi céljaim for­díttat ik. A női rendiező bizottság élén Wor­zikou'szky Károlyné agilis ügyvezető elnök­kel, nap-nap után ülést tart, hogy munkál­kodásával a nagyközönség legmesszebbmenő igényeit kielégítse s a művészi szempontokat is kellőleg kidomborítsa. Az estély műsorát a rendezőség a kövétkezőleg állapította meg: 1. Prolog, irta Sz. Szigethy Vilmos, sza­valja Almássy Endre. A prológ végén nyilt szinpiadon nagy élőkép következik, csatával, katonasággal, sebesültekkel s ápolónőkkel. A megható és impozáns élőképben Szeged leg­előkelőbb urleányai vesznek részt. 2. Beethiowen: a vittónLai csata vagy Vellington győzelme, niagy onkesztrális fan­tázia, melyet a helybeli két katonai zenekar ad elő. 3. A kis dobos: előadja Nagy Teruss, a Magyar Szinház művésznője. 4. Részletek Tauihánserből ós Schumaun két gránátosa, énekli Venczell Béla, a ma­gyar királyi operaház tagja. 5. Sámson ós Délila nagy áriája, An­gusta Hdllmiés: éhemre de pourpre, Makray: Valaiiuiikor c. dala, énekli Illés Iimréné dr.né. 6. Fegyverkovács, irta Lortziug és kurnc­dalök, énekli Venczell Béla. 7. Egy kis vihar, vigjáték, előadják a szegedi szinház tagjai. Az estély re az elsőrendű helyek árai öt­ven százalékkal vannak felemelve. Jegyek már kaphatók a színházi pénztárnál. Az e­télyt előreláthatólag zwitelt ház fogja él­váffliL Kedd 18

Next

/
Thumbnails
Contents