Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-15 / 38. szám
1913. február 15. DELMAQYARORSZ'ÁÖ 5 TÚLSÚLYBAN A BOLGÁROK! (Konstantinápolyi, félhivatalos jelentés ma elismeri, hogy még ma is túlsúlyban vannak a bolgárok. Általán az eddigi török győzelmek látszólagosak, mert a szövetséges csapatok mindent elkövetnek arra, hogy kicsalják őket mai, védett hadállásukból. Nagy szerb csapatok indulnak a bolgárok segítségére. — Döntő ütközetről eddig egyáltalán szó sincs.) (Saját tudósítónktól.) Eddig — a napokban — egymásután olyan hirék érkeztek, hogy a törökök támadásba mentek át, a törököík győzelmeket arattak. Ezek a jelentések mind Konstantinápolyon át érkeztek. Ezzel szemben a bolgár győzelmekről vagy hadállásról, illetve, vájjon előre nyomulnak-e vagy hátra: semmi szófiai hir se jött. A mult megtanított bennünket arra, hogy ne vegyük készpénznek a török híreket, — ők se igy veszik. S a mult példái azt mondják, hogy Szófián át csak bevégzett eseményekről adnak híreket; — emlékezzünk csak a kirkikilisszei eredményekre. És ma Konstantinápolyból olyan jelentés — félhivatalos — érkezett a többiek között, szürkén, amely a legnagyobb érdeklődésre számithat. Eszerint a bolgárok máig is túlsúlyban vannak, de remélik, hogy ez az állapot hamarosan megváltozik és hogy Konstantinápolyban aggódnak azon, miszerint a török csapatok belemennek abba a bolgár tervbe, melynek célja a mai hadállásból kicsalni csapataikat. A szultán adjutánsa különben ma Csataldzsába utazott és tolmácsolni fogja az uralkodó teljes megelégedését, amiért a katonák olyan vitézül harcolnak. Hogy a bolgárok tényleg mindent elkövetnek, hogy a törököket kicsalják, bizonyítja a legutóbbi összeütközés eredménye, amikor az elfoglalt magaslatokat kisebb harcok után föladták és visszavonultak. Döntő ütközetről ma még korai beszélni. A bulairi-i véres csata is eldöntetlen, — konstantinápolyi jelentés szerint is az. A törökök itt megtartották hadállásaikat. Belgrádból jelentik: Hir szerint a miniszteri tanács, amelyen Spalajkovics szófiai szerb követ is részt vett, elhatározta, ujabb csapatokat küld a tráciai harctérre. Két szerb hadosztály indulásra készen áll. Spalajkovics az éjjeli vonattal visszautazott Szófiába, hogy a bolgár kormányt a szerb miniszteri tanács határozatáról értesítse. A tegnapi szerb miniszteri tanács, amely három óra hosszáig tartott, kizárólagosan a Bulgária részére adandó segítséggel és a háború gyors befejezésének módjával foglalkozott. Szerbia és Bulgária között teljes megegyezés jött létre és Szerbia azonnal további nyolcvanezer katonát és százötven mozsárágyút és ostromágyút küld a bolgár hadsereghez, a miért Bulgária Szerbia birtokának ismeri el az utóbbi által elfoglalt területeket. Konstantinápolyi jelentések szerint a török kormány ma még nem hajlandó a hatalmak együttes jegyzékének álláspontjára helyezkedni és igy valószinü, hogy a törököknek a béketárgyalás megindítására vonatkozó kérelmét a londoni nagyköveti értekezlet félre fogja tenni, miután a hatalmak csakis a közös jegyzék alapján vállalják a békeközvetitést. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A nagy ütközet. Konstantinápoly, február 14. A Buleirnél tegnapelőtt vivott nagy csata, — mint teljesen hiteles jelentésekből kitűnik, — ismét eldöntetlen maradt. A csata délután négy órakor kezdődött és csak tegnap reggel ért véget, amikor mind a két fél már teljesen kimerült. A törökök főhadállásukat az ütközet után is megtartották. Az ellenség részéről bolgárok, görögök és szerbek harcolták, akik három oldalról támadtak. Ugy a török, mint a görög flotta a félsziget mind a két oldalán beavatkozott a harcba. Ez az ütközet volt kétségtelenül eddig az egész balkáni háború legnevezetesebb és legtanulságosabb csatája. A veszteség mind a két részen igen nagy volt. Hogy mily elkeseredetten harcoltak, legjobban a halottaknak a sebesültekhez való aránya bizonyítja. 2:3 volt ez az arány. A bolgárok sietve vonultak vissza és eközben kénytelenek voltak számos sebesültjöket a buleiri sáncok alatt elhagyni. A kétszínű Oroszország. Belgrád, február 14. A szerb politika döntő fordulathoz ért. Legjobban bizonyítja > ezt a belgrádi közhangulat, amelyben ismét végletek találkoznak anélkül, hogy a mértékadó körök a politika útját irányítani tudnák. Négy súlyos kérdés van előtérben. Bulgária és Montenegró 'segítséget kivánnak a harctéren; Ausztria-Magyarország nem akarja megváltoztatni álláspontját Szkutari és az adriai kikötő kérdésében; Oroszország politikája megint kétszínű és Szerbiát valódi szándékai felöl kétségben hagyja. Az általános zűrzavar a szerb politikában napról-napra nő. A döntő tényezők teljesen elveszítették a fejüket. Mig egy része Oroszországban bizik és Csarykov utolsó nyilatkozatait komolyan véve, a monarchiával szemben makacs álláspontot követel és Montenegró javára minden áldozatot meghozni kész, Bulgáriával szemben pedig kifejezett animozitást mutai, addig a másik rész a szövetségesekkel szemben minden vállalt kötelezettséget teljesíteni kiván. A harmadik álláspontot a szélső soviniszták képviselik, akik a hadjárat folytatása ellen a leghevesebb módon agitálnak. Miután Szerbia elérte amit kaphat és a további áldozatokért kompenzációkat nem várhat. Most a három irányzat még egyensúlyban van és ennek a következménye, hogy a tegnapi minisztertanács olyan ideges s izgatott hangulatban folyt le, anélkül, hogy a bolgár követelések felől dönthettek volna, mivel a Balkán-szövetség további fentartását máris lehetetlenné tette. Ami most folyik itt, egy döntő fordulat Szerbia életében: az oroszbarátok és szélső nacionalisták végső harcukat vívják. A nacionalisták minden eszközzel azon vannak, hogy az oroszok kétszinüségéről meggyőzzék Szerbiának Oroszországtól eddig túlságosan félrevezetett népét. Ha ez sikerül — ez a kérdés és itt a megoldás — akkor a béke biztosítva van. Nyílt kártyákkal! London, február 14. A Daily Telegraph közli, hogy az osztrák-magyar ós az orosz álláspont között már sikerült volna a komproimdisszium, de alighanem megtalálták az alapot a további tárgyalásokra. A cár írásbeli válasza, ugy látszik teljesen korrekt a formájában és békés intenciókkal van eltelve, die legnagyobbrészt csak általános szólamokból áll. Egyelőre csak annyit lebet mondani, hogy Bécs hajlandó, sőt nagyon is hajlandó felfogását telj'es egészében a pétervári kormány elé terjeszteni ós Sassonotv épp ugy, mint Berobtöld, kész arra, hogy összes kártyáit felfedje. A félhivatalosak egyetértenek. Pétervár, február 14. A félhivatalos Roszszija foglalkozik a Fremdenblaitt cikkével, melyet Hohenlohe missziójával kapcsolatban tegnap közölt. Az orosz félhivatalos lap a következőket irja: Üdvözöljük ezeket a szép gondolatokat, annál inkább, mert mindenkor alapul szolgáltak a balkáni államókhoz Való viszonyunknak. Ami részünkről őszintén óhajtjuk, hogy azok vezető szerepet játszanak a Balkán-fólsaigeten történt legutóbbi eseményekkel kapcsolatos politikai kérdésekben való döntésnél. Oroszország programja szintén abban a mély meggyőződéslben gyökerezik, hogy a balkáni félszigetet a balkáni államok kell, hogy uralják, valamint gyökeredzik abban a meggyőződésben, hogy ennek az elvnek általános elismerésével és fölmerülő politikai kérdésiek eldöntésében való reális alkalmazásával Ausztria-Magyarország és Oroszország közti súrlódások forrása önmagától elapad. Hogy Oroszország őszintén fog törekedni ennek a programnak megvalósitására, ama nézve dicső históriai missziójának válitozathatatlan betöltése szolgálhat garanciául. Hol késik a leszerelés ? London, feburár 14. A Daily Craphic az orosz—osztrák-magyar viszonyról irva, azt mondja, hogy az aggodalmakat még nem lehet félretenni. A Fremdenblatt cikke a Hohenlohe küldetése által fölvetett kérdések egyikére sem adja meg a választ. Az volt-e a célja Ferenc József király kéziratának, hogy megmutassa, hogy az uj balkáni helyzet semmiféle okot sem szolgáltat a viszályra Ausztria-Magyarország és Oroszország között? Ha igen, hogyan alkalmazzák ezt a szkutari-i kérdésre és egyáltalán határok kérdése és mért nem látni egyik részen se a leszerelés jeleit. Bulgária és Oroszország. Belgrád, február 14. Itteni diplomáciai körökben azt hiszik, hogy Bulgária azért olyan kérlelhetetlen Törökországgal és Romániával szemben, mert Oroszországgal titkos szerződést kötött. Ujabb véres csaták. Konstantinápoly, február 14. A bulari-i csatával egyidejűleg Sarköi, Kesan s Muratli közt is nagy csata folyt. Ennek a csatározásnak a kimeneteléről még nincs részletes és megbízható jelentés, de kétségtelen, hogy a bolgárok itt is kudarcot vallottak. jjbhi9e8i9b3abhb!3bbabnanahhbi A „DÉLMAGYARORSZÁG" TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10—83.