Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-16 / 39. szám

1913. február 16. DEÜMAGY ARORSZÁG 11 torvenykezés, A büntető igazságszolgáltatás rendkiytiliségeiböl. Irta: Zsoldos Benő. Évszázadok bokszai során át méltán meg­szokta az emberiség, hogy büntetendő cse­lekmények dkövietáseért csákós emberi lé­nyeiket vonjon felelősségre. Oktalan állatok neim lehetnek bűncselekményeknek elkövetői, — vagy legalább is a tettlükért büntetőjogi felelősségre neon vonhatók. Legalább is szo­katlan tehát az a kijetentésünk, hogy volt olyan idő, néhány évszázaddal ezelőtt, mikor két és négy lábú tollas és tollatlan állatok is „ültek" a vádlottak padján s a komoly biró­ság ezeknek is ópenngy a fejére olvasta a. szentenciát, akárcsak a gazdájuknak, az hügylésreméltó „homo Saipiens'-nek. Ezen idillikus állapotoknak a fénykora pedig a XV-dk századra esik. Lausanne-blan példának okáért, 1451­ben tulontnl elszaporodtak vak a — piócák. SZabad-v izben immáron nem is mertek fü­rödni a lausanne-i emberek. Ezeknek félje lentésére — az egykorú feljegyzésiek szerint, — az összes piócák ellen megindította a bí­róság a bűnvádi eljárást, mert ezeknek „el­járása" nem más, mint — országháboritás és a 1 alkok nyilvános megsértése. Az akkori perrenidtartáöi szabályok szerint a lausanne-i törvényszék egy ügyvédet rendelt ki a vád­lott piócák ügygondnokául, teljes joggai té­telezvén fel azt, hogy a szabályszerűen meg­idézett vérszopók önmaguktól aligha fognak megjelenni a kitűzendő bűnügyi főtárgy a­lásra. Aminthogy maga a biróság is bizonyá­ra szívesén nélkülözte a jelenlétüket, Azon­ban a kellő apparátussal, nyilvánosán há­romszor törvényibe idézték a piócákat. A tár­gyaláson pontosan megjelent a „hivatalból kirendelt" védő-ügyvéd, de hozott a zsebében néhány higiadtábh temperamentumai piócát is a vádlottak közül, hogy ezek ,.személye­sen" is meghallgassák a többiek képvisele­tében is a törvényszék által meghozandó Íté­letet, Áz ügyvéd a tárgyaláson nem tudott elegendő védelmet felhozni a „védencei" mel­lett. Diotum-factum: valamennyit elitélte a törvényszék, kimondván irgalmatlanul, hogy a vádlott piócák három napon belől hagy­ják el Lausanne-t az exorcismus büntetésé­nek terhe alatt. De — mert a piócák vagy nem értették meg teljesen a nem is felebbe­zett ítélet rendelkezéseit, vagy miért azt tet­ték fed magukban, hogy csak azért siern enge­delmeskednek a törvényszék erélyes határo­Sebb bűnügyi tárgyalás folyt le Sauvigny­ben. A „vádlottak padján" egy öneg sertés ós néhány kis malaca röfögött és visítozott. Az ügyész vádja lesújtó volt valamennyire néz­ve: megöltek egy kis gyereket s részben fel ils lakmároztak. (Az akkori kezdetleges idők­ben, a személybiztonság ós köznehdészet pri­mitív állapotaiban, nem volt épen páldanél­küli ez a bűncselekmény s épen azért a ke­ményszívű közvádló érzékeny büntetést kórt a delikvensek fejére, avagy inkább nyákára. A bűnügyi főtárgyalást nagy érdeklődés mellett tartotta meg a sauvigny-i biróság. Hogy az érdekelt koca-világ kellőképen kép­viseltette-© magát a tárgyaláson, neim tudom, egy azonban bizonyos, hogy a vádlottként beidézett öreg sertés és malacai a vád tár­gyára nézve „nieim nyilatkoztak." Helyettük a védő-ügyvédjük tartott megindító védőbe­szédet, mely észrevehető hatást tett a jelen­voltakra és a szigorú bírákra. Az öreg ser­tést, a fő-vádlottat sehogy se tudta elfogad­hatóan mentegetni az ügyvéd, — ennek bű­nös volta különben is világosabb volt a nap­nál. Ez hát benne is maradt a „szószban", — alvégre, ő maiga sem tagadott. A kis malacok mellett azonban annál ékesebben gondosko­dott a védelem. Igazságtalan dolog lenne — úgymond, — a malacokat büntetéssiel sújta­ni, mert hiszen ezek, ha egyáltalán elkövet­itek is valamit, csupán anyjuknak rossz pél­dáját követték. De különben is a tárgyalás folyamán semmi határozott bizonyíték nem akadt a vádló ügyész azon állítása mellett, hogy a malacok bármiképen is segédkeztek volna a kisgyermek megölésében, bár nem tagadható, hogy a lakomából derekasan ki­vették a részüket. A biróság ezután hosszas tanácskozás után kihirdette az Ítéletét, mely­nek rendelkezése szerint az Öreg sertés a vá­ros piac-terén nyilvánosan felakasztandó, — a kis malacok elleniben a vád alól teljesen felmentetnek — ós szabadon boosátaudók. Igy is lőn. Az Öreg sertést a piactéren az •egybegyűlt tömeg nagy gondiumára palan et publice felakasztották. Azt nem jegyzi fel a krónika, hogy hányan részesedtek aztán a pecsenyéjéből. Ugyanezen időtájban túlságosan elsZa­porodának — a patkányok AutuoMw. Az pedig nagy bün a vád szempontjából: a vá­ros lakóinak szándékos báboritásla ós ve­szélyeztetése. A törvényszék tehát a szabá­lyok szerint az összes patkányokat vádlot­tak gyanánt nyilvánosan három izben maga elé idézte. Az első tárgyalásra — érthető okokból — egy patkány sem jelent meg. Védő ügyvédjük: Chassensce, ekkor kijelentette, hogy a legtöbb vádlottat vagy betegség, zatának: nemcsak hogy nem távoztak a meg­szabott három nap alatt, sőt még vígabban szaporodának. Nem volt hát más teendő: végre kellett hajtani az Ítéletet. Szörnyűsé­gesen bő lére eresztett ceremóniáik között megtörtént hát a kiűzetés. És a szánandó sorsra jutott elitéltek, — legalább igy olvas­hat julk azt az e korbeli krónikában: — az Íté­let síulya alatt mindinkább dögleni kezdtek s rövid idő alatt Lausanne-ban még hírmondó setm maradt a kemény büntetéssel sújtott pióeá'kból . . . Hat élvvel később, 1457-ben még órideke­vagy a bosszú ut akadályozta a megjelenés­ben. A törvényszék így elhalasztotta iá tárgya lást. De a vád alá vont patkányok nem je­lentek meg az ujabban kitűzött határnapon sem. A védő szerint pedig azért, mert a la­kók macskái a vádlottak testi épségét veszé­lyeztetik. Kiéri© tehát, hogy a lakosság arra az időre a macskáinak fékentartálsára szo­Tiittassék. Ámde a macskájáért agy lakós sem volt hajlandó felelősséget vállalni. Végre is a vádlott patkányok távollétében kelleitt a főtárgyalást megtartani. Chossence urain hatalmas vódőbeszédénak tulajdonitható, hogy a törvényszék valamennyi patkányra nézve — felmentő ítéletet hozott. Komolyan figyelmeztette azonban őket a további szapo­rodás mellőzésére. Szeretnénk tudni: milyen eredménnyel?! Köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetet mondunk mindazon nagyrabecsült .ven­dégeinknek, jó barátainknak és ismerőseinknek, kik felejthetet­len halottunk végtisztességén jelenlétükkel fájdalmunkat eny­hítették. Özv. Kádár Istvánné és családja. akácz, gledicsia Beszterczei szilva. ^J kajszin-baraczk. ojtott gyümölcsfát, vadonezot, ' akáca ssgledicsiátlOOOOO számra ' képes küldeni. y e v NATIONAL CASH REGISTER CO. LDT MM. SZEGEDEN, TISZA LAJOS-KÖRÚT 68. SZAM. Pénztárakhoz szükséges összes kellékek ugyanott beszerezhetők. Minden szakma részére szükséges ellenőrző készülékeket, pénz- és block-kezelési rendszereket teljesen dijtalanul és vételkötelezettség nélkül bemutat Karczag Béla vezérképviselő.

Next

/
Thumbnails
Contents