Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-15 / 38. szám
4 DÉLMAQYARORSZÁG 1913 február 11, akármelyik útszéli, kifestett arcú lányát az éjjeli világnak bántalmazza, megsértse, inzultálja. Sajnálta és szerette őket és annyira lovagias volt, hogy kész volt értük késhegyre menni, folyjék bár a ő vére is. Az arcát, kemény,nézésű szemeit sokan megcsodálták. Ugy tetszett sokaik előtt, bogy hasonlít a spanyol királyhoz és vallóban,, az arcának bizonyos kiszögelléseibem lehetett is egy-két közös vonást felfedezni. És végül, mielőtt a nőkhöz való lovagiasságát véresen is bebizonyította, itt hagyott Szegeden mindenit, családot, otthont, kényelmet, gondtalanságot, Bajára ment a szerelme mellé ós hogy ott maradhasson és később megélhessen az asszonnyal együtt, — beállt tamiburásinak. í WIMMERSPERG NÁNDOR BÁRÓ TAMBURÁS. Furcsa névjegy ós csupa romantika. Mert báró, aki pincér lesz, hogy sok pénzt gyűjtsön ás majd hozzá kezdjen Valamihez, nieim valami szokatlan ós különösen szenzációs jelenség, főleg pedig semmi érzelmi szép nincs benne. De egy, aki beáll tamburiásnak, mert neki romantika ós szereleim kell, még ha kitagadott és züllött is, megbocsátható! minden megbocsáthatatlan bűne . . . H. Gy. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi mflsor: iSZCXMiBAT: Az aranykakas, énekes bohózat. VASÁRNAP délután: A farkas, vígjáték. VASÁRNAP este: Az aranykakas, énekes bohózat. * Az aranykakas. Régmúlt évek kedves Ós naiv bohóságát elevenítette fel péntekén a szinház szeretettél és hangulatosan. A szereplők friss játéka, a figyelmes rendezés és a gördülékeny előadás ta.psra és derültségre hangolták a teli nézőteret. Nigy sikere volt Heltai Jenőnek a jóízű spdleszier szerepében, aimeJynek lmmorléhetősélgeit szinte a tökéletességig kiiaíknázta. Stiilmsos és kedves volt Déry Rózsii, a temperamentumos korcsmárosné; Solymossy mint főpincér kacagtatott. A többiek is, különösen Virányi Sándor, László Tivaidiar, Baráti József, Harmath Zseni és Gyöngyössy Teréz, ügyesek és jók voltak. * Összeomlás előtt a debreceni szinház. Debreceni tudósitónk jelenti: A szinház zavaros ügyei odáig bonyolódtak, hogy illetékes faktorok semmi kivezető utat nem látnak a Zila-hy—Békés direkció további fentartására. Ismeretes, hogy a városi tanács hétfőn tartott ülésén előterjesztették, hogy Schwartz Vilmos visszalép a pénzkezeléstől, továbbá tárgyalták Zilahy és Békés együttes beadványát, körülbelül 6000 korona kiutalása iránt. A városi tanács akkor tartott ülésén ugy határozott, hogy a visszatartott bérletpénzt kiutalja 'a színháznak, de csak azzal a föltétellel, hogy Békés Gyula és Schwartz Vilmos garanciát vállaljon a szezon zavartalan lejátszására. Egyben megbizta a kulturtanácsnokot, hogy ez irányban folytasson tárgyalásokat Schwartz Vilmossal és Békéssel. Tóth Mihály dr. tegnap délutánra hivta meg a két urat tárgyalásra. A megegyezés azonban már a kiindulási pontnál lehetetlennek bizonyult, mert Schwartz Vilmos kijelentette, hogy az anyagi garancia elvállalására semmi körülmények között sem hajlandó. Értesülésünk szerint ugyanez az álláspontja Békés Gyulának is. A tárgyalás hosszasan folyt, de a megegyezés nem jött létre. Munkatársunk kérdést intézett az ügyben Schwartz Vilmoshoz, a mostani tényleges igazgatóhoz, (mert ő adja a pénzt!) aki eddig valóban önzetlen működésével úgyszólván egyetlen bázisa volt a békés megoldásnak. — Még nem fejeztük be a tárgyalást, — mondta az igazgató ur, — holnap délelőtt folytatjuk a megbeszéléseket. — Elfogadják az urak a tanács föltételeit? — Arról szó sem lehet, hogy a Korona Takarékpénztár anyagi garanciát vállaljon a továbbiakra. Hiszen kérem, itten a mi számunkra nem üzletről van szó, hogy mehetnénk mi bele kockázatba? — Igazgató urnák mi az impressziója, létrejöhet a megegyezés? — Kizártnak tartom. A tanács ugyan jóindulatulag kezeli az ügyeket, de a szezon biztosítását senki sem vállalhatja. — Mi lesz tehát a színházzal? — összeomlik. Én különben mára egybehívom a hitelezőket és elibök terjesztem a dolgot. Most már ki-ki csináljon, amit akar. Kérdést intéztünk Tóth Mihály dr. kulturtanácsnokhoz is, aki a tárgyalásokat vezeti. A tanácsnok ur ennyit mondott: — Teljesen kilátástalan a helyzet. Ilyen körülmények között talán mégis csak Beöthy László fővárosi színigazgató azonnal való segítsége mentheti meg a debreceni színházat . . . — A Vörös-Kereszt szinházi estélye. A szegedi Vörös Kereszd szinházi estélyiére hétfőn délig föntartj ák a bérlőik előjogát. Aztán már megkezdik a jegyiek árusítását. * Wedekind turnéja. Frank Wedekind-et kevéssé isimeriik Magyarországom, halott Németországban egyik legismertebb és legkitűnőbb drámaíró. Wedekindniak Németországban rendkívül sok az ellensége, — senki sincs, aki annyi gáncs, viissizaesésl, mellőziés és guny után tört volna utat, mint ő. Ez okozza, hogy Wedekind most elhatározta, hogy színtársulatot szervezett, alrnelylyel turnéra indul Oroszországba és a skandináv államokba. A társulat Wedekind darabját, Strindberg „Haláltánc"-át és néhány Ibsen-drámát mutat be. Wedekind maga is föl fog lépni, kitűnő színész, Münchenben rajongói vann.ak.Felesége: Tilla Wedekind, szintén nagyszerű drláimai művésznő; ő ós Tilla Durieux lesznek a társulat női starjaii. Burieiux anyja révén magyar származású és évek óta Reinhardt legelső művésznője. * Zacconi az Urániában. Zacconi, a legnagyobb olasz drámai hős, akinek neve és páratlan művészete az egész világon ismeretes az Urán ia-moziban ragyogtatja brilliánisi művészetét. Qiovjauni Werga kitűnő társadalmi dráimáj ában: A rongyszedőben játszik. Páratlanul szép a kiállítása ennek a Iháramfö'lvonásos drámának. Az iró művészi tollal irta meg az élet mélységéből meritett ídrámái témát. Alkalmat szolgáltatott a művésznek, hogy hatalmas művészetének -mindem skáláját érvényre juttassa. A kitűnő műsor szombaton éis vasárnap is látható. * Mozi hirek. Nagysikerű premier volt pénteken estie a Vass- és Apolló mozgóban. A UrtSíS-biain idegizgaknlas detektív drámát játszottak. Conen Doyiie a biiries író irta és Nick Winter—Scherlock Holmessel játsiZa a főszerepeket. Előkelő máljőben játszódik le az izgalmas esemény. Egyik érdekfeszítő jelenet a másikat követi. A kolosszális detektív dr álmán kivül amerikai vigijátékak teszik kompletté a műsort. Az Apollóban csudálatos szép, reálisztika jelenetekben bővelkedő apacs drámát mutattak be. Bernstein Herny irta és a legszebb moziszinésznő: Insanne Grandais játsza a főszerepet. Az apacsnő e zsanérban a legszebb dráma. Szombaton és vasárnap ils látható a kitűnő műsor. Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal, Kárász-utca. Telefon 305. A választójogi reform. — Megkezdték a részletes tárgyalást. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház választójogi .bizottsága inJa megkezdte a választójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását, amelynek során számos módosító indítványt adtak ha Ezeket az indítványokat azonban egyelőre csak tudomásul vette a. bizottság, a róluk valló határozathozatalt pedig elhalasztotta a keddi ülésre. A bizottság -mai ülésén is Héderváry Károly gróf elnökölt; a kormány részéről Lukács László miniszterelnök volt jelen. Lukács iLászló miniszterelnök mindjárt az ülés elején fölszólalt; arra hivatkozott, bogy az 1—7. szakaszokra vonatkozó, már elő re jelzett módosító indítványok az egész javaslat sorsára befolyással vannak, ezért célszerű volna, ha -ezeket a módosító indítványokat együttesein vitatná meg a bizottság ós együttesen határozna róluk; azt is kívánja, hogy a kormánynak mód adassák arra, hogy megfontolja a beadott módosításokat. A bizottság hozzájárul a miniszterelnök előterjesztéséhez és az együttes határozathozatalt a kedldii ülésre tűzi ki, amikor is a szavazásit megelőzően a. miniszterelnök nyilatkozni fog a beadott módosításokról. A bizottság megkezdi az 1. szakasz tárgyalását. Szabó János- indítványozza, hogy e szakaszból hagyassák M az életkor elérésére vonatkozó hivatkozás. Kabós Ferenc indítványozza, hogy az ötévi állampolgárságra vonatkozó rendelkezés hagyassák ki a szakaszból. A 2. szakasznál,, Blanár Béla azt indítványozza,, hogy a korhatár 30 évről szállíttassák le 24 évre. Huszár Károly pártolja Blanár indítványát. Kostyál Miklós a 30 évi korhatár elejtését nemzeti szempontból veszedelmesnek tartja. Rakovszky Iván szintén a 30 évi korhatár főn tartása, mellieltt foglal állásit. Schuller Rezső- azt az indítványát aj áníjü elfogadálsra, hölgy a középértefaiüségiiek már 26 éves korukban választójogot kapj-a-nlalk Varga iGáihor sitiiljárís miŐdosdtáisokat ajánl. Lukács László miniszterelnök azt a módosítást ajánlja, bogy az, aki már megszerezte a választói jogot, állandó lakóhely hiánya óimén ne veszitste el aizt akkor se, ha lakását egy éven belül egy Íziben más községbe tette át; azt is ajánlja, hogy niecsák az állami, hanem a községi üzemek alkalmazottjai is választói jogot kapjanak. Blanár Béla szerint meig kell adni a választójogot mindazoknak, alkik a középiskola negyedik osztályát elvégezték, vagy önálló ipart (űznek. Lázár Isitván gróf ugyanezekre vonatkozóan a korhatárnak 24 évre való leszállítását ajánlja. Kostyál Miklós ellenzi a korhatár 'leszállítását. Németh Károly telőadó bemutatja az állami tisztviselők országos egyesületének föliratát, melyben azt kéri-, hogy az állatni tisztviselők már 24 éves korukban legyenek választók. Mártonffy Márton az önálló iparosnak v!agy kereskedőnek csak akkor adná meg iá választójogot, ha az iparostanulók iskoláját elvégezte. Kisebb módosításokat ajánlott még Huszár Károly, Szabó János, Telegdy József, Antal Géza, Kabós Fereme es Desbordes Ernő. Kostyál Miklós a gazdasági cseléldek közül csak annak aidtnia választójogot, akinek gazdája legalább száz hold földterület birtokosa. Bujanovics Gyula, Rudnay Béla és Csókán János szintén- apró módosafást ajánl. Délután két óraikor Lukács miniszterelnök indítványára a tárgyalást félbeszakították ós a hntáro-zaithoZatalt -arra az időre halasztották, amikor a kormány majd nyilatkozhialtik a beadott határozati javaslatokról. Holnap, folytatják a tárgyalást, ^ _