Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-12 / 35. szám

8 DELMACiYARORSZAG 1913. február 12. pg h ü­p Ujabb irodalmi maié*, melye* Várnay L HSnyVUeresHcd^íbett Ká­rász-utca 9. szíta besze­rezhetők: jvíagyar törvénytár Corpus Jaris 1912. fAb. Szilárd jtaö'gazdaságtau Kempelcn Magyar netnesicsalddo* V. 20 X ® Schopf Kálmán É A hivatásos gyámság ás a törfány­tel«n*gy«rmeK Védelme 8 K Fenyő Városi anyagvizsgáló áll. 1X Lengyel Jlltenyhárt Xáza néni, Vígját** Knoblanch JrnT, VigjítéH KuttKay György Az első *s a másodi* Mandel Zoltán Tanutmányots az igazságügyi politika Koréból 2 K LéVaí Ödön dr. XőnyV a csecsemőről 3 X A VilágKőnyVtár legújabb munHája: Carlyle A francia forradalom tőrt*nete 3 Kötet K 5.70 Balázs Bála Miszteriumo* prasche Lázár Atfrád A nő *S a *igyő Dr. taKos Bála Algéria *s Xnnis Ma ÜKos | Uj Verses*őnyVe JMricz Zsigmond TaVaszi szA k X mm$mmffiffiffimSM c °zláv apostol izgatása Szabolcsban. — Leleplezett agitátor. — (Saját tudósítónktól.) Ahol a ringó de­rekú, lenszőke hajú Gaál kisasszonyok ter­mettek, a térdig poros Nyíregyházán más­félesztendővel ezelőtt megjelent egy fanati­kus szemű, sima nyelvű ember: Rohacsek József. Végig házalta a hatóságokat és min­denütt engedélyt kért arra, hogy előadáso­kat tarthasson az alkohol ellen. Persze meg­kapta az engedélyt a rendőrségtől is, az evangélikus egyháztól is. Rohacsek József megkezdte előadásait. Szépen beszélt, min­den második mondata mély idézete volt a bibliának ós rövid másfél esztendő alatt szerzett magának az előadásokkal tizenhét­ezer koronát, két szép házacskát, meg há­romszáz vakbuzgó hivőt. Nőhetett volna még a pénzösszege, a hivők száma, de a nyíregyházai lutheránus püspökség észhez kapott: Rohacsek valóságos egyházat terem­tett az egyházban, kezdte egészen magához csábitani a hivők nagy nyáját. Aztán a rend­örséghez is följelentések érkeztek, hogy az apostol nem annyira az alkoholtól, paráznál­kodásoktól óvja 'híveit, minit inkább a nagy szláv propagandának szerez katonákat, meg pénzeket. Megindult a nyomozás és rövid pár nap alatt kiderült, hogy a följelentések igazat mondottak. Váratlanul megjelentek a rendörök Rohacsekék templomában. És meg­állapították, hogy az apostol sok ezer pél­dányban röpiratot terjesztett, amelyben a nyíregyházai evangélikus egyház vezetősé­gét a szláv nyelv elrablásával vádolja. A tót nyelvű röpirat a magyarság, a .magyar nyelv ellen izgatott és (fölhívta a hívőket, hogy 'iratkozzanak be az óturi misszióba. Á bizo­nyítási eljárás során Rohacsek beismerte, hogy a hausdorfi missziótól állandó fizetést húzott, az óturi missziótól is volt megbízá­sa. A rendőrség Rohiacseket kiutasította a vá­rosból, a gyülekezetet (föloszlatta, ,a (talált 'pénzt pedig zár alá helyezte. Az agitátor azonban felebbezett az alispánhoz. És ha az alispán — mint az előre látható — helyben­hagyja a rendőrség ítéletét, Nyiregyházán forradalom fog kitömi. Rohacsek háromszáz hivője el van készülve imfaderare.. Rohacsek József nagy zseniálitással csapta be egész Nyíregyházát. Nemcsak a rendőrségtől kapott engedélyt előadások tar­tására, nemcsak, hogy a legelőkelőbb urinők állottak szolgálatába, de félrevezette az egy­ház vezetőit is. Nyíregyháza lakossága kis kivétellel, teljesen lutheránus. Erős és hatal­mas az egyház — mégis rést tudott rajta ütni Rohacsek. Azzal tett-e lóvá az intelli­genciáit, hogy megkérte Geduly Henrik lu­theránus püspököt: legyen két gyermeké­nek a keresztapja. A püspök elfogadta a ke­resztapaságot és ezzel az egész vonalon győzött Rohacsek. Geduly Henrik püspök a következőképen beszélte el Rohacsek nyí­regyházai pünkösdi királyságát: — Az egyesület, melynek nevében Ro­hacsek József hozzánk jött — mondta a püs­pök — istenes föladatot tűzött maga elé. Célja, hogy azokon a helyeken, ahol az evangélium nincs teljesen biztosítva, iminél erősebbé, hatalmasabbá, ismertebbé legyen. A Balkánon bizony helye is van az egyesület missziójának, nálunk azonban, nincs semmi keresni valója. A mi egyházunk hivei nem szorulnak rá idegen apostolok lelki vigaszai­ra. A legjobban csodálom, hogy ez a Roha­csek ide jött propagandát csinálni a nagy szláv eszmének. Pedig ismeretes, hogy a nyíregyházi lutheránusok — élükön magam­mal, aki a legszélsőbb radikalizmus hive va­gyok — teljesen mugyarók. Érzésben egé­szen, nyelvben nagyon parányi kivétellel. Ezért nem is sokat törődtem az idegen ma­nipulációival. Mikor azonban láttam, hogy valami nyugtalan idegesség remegteti meg az egyházat, elhivattam magamhoz Roha­csek Józsefet. Fölszólítottam: mutassa be egyesülete alapszabályait, mondja meg, ki­től van megbízatása, -mit is akar Nyiregyhá­zán. Ötölt-hatolt, alázatos volt és megkért, legyek gyermekeinek keresztapja. El kellett fogadnom a keresztapaságot, sőt egy este Paulik János ilelkésztársammal és annak fe­leségével meg is látogattuk lakásán. Mikor a rendőrség figyelme is rája terelődött, hoz­zám menekült azzal, hogy vagy megvédem a rendőrségtől, vagy az egyház ellen fog dol­gozni. Természetesen, ha a magyarság elle­ni lázitással vádolják, nem fogadhatom vé­delmembe. A fenyegetéseitől pedig igazán nem félek. Kertész Bertalan rendőrkapitány lekö­telező szívességgel mondta el az agitátor nyíregyházai szereplését, sikereit és az elle­ne indított nyomozás történetét. — Másfél éve, — kezdte a főkapitány — lio-gy megjelent Nyiregyházán Roha­csek. Nekem rögtön gyan-us volt ós ínfor­mációt kértem róla Paulik János lelkész­től. Azt a választ kaptam tőle, hogy Roha­csek evangélizáló munkát végez, ártatlan ember, akit nem kell bántani. Az ártatlan­ság aztán megkezdte munkáját ós s-orra szedegette el az egyház híveit. Rövidesen (háromszáz emlber gyűlt köréje. A legelőke­lőbb urinők, asszonyok ós leányok voltak leglbuzgóibb hivei Rohacseknek. Január 17-én megjelent nálam az' apostol és beje­lentette, hogy házat vásárolnak. Tulajdo­nosul a Rete/ut-egyesilletet nevezte meg. Nemsokára ezután tudomásomra jutott, liogy Rohacsek nem annyira apostol, mint pánszláv agitátor. Váratlanul megjelentem Szarvas-utca 43. szám alatti templomuk­ban. Mikor beléptem a szentélybe, Roha­csek épp valami nagy tót beszédet tartott, "Megkérdeztem .tőle, miért prédikál tóti: — Mert hiveim nem beszélnek magya­rul — volt a válasz. Odafordultam az emberekhez és meg­szólítottam őket. Mind magyarul válaszolt. A templom falait tót nyelvű táblák borítot­ták. Rögtön élnendelteim a vizsgálatot A nyomozás két hétig tartott. íMikor legelő­ször beidéztem Rohacsek Józsefet a kapi­tányságra, komoly, ünnepi ruhában, hóna alatt egy -nagy bibliával jelent meg előt­tem. íróasztalom elé állt s prédikálni kez­dett: — Kapitány ur, — mondta — mielőtt megkezdené a kihallgatást, imádkozzunk. Kérjük az eget arra, hogy erőt adjon ön­nek tiszta világossággal látni engem. Láttam, szélhámossal van dolgom, vég­zést, hoztam tehát, hogy eltoloncoltatom a városiból. iMiegfelebbezte ítéletemet az alis­pánhoz. Elmondta még a főkapitány, hogy miikor Rohacsek keresztapának kérte föl a püspö­köt, felnőtt gyermekei még meg se voltak keresztelve. Az agitátor életéről különben ér­dekes (adatokat tudott meg a rendőrség. Ro­hacsek fiatal korában Bécsben kereskedelmi tanfolyamot végzett. Kereskedő lett és Neu­kirchenbe költözött. Itt került össze először azokkal a szláv agitátorokkal, akik a vallási térítés ürügye alatt, az egésiz Keleti-Euró­pára kiterjedő titkos orosz politikai társula­toknak az ügynökei. Fölcsapott közéjük, Tii­nolcon és a bácsmegyei Kisszács községben tartózkodott egy-két évig. Kisszácsról került Nyíregyházára. . ' .! l-

Next

/
Thumbnails
Contents