Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-15 / 38. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Nappali-telefon: Éjjeli, telefon* 305. 10-83. ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN egészévre . K24-— félévre.... K 12.Uegyedévre K 6"— egyhónapraK 2-Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28'— félévre.... K 14-— negyedévre K T— egyhónapraK 2*40 Egyes szám ára 19 fillér. Kiadóhivatal Kárász• utca 9. é ,é • • • Kiadóhivatal!-teleion: 305. Kiadó telefonja: 81. Szsoed, 1913. II. évfolyam 38. szám. »>MI , ,. J . I. Szombat, február 15, == Lukács és Tisza a nemzeti szupremáciáróL Lukács László miniszterelnök összefoglaló és refiektativ beszédet mondott a képviselőház külön bizottsági ülésén, mely tegnap bevégezte a választójogi javaslat általános megvitatását. Mára Tisza István is hosszabb cikkben világítja meg Az Ujság-ban az aktuális kérdést. Lukács miniszterelnök és Tisza házelnök nyilatkozatának ama részével foglalkozunk, amely direkt a nemzeti szupremáciára vonatkozik. Lukács László miniszterelnök nemcsak felölelte a probléma nagy egészét s kiterjeszkedik minden kritikai nézőpontra, hanern pontos fölvilágositásokat is ád a kormány állásfoglalásáról, részint felvilágositólag, részint megnyugtatólag mutatva'rá az ebben irányadó tárgyi okokra. A közvélemény egészséges kialakulásához ez argumentumokban gazdag, erős meggyőződéstől áthatott s minden bírálattal szemközt ildomos, őszinte beszéd meggyőző erejével hatalmasan fog hozzájárulni. Lukács László miniszterelnök hivatkozott arra, hogy azok, akik a nemzeti szupremácia kérdését főként hangoztatják,- nagy súlyt helyeznek a szavazás módjára> „valamint az erdélyi szempontokra, úgyszintén általán a nemzetiségi kérdés részleteire, A miniszterelnök —- a szavazás módjáról szólván — kijelenti, hogy elméletben, és elvileg ő maga is a nyilvános szavazás, hive. S ebben nem tántorítják meg oly ellenvetések, mintha a titkos szavazás panacea volna a választók befolyásolása, a rájuk gyakorolható terrorizmus ellen. Ily terror éreztetni szokta 's tudja hatását a szavazás titkóssága dacára is, de ez esetben nem ellenőrizhető. Mig nyilvános szavazás esetén a nyilvánosság tükrében megláthatok a befolyásoló szálak, lehet azokat ellenőrizni, ellensúlyozni, sőt meg is torolni. A titkos szavazási mód mindezt kizárja. ,De a miniszterelnök e kérdésben nem köti magát személyes fölfogásához s nincs kifogása az ellen, hogy a municipiális városi kerületek a titkos szavazással élhessenek, amennyiben a törvényhozás némely nyugati állam példáját követve, igy akarna határozni. De ha ennék a módszernek kierőszakolása kiséreltetnék meg a jogkiterjesztésben érdeklett társadalmi osztályok részéről, bizonyos fenyegetések utján vagy azok beváltásának kísérletével kapcsolatban: — az esetre a kormány nem fog szembeszállni a presszionálásra bekövetkező ama viszszahatással, mely a titkos szkrutinium elejtését kívánja még a törvényhatósági joggal fölruházott városokban is . . . Rendikvül érdekesek a miniszterelnök reflexiói az erdélyi szempontból fölmerült s a nemzetiségi kérdést érintő észrevételekre. Nem tagadja, hogy azok reá mély benyomást tettek, bár tulsötéten rajzolták meg az erdélyi viszonyok képét. Ami aggasztó baj ott esetleg támadhat, gondosan megelőzendő vagy diminuálandó. De túlzásba ragadtatni magunkat nem helyes, nem is célszerű. Hibás fölfogás az, mely. a nemzetiségekben egyáltalán ellenséget, lát, vagy amely bizonyosra veszi, hogy a nemzetiségek mindig nemzetiségi képviselőt választanak. A magyarságra s a vele azonos érdekekkel biró erdélyi szászságra figyelemmel kell lennie a választójogi törvényhozásnak, nem zárkózik el tehát a kormány az elől, hogy a javaslat részletei e szempontból gondos revizió alá vétessenek. Magára a nemzetiségi kérdésre üdvös hatást Lukács László miniszterelnök a külső izgatások megszűntétől, vagy intenzitásuk csökkenésétői vár. Ez esetben a választójog kiterjesztésével sem fognak nagyobb lehetőségek támadni bármely komolyabb baj felidézésére. Tisza István gróf lendületesen ir a nemzeti szupremácia kérdéséről. Többek közt igy: Példákkal tudnám igazolni, ho£y aránylag kevés fáradsággal nagy eredményeket érhetünk el a magyar nép politikai nevelése körül. Hiba, mulasztás, de tény, hogy ezt a munkát eddig elhanyagoltuk, hogy azt pótolnunk keíl s hogy csak e föladat sikeres megoldásával karöltve, lépésről-lépésre tágíthatjuk a választójog kereteit, ha azt a nemzet gyilkosságot nem akarjuk elkövetni, hogy a sásA hóember felesége. Irta:! Krúdy Oyula. Abban a felvidéki városkában, ahol egy darabig gyerekeskedtem, Zsigmónd király látogatása óta csupán egyetlen följegyzésre méltó esemény,fordult elő a városka ( életében, ez pedig, a tűzoltóság szervezése volt. A krónikaírók'századok múlva is emlegetik majd az izgalmas napokat, amikor a pirosra festett szivattyú és a főparancsnok! sisak ;megérkeZett a fővárosból. Döbizzuk ezen dolgoknak a megírását a háborúk és más események' íróinak tollára, .éh az elhagyott ligetben szeretek járni, a csöndes domboldalban meghúzódó vadrózsa a kedves virágom, tengelyen szeretnék utazni Párísba és a felvidéki hábórus eseményekből leginkább a Stánczy Pista alakjára emlékszem, egy hatalmas termetű, kövér, zsiros hangú férfiura, aki a helybeli költő volt és a városnál irnokoskodott. Talán már irtam is róla valahol, mert szerettem. Ma arról .beszélgettünk, mily nevezetes dolgokat, követett el Stánczy Pista a tűzoltóság szervezésekor. Volt egy kis hegynek kanyargó utcácskája a városban,; amilyen .bizony ár a a legtöbb felvidéki városban fölfedezhető, de Stánczy Pista véleménye .szerínt..ez volt. a földkerekség legszebb: utcája: Nem is lakott benne, éjszaka járt rajta keresztül, világosságban csupán nyári hajnalon láthatta, amikor a hegyoldali polgári lövöldéből hazaballagott (természetesen ismét egy jól sikerült majális, valeeros, dalos, ábrándos, emlékével a szivében) és mégis többnyire azon törte a fejét, hogy miféle nevet kellene adni a kedves utcácskának, amelyet egyébként Kutyaszorító néven ismertek a városban. Éjjelente, midőn Stánczy Pista a. város különböző korcsmáiból hazaballagott, a Kutyaszorítóba érve, dalolni kezdett. Bámulatos,, mély, dörgő hangon dalolt, többnyire, saját szerzeményeit különbö ző barna vagy szőke,leányokról, akikkel képzeletben, szerelmi ismerettsége volt. Nem tehetett arról, hogy.dalólt. Belső kényszer volt az ének-lése, amely nyomban elmúlott, amint a Kutyaszorítóból kiért és bortól, fölhevüléstől gőzölgő fejéről levéve a kalapot, megfürösztötte homlokát a csillagsugaras éjszakában. A hegy fölött ragyogóbbak voltak a csillagok és az ég sötét kárpitja lilaszinü volt. Fent, a régi vár beomlott falai között tüzét, gyujtpttak a kísértetek vagy a vándorok. Olykor Rozmaring-utcának, máskor Csillag-utcának, egyszer meg Barna Kislány-utcának nevezte Stánczy Pista a Kutyaszorítót a Zöldvadásznál vagy a Vörös békánál, ahol barátaival érintkezni szokott. A Makk-alsó vendégei:(itt ia kugli állott délután) bizonyosra vették, hogy Stánczy Pista szerelmes valakibe a Kutyaszorító lakosai közül. De nem; nem lakott szerelemre való teremtés a Kutyaszorító ódort-házaiban, ahol tán Zsigmond király idejében üldögélt ablakánál az utolsó fiatal asszony. Igen hosszú életű öregemberek és asszonyok laktak a mohos házakban, amelyek elsötétülő vagy világos ablakocskáikkal olyanformájuak voltak, mint a bábszínház hátterében meghúzódó gyermek-házak. Az öregemberek. sohasem haltak meg, mert haláluk után többnyire kisiértetnek szegődtek el a váróba, a régi házak pedig bizonyosan azt szerették volna, hogy örökké tél lénne, midőn fogyatékos külsejükre szép fehér bundaprémet varrt az időjárás: Az utca végén hóembereket építettek a gyerekek, mert a növekedő hógolyót könnyű volt lefelé gurítani a hegyoldalból. Stánczy Pista megállott és botjával, magyarázatokat tartott a bálványoknak, majd szokott éneklésbe kezdett, hogy a Kutyaszorító álmatlan öregnépei pontosan megtudhassák,-most- van éjfél, mert a Zöld vadászból kivetették Stánczy Pistát. Egy szép éjszakán a megszokottnál nagyobb társaság tanyázott a „Vadász" kormos bolthajtása) alatt, ahol a falakon Stánczy Pis/ta ifjúkorából számos rovás látható, a mikor még hitel volt Magyarországon: A „jó barátok" asztalánál izgatott vitatkozás folyt, vén családos emberek, sárkány-feleséget tantó férfiak ifc megjelentek e napon s vigan: éjszakázták, mert a vízipuska s vele a tűzoltó egyenruha' eiső példányai megérkeztek* a fővárosból. Valaki magával hozta a tűzoltói vörös sapkát, az kézről-kézre járt, megsi* i