Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-14 / 37. szám

DEEMAQYARORSZXQ 1913. február 14. a legutóbbi napokban intézett támadások olyan veszteségekkel jártak a montenegrói seregre nézve, melyekkel az elért sikerek semmiféle arányban nem állanak. Az összes kórházak tul vannak zsúfolva sebesültekkel, a halottak száma pedig rendkívül nagy. A legutolsó forszírozott támadások állítólag nem kevesebb, mint 3500 montenegrói harcos életébe kerültek. Emellett az ország pénzügyi helyzete is kétségbeejtő, mert az a segély, melyet Montenegró Bulgáriától kap, távolról sem elég arra, hogy ezt a szegény országot a háború pénzügyi következményeitől megmentse. A nép hangulata izgatott és mindjobban a dinasztia ellen fordul. Moi. enegró mellett 1 Fiume, február 13. A horvátországi és balkáni kapucinus misszió hivatalos .lapja, a Rijecske Novine a malisszaroknak a monarchiáihoz és Montenegróhoz való viszonyáról a következőkiben nyilatkozik: A malisszorok .a háború elején Montenegrótól fegyvert kaptak ós a ©magoncok mellett küzdöttek, mint Miklós király háv,ei, még akkor is, auráikor a többi albán törzsek puskáit Montenegró ellen irányították. Szkutari megkezdésekor a malisszorok csapatai szétszéledtek, miután' nem tudtálk megszokni a modem tüzérségi háborút és a szisztéma tiikus ostromlást. De még azért is hazaküldték a malisezorokat, hogy ne befolyásolják a független Albánia m egalak ulásiávlal összefüggő belső súrlódásokat. Akkor kezdőditek meg a különböző agdtációk a törökök mel lett, Szerbia ós Montenegró ellien és az önálló Albánia érdekében. De a malisszorok semlegesek maradtak minden ellenkező iparkodással szemben és a mialisszorok fellázitása csak piuni desiderium maradt. Minden cáfolattal szemben femlarttjia a kapucinusok lapja információi alapján, amelyek albániai rendtagjaitól származnak azt a jelentést, hogy a malisszorok, -akik eredetileg nem albán származásnak és magyrészben még ma is, ahol albánositva vannak, az ős szerb nemzeti szokásokat és nyelvüket becsülik, Miklós királynak háromezer modem puskákkal ellátott harcost bocsájtottak rendelkezésére, Szkutari 'ostromában résztvesznek és Montenegróhoz akarnak csatlakozni. Háborús kormány Romániában. Bukarest, február 13. Az ország belső helyzete annyira aggasztó, hogy emiatt alighanem kormányválságra kerül a sor. A közvélemény mind jobban ellene fordul a mostani kormánynak, mely nem képes Románia jogos igényeit Bulgáriával szemben keresztül vinni. Az esetre, ha uj kormány kerül az ügyek élére és Bulgária nem enged, Románia aligha vár tovább, hanem követeléseit Bulgáriától, ha kell, fegyverrel is ki fogja erőszakolni. Bolgár-szerb tárgyalás. Belgrád, február 13. Spalajkovics Miroslav, Szerbia szófiai követe tegnap Belgrádba érkezett, bogy Pasicscsal közölje Bulgária feleletét az uj szerb feltételekre vonatkozóan. Elsiilyedt hajó. Konstantinápoly, február 13. A szállítógőzösök, melyeket innen a Marmara-tenger partjára küldtek, a Messudie páncéloshajó segítségével dolgoznak az Asszar-i Tevők zátonyra jutott páncéloshajó kiszabadításán, amelynek kára még ismeretlen. Hivatalosan még meg nem erősített hirek szerint a Marnara-tenger partján egy kis török szállitó'zös robbanó aknába ütközött és elsiilyedt. ;g nem tudni, mennyi katona vesztette % SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi mfisor: PÉNTEK: Az aranykakas, énekes bohózat. iSZOMBAT: Az aranykakas, énekes bohózat. VASARNAP délután: A farkas, vigjáték. VASÁRNAP este: Az aranykakas, énekes bohózat. Almássy pályázik Debrecenbe és Nagyváradra. (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország legutóbbi számaiban részletes tudósításban beszámolt Almássy Endre debreceni útjáról ós közölte a hirt, hogy a színigazgató pályázni készül a debreceni színházra. Almássy a debreceni útról nyilatkozott a Délmagyarország-nak és igen érdekes formában megerősítette a hirt, mint természetes 'következményét a szegedi föltételes állapotnak. Az együk nagyváradi láp kérdést (intézett néhány színigazgatóhoz, hogy a pályázat kiírása esetén pályáznak-e a nagyváradi színházra ós Almássy Endre a válaszában közölte, hogy a pályázat kiirása esetén, ha addig Szegeden még mindig bizonytalan lesz a helyzete, talán pályázik a Szigligeti-színházra. A szegedi szinház kérdése ezzel tehát olyan szituációba jutott, amit a szinház nyugodt fejlődése és jövője érdekében a legsürgősebben meg kell szüntetni És ezt a kétes helyzetet a tanács teremtette, amikor szembehelyezkedett a közgyűlés határozatával. A 1 közgyűlés ugyanis, amikor a szinház ügyével foglalkozott, arra utasította ia tanácsod hogy két hét multán hívjon ősszé Pendfcivüll közgyűlést ós azon terjessze be a szinházi szabályrendelet és szerződés módosítását, A tanács azonban, ugy látszik, a legnagyobb nyugailoimmlal bevárja a belügyiminiszter határozatát, amely pedig még hetekig, sőt hónapokig is késhet. Addig pedig minden igazgató állomásit keres magának és a város végül majd 'kapkodhat vállalkozó után. A kérdés sürgősségéről tájékoztatni kellett voln,a a belügyminisztert, hogy a szinház ügye fölebbezések és kombinációk' útvesztőjébe ne jusson. Már annak idején is megírtuk, hogy a közgyűlés nem Almássy Endre személyével, hainiejm ajtlvii kérdéssel foglalkozott. N,eto a színigazgató működését kritizálták, hanem a szinház, mint kulturjeliegü üzlet jövedelmezőségét vitatták. Almássy Endrének is ekziisztenciális érdeke, hogy a szinház ügye minél előbb befejezésihez jusson, mert igy a 'bizonytalan helyzet arra kényszeríti, hogy más városok színházára is pályázzék. Almássy Endre a debreceni útjáról a következőket mondta a Délmagyarország munkatársának: — Debrecenbe már régebben készülődtem egy drámai színésznő és szinész szerződtetése végett. Azok után pedig, ami most Szegeden történt és ami Debrecenben történt, természetesen fölhasználtam debreceni tartózkodásomat arra is, bogy a szinház sorsáról tájékozódjam. — Zilál)y társulata jelenleg bomlióféliben van és ha nem sikerül ideiglenes .megoldást találni, talán már 1913. októberére kiírják a pályázatot. Ebben az esetben nem pályázhatom, mert a szeitződjéísiem 1914-ig Szegődre köt. Ha azonban 1914-re írják M a pályázatot és az én ügyem Szegeden áprilisig nem dőlne el — amikor a debreceni színházra már kiírják a pályázatot — akkor bizony kénytelen leszek Debrecenbe pályázni. Ez ekzisztienciáliis kérdés, nemcsak a családomról és magamról, hanem még száz (emberről kell gondoskodnom. < — Igén sokian biztatnak azzal, hogy azon a bizonyos közgyűlésen rólam egyáltalán nem volt szó ós nyugodt lehetek, ón maradok a szegedi szinház igazgatója — hát ennek a biztatásnak igazán nagyon örülök, mert a legforróbb vágyam az, hogy Szegeden maradhassak, ahová már annyi kötelék füz, de mit tudom ién, hogy mikor ós hogyan dől el az ügyem? Nékem gondoskodnom kell a jövŐrrlrőí, nem zárkózh atomi el annak a lehetősége elől, hogy ha talán ebben a városban nem lelhetne, másutt folytassam a működésemet. — Azt fokozottan hangsúlyoznom kell, hogy a legkevésbé setm szándékozom Szegedről eltávozni, sőt igen nehezemre esnék, ha bármilyen okból is meg kellene válnom á Vál-ostól. Sok kötelék és érzelmi momentum füz már ide — amikor megkaptam a színházat, ugy tervezgettem, hogy majd innen megyek nyugdíjba ... De a bizonytalan helyziet kény szerit arra, hogy más város színháza iránt is érdeklődjem. j *'r "" • ' >i 4 A délvidéki szinikerület uj igazgatója. A délvidéki sziinikerülét választmánya tegnap ült össze Lúgoson, hogy döntsön a kilene pályázó fölött, akiik a kerület igazgatói állására pályáztak. A pályázók közt volt: Szabó Ferenc nyitrai, Szabados László dési, Márffy Károly dr. a felvidéki, Reményi Lipót az északkeleti, Könyves Jenő az első istaggiometársulat és Mariházy Miklós kecákieméti szinigazgatók, továbbá Bállá Kalmán» vbít pozsonyi igazgató, Lenkei Zoltán, a temesvári és Iván Sándor a pozsonyi színtársulat titkára. A választmányi ülésen képviselve volt! Nagybecskeirek, Lúgos, Zomlbar, Vérsecz, Retsicahánya ás Herkulesfürdő szinházi delegátusai által, akik behatóan tárgyalták a beérkezett pályázatokat, majd szótöbbséggel Balla Kálmánnak, ,a pozsonyi színház volt igazgatójának adták M a kerületet, de csak egy évi próbaidőre. Szép pártja volt Márffy Károly dr.-nak, a felvidéki szinikerüllet igazgatójának és Lenkei Zoltán temesvári színházi titkárnak. Üir szerint á választást ímegfelebbezak. Balla Kálmán néhány év előtt már a délvidéki kerület igazgatója volt. Előbb győri, majd miskolci direktor lett s lilgy került aztán a délvidékre. De nem sokáig működött a kerületben, mert hamarosan otthagyta és Andiorfi bukása után átvette a pozsonyi szinház vezetését, kevés szerencsével. Ugyanis a pozsonyiak kikötötték, hogy Balla és neje: Csilk Irén ne működjenek, mint színészek. A sok kulissza-háborunak az lett a vége, hogy Balla lemondott és a Magyar Szinház-hoz Sizerződött Budapestre. De itt sem maradt sokáig. Legjobb szinházi cukorkák Llnden feld Bertalan Első szegedi cukor kagyárá ban, Kárász-utca 8. szám alatt k aphatók. NEMENYINE FOG MÜVE STERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégitve. - Bármilyen javitás hat óra alatt elkészUl. 522