Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-15 / 38. szám

1913. február 15. DELMAQYARORSZ'ÁÖ 5 TÚLSÚLYBAN A BOLGÁROK! (Konstantinápolyi, félhivatalos jelentés ma elismeri, hogy még ma is túlsúlyban vannak a bolgárok. Általán az eddigi tö­rök győzelmek látszólagosak, mert a szövetséges csapatok mindent elkövetnek arra, hogy kicsalják őket mai, védett had­állásukból. Nagy szerb csapa­tok indulnak a bolgárok se­gítségére. — Döntő ütközet­ről eddig egyáltalán szó sincs.) (Saját tudósítónktól.) Eddig — a na­pokban — egymásután olyan hirék érkez­tek, hogy a törökök támadásba mentek át, a törököík győzelmeket arattak. Ezek a jelentések mind Konstantinápolyon át ér­keztek. Ezzel szemben a bolgár győzel­mekről vagy hadállásról, illetve, vájjon előre nyomulnak-e vagy hátra: semmi szófiai hir se jött. A mult megtanított ben­nünket arra, hogy ne vegyük készpénznek a török híreket, — ők se igy veszik. S a mult példái azt mondják, hogy Szófián át csak bevégzett eseményekről adnak híre­ket; — emlékezzünk csak a kirkikilisszei eredményekre. És ma Konstantinápolyból olyan jelentés — félhivatalos — érkezett a többiek között, szürkén, amely a legna­gyobb érdeklődésre számithat. Eszerint a bolgárok máig is túlsúlyban vannak, de re­mélik, hogy ez az állapot hamarosan meg­változik és hogy Konstantinápolyban ag­gódnak azon, miszerint a török csapatok belemennek abba a bolgár tervbe, melynek célja a mai hadállásból kicsalni csapatai­kat. A szultán adjutánsa különben ma Csataldzsába utazott és tolmácsolni fogja az uralkodó teljes megelégedését, amiért a katonák olyan vitézül harcolnak. Hogy a bolgárok tényleg mindent el­követnek, hogy a törököket kicsalják, bi­zonyítja a legutóbbi összeütközés eredmé­nye, amikor az elfoglalt magaslatokat ki­sebb harcok után föladták és visszavonul­tak. Döntő ütközetről ma még korai be­szélni. A bulairi-i véres csata is eldöntet­len, — konstantinápolyi jelentés szerint is az. A törökök itt megtartották hadállásai­kat. Belgrádból jelentik: Hir szerint a mi­niszteri tanács, amelyen Spalajkovics szó­fiai szerb követ is részt vett, elhatározta, ujabb csapatokat küld a tráciai harc­térre. Két szerb hadosztály indulásra ké­szen áll. Spalajkovics az éjjeli vonattal visszautazott Szófiába, hogy a bolgár kor­mányt a szerb miniszteri tanács határoza­táról értesítse. A tegnapi szerb miniszteri tanács, amely három óra hosszáig tartott, kizárólagosan a Bulgária részére adandó segítséggel és a háború gyors befejezésé­nek módjával foglalkozott. Szerbia és Bul­gária között teljes megegyezés jött létre és Szerbia azonnal további nyolcvanezer katonát és százötven mozsárágyút és os­tromágyút küld a bolgár hadsereghez, a miért Bulgária Szerbia birtokának ismeri el az utóbbi által elfoglalt területeket. Konstantinápolyi jelentések szerint a török kormány ma még nem hajlandó a hatalmak együttes jegyzékének álláspont­jára helyezkedni és igy valószinü, hogy a törököknek a béketárgyalás megindításá­ra vonatkozó kérelmét a londoni nagykö­veti értekezlet félre fogja tenni, miután a hatalmak csakis a közös jegyzék alapján vállalják a békeközvetitést. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A nagy ütközet. Konstantinápoly, február 14. A Buleirnél tegnapelőtt vivott nagy csata, — mint telje­sen hiteles jelentésekből kitűnik, — ismét eldöntetlen maradt. A csata délután négy órakor kezdődött és csak tegnap reggel ért véget, amikor mind a két fél már teljesen kimerült. A törökök főhadállásukat az ütkö­zet után is megtartották. Az ellenség részé­ről bolgárok, görögök és szerbek harcolták, akik három oldalról támadtak. Ugy a tö­rök, mint a görög flotta a félsziget mind a két oldalán beavatkozott a harcba. Ez az ütközet volt kétségtelenül eddig az egész balkáni háború legnevezetesebb és legtanul­ságosabb csatája. A veszteség mind a két ré­szen igen nagy volt. Hogy mily elkeseredet­ten harcoltak, legjobban a halottaknak a se­besültekhez való aránya bizonyítja. 2:3 volt ez az arány. A bolgárok sietve vonultak vissza és eközben kénytelenek voltak szá­mos sebesültjöket a buleiri sáncok alatt el­hagyni. A kétszínű Oroszország. Belgrád, február 14. A szerb politika döntő fordulathoz ért. Legjobban bizonyítja > ezt a belgrádi közhangulat, amelyben ismét végletek találkoznak anélkül, hogy a mérték­adó körök a politika útját irányítani tud­nák. Négy súlyos kérdés van előtérben. Bul­gária és Montenegró 'segítséget kivánnak a harctéren; Ausztria-Magyarország nem akarja megváltoztatni álláspontját Szkutari és az adriai kikötő kérdésében; Oroszország politikája megint kétszínű és Szerbiát va­lódi szándékai felöl kétségben hagyja. Az általános zűrzavar a szerb politikában nap­ról-napra nő. A döntő tényezők teljesen el­veszítették a fejüket. Mig egy része Orosz­országban bizik és Csarykov utolsó nyilat­kozatait komolyan véve, a monarchiával szemben makacs álláspontot követel és Montenegró javára minden áldozatot meg­hozni kész, Bulgáriával szemben pedig ki­fejezett animozitást mutai, addig a másik rész a szövetségesekkel szemben minden vállalt kötelezettséget teljesíteni kiván. A harmadik álláspontot a szélső soviniszták képviselik, akik a hadjárat folytatása ellen a leghevesebb módon agitálnak. Miután Szerbia elérte amit kaphat és a további ál­dozatokért kompenzációkat nem várhat. Most a három irányzat még egyensúly­ban van és ennek a következménye, hogy a tegnapi minisztertanács olyan ideges s iz­gatott hangulatban folyt le, anélkül, hogy a bolgár követelések felől dönthettek volna, mivel a Balkán-szövetség további fentartá­sát máris lehetetlenné tette. Ami most fo­lyik itt, egy döntő fordulat Szerbia életében: az oroszbarátok és szélső nacionalisták vég­ső harcukat vívják. A nacionalisták minden eszközzel azon vannak, hogy az oroszok kétszinüségéről meggyőzzék Szerbiának Oroszországtól eddig túlságosan félreveze­tett népét. Ha ez sikerül — ez a kérdés és itt a megoldás — akkor a béke biztosítva van. Nyílt kártyákkal! London, február 14. A Daily Telegraph közli, hogy az osztrák-magyar ós az orosz álláspont között már sikerült volna a kom­proimdisszium, de alighanem megtalálták az alapot a további tárgyalásokra. A cár írás­beli válasza, ugy látszik teljesen korrekt a formájában és békés intenciókkal van eltel­ve, die legnagyobbrészt csak általános szóla­mokból áll. Egyelőre csak annyit lebet mon­dani, hogy Bécs hajlandó, sőt nagyon is haj­landó felfogását telj'es egészében a pétervári kormány elé terjeszteni ós Sassonotv épp ugy, mint Berobtöld, kész arra, hogy összes kártyáit felfedje. A félhivatalosak egyetértenek. Pétervár, február 14. A félhivatalos Rosz­szija foglalkozik a Fremdenblaitt cikkével, melyet Hohenlohe missziójával kapcsolatban tegnap közölt. Az orosz félhivatalos lap a következőket irja: Üdvözöljük ezeket a szép gondolatokat, annál inkább, mert mindenkor alapul szol­gáltak a balkáni államókhoz Való viszo­nyunknak. Ami részünkről őszintén óhajtjuk, hogy azok vezető szerepet játszanak a Bal­kán-fólsaigeten történt legutóbbi események­kel kapcsolatos politikai kérdésekben való döntésnél. Oroszország programja szintén ab­ban a mély meggyőződéslben gyökerezik, hogy a balkáni félszigetet a balkáni államok kell, hogy uralják, valamint gyökeredzik ab­ban a meggyőződésben, hogy ennek az elv­nek általános elismerésével és fölmerülő po­litikai kérdésiek eldöntésében való reális al­kalmazásával Ausztria-Magyarország és Oroszország közti súrlódások forrása önma­gától elapad. Hogy Oroszország őszintén fog törekedni ennek a programnak megvalósitá­sára, ama nézve dicső históriai missziójá­nak válitozathatatlan betöltése szolgálhat ga­ranciául. Hol késik a leszerelés ? London, feburár 14. A Daily Craphic az orosz—osztrák-magyar viszonyról irva, azt mondja, hogy az aggodalmakat még nem le­het félretenni. A Fremdenblatt cikke a Hohen­lohe küldetése által fölvetett kérdések egyi­kére sem adja meg a választ. Az volt-e a célja Ferenc József király kéziratának, hogy megmutassa, hogy az uj balkáni helyzet semmiféle okot sem szolgáltat a viszályra Ausztria-Magyarország és Oroszország kö­zött? Ha igen, hogyan alkalmazzák ezt a szkutari-i kérdésre és egyáltalán határok kérdése és mért nem látni egyik részen se a leszerelés jeleit. Bulgária és Oroszország. Belgrád, február 14. Itteni diplomáciai körökben azt hiszik, hogy Bulgária azért olyan kérlelhetetlen Törökországgal és Ro­mániával szemben, mert Oroszországgal tit­kos szerződést kötött. Ujabb véres csaták. Konstantinápoly, február 14. A bulari-i csatával egyidejűleg Sarköi, Kesan s Muratli közt is nagy csata folyt. Ennek a csatáro­zásnak a kimeneteléről még nincs részletes és megbízható jelentés, de kétségtelen, hogy a bolgárok itt is kudarcot vallottak. jjbhi9e8i9b3abhb!3bbabnanahhbi A „DÉLMAGYARORSZÁG" TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10—83.

Next

/
Thumbnails
Contents