Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-15 / 38. szám

4 DÉLMAQYARORSZÁG 1913 február 11, akármelyik útszéli, kifestett arcú lányát az éjjeli világnak bántalmazza, megsértse, in­zultálja. Sajnálta és szerette őket és annyira lovagias volt, hogy kész volt értük késhegy­re menni, folyjék bár a ő vére is. Az arcát, kemény,nézésű szemeit sokan megcsodálták. Ugy tetszett sokaik előtt, bogy hasonlít a spanyol királyhoz és vallóban,, az arcának bizonyos kiszögelléseibem lehetett is egy-két közös vonást felfedezni. És végül, mielőtt a nőkhöz való lovagias­ságát véresen is bebizonyította, itt hagyott Szegeden mindenit, családot, otthont, kényel­met, gondtalanságot, Bajára ment a szerelme mellé ós hogy ott maradhasson és később megélhessen az asszonnyal együtt, — beállt tamiburásinak. í WIMMERSPERG NÁNDOR BÁRÓ TAMBURÁS. Furcsa névjegy ós csupa romantika. Mert báró, aki pincér lesz, hogy sok pénzt gyűjtsön ás majd hozzá kezdjen Valamihez, nieim valami szokatlan ós különösen szenzá­ciós jelenség, főleg pedig semmi érzelmi szép nincs benne. De egy, aki beáll tamburiásnak, mert neki romantika ós szereleim kell, még ha kitagadott és züllött is, megbocsátható! minden megbocsáthatatlan bűne . . . H. Gy. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi mflsor: iSZCXMiBAT: Az aranykakas, énekes bo­hózat. VASÁRNAP délután: A farkas, vígjá­ték. VASÁRNAP este: Az aranykakas, éne­kes bohózat. * Az aranykakas. Régmúlt évek kedves Ós naiv bohóságát elevenítette fel péntekén a szinház szeretettél és hangulatosan. A sze­replők friss játéka, a figyelmes rendezés és a gördülékeny előadás ta.psra és derültségre hangolták a teli nézőteret. Nigy sikere volt Heltai Jenőnek a jóízű spdleszier szerepében, aimeJynek lmmorléhetősélgeit szinte a tökéle­tességig kiiaíknázta. Stiilmsos és kedves volt Déry Rózsii, a temperamentumos korcsmáros­né; Solymossy mint főpincér kacagtatott. A többiek is, különösen Virányi Sándor, László Tivaidiar, Baráti József, Harmath Zseni és Gyöngyössy Teréz, ügyesek és jók voltak. * Összeomlás előtt a debreceni szinház. Debreceni tudósitónk jelenti: A szinház za­varos ügyei odáig bonyolódtak, hogy illeté­kes faktorok semmi kivezető utat nem látnak a Zila-hy—Békés direkció további fentartásá­ra. Ismeretes, hogy a városi tanács hétfőn tartott ülésén előterjesztették, hogy Schwartz Vilmos visszalép a pénzkezeléstől, továbbá tárgyalták Zilahy és Békés együttes bead­ványát, körülbelül 6000 korona kiutalása iránt. A városi tanács akkor tartott ülésén ugy határozott, hogy a visszatartott bérlet­pénzt kiutalja 'a színháznak, de csak azzal a föltétellel, hogy Békés Gyula és Schwartz Vilmos garanciát vállaljon a szezon zavarta­lan lejátszására. Egyben megbizta a kultur­tanácsnokot, hogy ez irányban folytasson tárgyalásokat Schwartz Vilmossal és Békés­sel. Tóth Mihály dr. tegnap délutánra hivta meg a két urat tárgyalásra. A megegyezés azonban már a kiindulási pontnál lehetetlen­nek bizonyult, mert Schwartz Vilmos kijelen­tette, hogy az anyagi garancia elvállalására semmi körülmények között sem hajlandó. Ér­tesülésünk szerint ugyanez az álláspontja Bé­kés Gyulának is. A tárgyalás hosszasan folyt, de a megegyezés nem jött létre. Munkatár­sunk kérdést intézett az ügyben Schwartz Vilmoshoz, a mostani tényleges igazgatóhoz, (mert ő adja a pénzt!) aki eddig valóban ön­zetlen működésével úgyszólván egyetlen bá­zisa volt a békés megoldásnak. — Még nem fejeztük be a tárgyalást, — mondta az igazgató ur, — holnap délelőtt folytatjuk a megbeszéléseket. — Elfogadják az urak a tanács fölté­teleit? — Arról szó sem lehet, hogy a Korona Takarékpénztár anyagi garanciát vállaljon a továbbiakra. Hiszen kérem, itten a mi szá­munkra nem üzletről van szó, hogy mehet­nénk mi bele kockázatba? — Igazgató urnák mi az impressziója, létrejöhet a megegyezés? — Kizártnak tartom. A tanács ugyan jóindulatulag kezeli az ügyeket, de a szezon biztosítását senki sem vállalhatja. — Mi lesz tehát a színházzal? — összeomlik. Én különben mára egybe­hívom a hitelezőket és elibök terjesztem a dolgot. Most már ki-ki csináljon, amit akar. Kérdést intéztünk Tóth Mihály dr. kul­turtanácsnokhoz is, aki a tárgyalásokat ve­zeti. A tanácsnok ur ennyit mondott: — Teljesen kilátástalan a helyzet. Ilyen körülmények között talán mégis csak Beöthy László fővárosi színigazgató azonnal való segítsége mentheti meg a deb­receni színházat . . . — A Vörös-Kereszt szinházi estélye. A szegedi Vörös Kereszd szinházi estélyiére hétfőn délig föntartj ák a bérlőik előjogát. Az­tán már megkezdik a jegyiek árusítását. * Wedekind turnéja. Frank Wedekind-et kevéssé isimeriik Magyarországom, halott Né­metországban egyik legismertebb és legkitű­nőbb drámaíró. Wedekindniak Németország­ban rendkívül sok az ellensége, — senki sincs, aki annyi gáncs, viissizaesésl, mellőziés és guny után tört volna utat, mint ő. Ez okoz­za, hogy Wedekind most elhatározta, hogy színtársulatot szervezett, alrnelylyel turnéra indul Oroszországba és a skandináv államok­ba. A társulat Wedekind darabját, Strind­berg „Haláltánc"-át és néhány Ibsen-drámát mutat be. Wedekind maga is föl fog lépni, kitűnő színész, Münchenben rajongói van­n.ak.Felesége: Tilla Wedekind, szintén nagy­szerű drláimai művésznő; ő ós Tilla Durieux lesznek a társulat női starjaii. Burieiux anyja révén magyar származású és évek óta Rein­hardt legelső művésznője. * Zacconi az Urániában. Zacconi, a legnagyobb olasz drámai hős, akinek neve és páratlan művészete az egész világon is­meretes az Urán ia-moziban ragyogtatja bril­liánisi művészetét. Qiovjauni Werga kitűnő társadalmi dráimáj ában: A rongyszedőben játszik. Páratlanul szép a kiállítása ennek a Iháramfö'lvonásos drámának. Az iró művészi tollal irta meg az élet mélységéből meritett ídrámái témát. Alkalmat szolgáltatott a művésznek, hogy hatalmas művészetének -mindem skáláját érvényre juttassa. A kitűnő műsor szombaton éis vasárnap is látható. * Mozi hirek. Nagysikerű premier volt pénteken estie a Vass- és Apolló mozgóban. A UrtSíS-biain idegizgaknlas detektív drámát ját­szottak. Conen Doyiie a biiries író irta és Nick Winter—Scherlock Holmessel játsiZa a fő­szerepeket. Előkelő máljőben játszódik le az izgalmas esemény. Egyik érdekfeszítő jele­net a másikat követi. A kolosszális detektív dr álmán kivül amerikai vigijátékak teszik kompletté a műsort. Az Apollóban csudála­tos szép, reálisztika jelenetekben bővelkedő apacs drámát mutattak be. Bernstein Herny irta és a legszebb moziszinésznő: Insanne Grandais játsza a főszerepet. Az apacsnő e zsanérban a legszebb dráma. Szombaton és vasárnap ils látható a kitűnő műsor. Legjobb szinházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Hirdetéseket felvesz a kiadóhiva­tal, Kárász-utca. Telefon 305. A választójogi reform. — Megkezdték a részletes tárgyalást. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház vá­lasztójogi .bizottsága inJa megkezdte a válasz­tójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását, amelynek során számos módosító indítványt adtak ha Ezeket az indítványokat azonban egyelőre csak tudomásul vette a. bizottság, a róluk valló határozathozatalt pedig elhalasz­totta a keddi ülésre. A bizottság -mai ülésén is Héderváry Ká­roly gróf elnökölt; a kormány részéről Lu­kács László miniszterelnök volt jelen. Lukács iLászló miniszterelnök mindjárt az ülés elején fölszólalt; arra hivatkozott, bogy az 1—7. szakaszokra vonatkozó, már elő re jelzett módosító indítványok az egész ja­vaslat sorsára befolyással vannak, ezért cél­szerű volna, ha -ezeket a módosító indítvá­nyokat együttesein vitatná meg a bizottság ós együttesen határozna róluk; azt is kíván­ja, hogy a kormánynak mód adassák arra, hogy megfontolja a beadott módosításokat. A bizottság hozzájárul a miniszterelnök előterjesztéséhez és az együttes határozatho­zatalt a kedldii ülésre tűzi ki, amikor is a sza­vazásit megelőzően a. miniszterelnök nyilat­kozni fog a beadott módosításokról. A bizottság megkezdi az 1. szakasz tár­gyalását. Szabó János- indítványozza, hogy e szakaszból hagyassák M az életkor elérésére vonatkozó hivatkozás. Kabós Ferenc indít­ványozza, hogy az ötévi állampolgárságra vonatkozó rendelkezés hagyassák ki a sza­kaszból. A 2. szakasznál,, Blanár Béla azt indít­ványozza,, hogy a korhatár 30 évről szállít­tassák le 24 évre. Huszár Károly pártolja Blanár indítványát. Kostyál Miklós a 30 évi korhatár elejtését nemzeti szempontból ve­szedelmesnek tartja. Rakovszky Iván szintén a 30 évi korhatár főn tartása, mellieltt foglal állásit. Schuller Rezső- azt az indítványát aj áníjü elfogadálsra, hölgy a középértefaiüsé­giiek már 26 éves korukban választójogot kapj-a-nlalk Varga iGáihor sitiiljárís miŐdosdtái­sokat ajánl. Lukács László miniszterelnök azt a mó­dosítást ajánlja, bogy az, aki már megsze­rezte a választói jogot, állandó lakóhely hiá­nya óimén ne veszitste el aizt akkor se, ha la­kását egy éven belül egy Íziben más községbe tette át; azt is ajánlja, hogy niecsák az álla­mi, hanem a községi üzemek alkalmazottjai is választói jogot kapjanak. Blanár Béla szerint meig kell adni a vá­lasztójogot mindazoknak, alkik a középisko­la negyedik osztályát elvégezték, vagy önál­ló ipart (űznek. Lázár Isitván gróf ugyanezekre vonatko­zóan a korhatárnak 24 évre való leszállítá­sát ajánlja. Kostyál Miklós ellenzi a korhatár 'le­szállítását. Németh Károly telőadó bemutatja az állami tisztviselők országos egyesületének föliratát, melyben azt kéri-, hogy az állatni tisztviselők már 24 éves korukban legyenek választók. Mártonffy Márton az önálló ipa­rosnak v!agy kereskedőnek csak akkor adná meg iá választójogot, ha az iparostanulók is­koláját elvégezte. Kisebb módosításokat ajánlott még Hu­szár Károly, Szabó János, Telegdy József, Antal Géza, Kabós Fereme es Desbordes Ernő. Kostyál Miklós a gazdasági cseléldek kö­zül csak annak aidtnia választójogot, akinek gazdája legalább száz hold földterület birto­kosa. Bujanovics Gyula, Rudnay Béla és Csókán János szintén- apró módosafást ajánl. Délután két óraikor Lukács miniszterel­nök indítványára a tárgyalást félbeszakítot­ták ós a hntáro-zaithoZatalt -arra az időre ha­lasztották, amikor a kormány majd nyilat­kozhialtik a beadott határozati javaslatokról. Holnap, folytatják a tárgyalást, ^ _

Next

/
Thumbnails
Contents