Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-12 / 35. szám

1913. február 15. várnia, valamint intézményes biztosítékokat a nemzetiségi terrorizmussal szemben. Gbillány báró .beszéde után a mai ülés véget ért. Holnap folytatják a tanácskozást. Berzeviczy a politikai helyzetről. — Nyilatkozott a választói ja­vaslatról és az adóreformról. — (Saját tudósít ónktól.) A Budai Polgári Kör ma este Berzeviczy Albert, a főváros II. kerületének országgyűlési képviselője tisz­teletére társas összejövetelt tartott, amelyen Budapest közéleti előkelőségei pártküilönbség nélkül jelentek meg. Az összejövetelen Berze­viczy rendkívül jelentőségű nyilatkozatot tett a mult és az aktuális .politikai helyzet­ről és beszédében a kormány választójogi tör vényjavaslatáról és az adóreformról is ér­dekes véleményt mondott. Kollár Lajos udvari tanácsos, a kör el­nöke üdvözölte Berzeviczyt a távollevő Rupp Zsigmond helyett. A felköszöntésre Berzeviczy örömének és köszönetének adott kifejezést a meleg fogadtatásért. Legyen szabad — úgymond — ebben a társaságban, amelyben mindenkor szívesen jelenik meg, a jelenlegi aktuális politikai kérdésekről nyilatkoznia. Kifejtette ezután álláspontját a parlamenti válsággal szemben. 1911. év őszén ő megvált a házelnöfci széktől azért, mert az obstrukció lehetetlenné tette a Ház munkaképességét, /miikor padig éppen eb­ben az időben állt az ország olyan válságos viszonyok között, amelyeknek .az elhárítása érdekében föltétlenül szükséges volt keresz­tülvinni a katonai javaslatokat. Ezért ő a munkapárt eljárását teljes mértékben helyes­li. Kijelenti, hogy a távozása napján ás fi­gyelmeztette az .ellenzéket, vonuljon vissza az obstrukciótól, mert igy a Ház tanács­kozási képessége nem járhat kellő eredmény­nyel. A parlamenti állapotokat — úgymond — nem tartja normálisaknak az országra nézve s különösen a jelenlegi súlyos külpoli­tikai viszonyok mellett a legnagyobb mér­tékben károsak és .minden jobb érzésű haza­fit fájdalommal és aggodalommal tölthetnek el. Azonban törekedni fcelll a békés kiegyenlí­tésre. Törekedni kell legalább annyiban, hogy addig is, amig bizonyos higgadt .és józan be­látás nem áll be, mindent el kell kerülni, ami a válaszfalakat növeli és mindent meg 'kell tenni, ami a kiegyenlítést és a békét előse­gíti. Az én magatartásomat — mondotta — ez fogja megszabni ugy a jelen, mint a jövő kérdéseivel szemben. Ezután a legaktuálisabb országos ügyek­re tért át Berzeviczy. Az uj adótörvényekkel kapcsolatban kijelentette, hogy .a székesfő­városnak ebből a kérdésből kifolyólag hozott bizalmatlansági nyilatkozatát a kormánnyal 'szemben mélyen sajnálja, főleg azért, mert elhamarkodottnak és igazságtalannak tartja. Majd a parlamenti reformok kérdéseire tért át. Kiemelte már, hogy a parlamenti álla­potok szanálása mennyire szükséges és sür­gős. Vallotta a házszabályrevizió szükséges­ségét és ezt vallja most is. A lex a — Vajda az obstrukciót el hárítja és meg van adva a lehetőség a házszabállyrevizió megalkotásá­ra. Ami pedig a választójogi törvényjavasla­tot illeti1, előrelátható volt, hogy ellentmon­dásokkal fog találkozni, Kompromisszumot kelett létrehozni az állami érdek és a demok­ratikus elv követelményei között. De én — folytatta — ma nem erre helyezem a fősúlyt. Kérdés az, hogy elkerülhetetlenül szüksé­DELMAQYARORSZ'ÁÖ ges-e, hogy ezt a javaslatot az ellenzék ab­sztinenciája mellett letárgyaljuk? Nem csi­nálok belőle titkot, én ebben a parlament ve­zetőségétől eltérő véleményben vagyok, a mit teljes őszinteséggél ki is íejezék, mert a nemzeti munkapártban senkinek sem tesznek lakatot a szájára. Azt tartom, hogy kielégítő és megnyugtató megoldás az, amely a ra­dikálisok és konzervatívok szabad parlamenti mérkőzéséből alakul ki. Szeretném, ha min­den pártkötelék fölbomlanék, mert ugy isme­rem a mai képviselőházat, hogy ha mindenki pártkülönbség nélkül, pártbeli kötelékektől menten szavazna, lehetetlen volna, hogy meggyőződéssel egy radikális reform ke­resztülmenjen és igy belátható időkre el vol­na intézve a választói jog. Ellenben ugy, a hogy ez a kérdés most indul, nagy parla­menti harcokat fog fölidézni és évaken ke­resztül nyugtalanítani fogja az országot. Berzeviczyt a beszéde végén lelkesen megéljenezték, azután Stehló Korúéi szólalt föl és Berzeviczy beszédének fontosabb ré­szeivel foglalkozott. A szegedi magántisztviselők és a tömegsztrájk. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Ma­gántisztviselők Egyesületének alelnöke, Hoffer Jenő, érdekes levelet kapott az egye­sület egyik tagjától ,a szocialisták tömeg­sztrájkja ügyiében. Azt kéri a levél írója, hogy a magántisztviselők egyesülete is fog­lalkozzék a tömegsztrájk .kérdésével (és je­lölje meg az álláspontját, hogy ,jmilyen mó­don óhajt az áldozatkész munkásságnak se­gítségére lenni". Megemlíti még a levélíró, hogy a választói jog .iniem politikai kérdés, hiszen a „hivatásos politikusok" is, tekintet nélkül a pártállásukra, „azt állítják, hogy az igenis a humanizmus, a népjog, a lót ér­deke". ; Ez a levél jellegzetes dokumentuma an­nak, hogy igen sok egyesületi tag a tájéká­ra sem néz a klubjának, de amikor valami je­lentősebb kérdésben pro vagy kontra véle­ményt kell nyilvánítani, akkor azok a bizo­nyos tartózkodó urak az elsők, akik sietnek „megütni a hangot", hogy el ne késsenek. Áz 'emiitett levél irója is bevallja, hogy „saj­nos, még nem tehettem tiszteletem az Egyesületben", de — folytatja — ez a „leg­kevésbé sem magyarázható apatikus nemtö­rődömséggel". j E diszkrét bevezetés után egy nagy tit­kot közöl a levél irója. Azt mondja, hogy ő már több mint busz esztendeje, még a leg­első expatriálása előtt nagy hive volt a de­mokratikus intézményeknek, „főleg pedig azon törekvéseknek, amelyek .a becsületes emberek választói jogát, az egyenlő, általá­nos és titkos választói jogiot célozzák". Mindezeket pedig csak azért emeljük ki a sorok közül, hogy némelyek milyen ab­szolút tájékozatlansággal .sietnek véleményü­ket nyilvánítani olyan kérdésekben is, ame­lyeknek a sorsától függ talán az ország nyu­galma. Enyhén szólva, legalább is könnyel­műség az Ilyen jélentőséges ügyekben hatá­rozatot provokálni annak, aki csak távoli­ból .szemlélője az eseményeknek. A magántisztviselőik programjában ben­ne van ugyan a választójogért való küzde­lem, de ezt a küzdelmet bizzák csak a levél,­irók az egyesületre, amely a helyzet gondos mérlegelésével imajd cselekvéstől |sem riad vissza, ha azt jónak látja. A levelet egyéb­ként alább leközöljük. Kedves Hoffer Ur! Most, amikor az egész nemzet, minden társadalmi osztály, mindenki oly óriási érdeklődéssel kíséri az aktuális politika eseményéit, amidőn oly nagy fontosságú kérdésről, mint ia választói jog van szó, még én is, ki .semmiféle, de kü­5 Ionoson politikia mozgalmakban aktdv soha­sem vettetni részt, legfőbb lelki szükségletem­nek, érzelmeim spontán megnyilatkozásának óhajtok eleget tenni azzal, hogy jelen soraim­mal Önhöz, mint azon egyesület alelnöké­hez fordulok, mely hivatva van a magán­tisztviselőket .is egy egységes szervezetbe kapcsolni. Mint. a Szegedi Magántisztviselők Egye­sületének alelnökéhez fordulok önhöz, azért épen önhöz, mert az Egyesület vezetőségében Ön áll hozzám legközelebb. Sajnos, még nem tehettem tiszteletemet az Egyesületben, mert hivatalos elfoglaltságom mellett ia gomdnél­kü'li megélhetés lehetővé tétele tudvalevőleg még mellékfoglalkozásokat is kirótt rám. De az, hogy ineim kerestem még fel az Egyesüle­tet, legkevésbbé sem magyarázható apatikus nemtörődömséggel. Ellenkezőleg! Állandóan gondolok kartársaim ügyére és jelen sorok­kal is épen a magántisztviselők érdiekét óhaj­tom szolgálni. Több, mint husz esztendeje, még 1889­ben — legelső expatriálásom .előtt — már nagy bive voltam a demokratikus intézmé­nyeknek, főleg pedig azon törekvéseknek, a melyek ia becsületes .emberek választói jogát, az egyetílő, általános és titkos választói jo­got célozzák. Azóta — már több, mint 15 esztendeje — a Magántisztviselők Országos Szövetsége is küzd .ezen becsületes választói jogért, amelyet sarkalatos pontként vett fel programjába. Az egész magántisztviselői kar meg van győződve arról, hogy a becsületes választói jog .az ő érdekeit nagyon elősiegitie­né. De ha nem tudná ezt, tudatában van .igen jól annak, hogy a szervezettek ereje, nagyobb, mint az egyeseké s hogy ez az erő a szerve­zették fegyelmezettségéből .ered. Az egész ország mozgolódik az általános, •egyenlő és titkos választói jog érdekében. Nekünk szegedieknek sem szabadna tétlenül lenni. A Magántisztviselők Egyesületének ve­zetősége kötelessége miniden erejével arra tö­rekedni, hogy .azon egyesületi tagok, akik ed­dig maguktól még nem jöttek rá, hogy íaz ő érdekük teljesen .azonos a munkásosztály ér­dekével, meríthessenek tanulságot a jelenle­gi .mozgalomból. Végtelen az a hála, amellyel mi a szerve­zett munkásoknak tartozunk jelenlegi .akció­jukért. Ez a hálaérzet késztet engeim arra, hogy önt kérjem, .szíveskedjék eziránt intéz­kedni, vagy lépéseket tenni, hogy a Szegedi Maglántiisiztiviseilők '.Egyesülete sürgős tár­gyalás alá vegye, va,jjo.n milyen álláspontot foglal el az esetleges tömegsztrájk esetére ós .hogy milyen módon óhajt az áldozatkész munkásságnak segítségére lenni. Azt hiszem felesleges önt kimerítőbb részletekkel és a megf elelő indokolással ter­helni, csiak azt akarom .még kiemelni, hogy a választói jog kérdése nem politikai kérdés, hiszen látjuk, hogy .a hivatásos politikusok tekintet nélkül pártállásukra is .azt állítják, hogy az igenis a humanizmus, a népjog, a lét érdeke. Soraimat újból szive® figyelmébe ajánlva maradok őszinte üdvözlettel Szeged, 19.13. február 11. Igaz tisztelője Brüller Gyula. Ebben az ügyben meginterjúvoltuk Wim­mer Fülöpöt, az egyesület elnökét, aki a kö­vetkezőket volt szives mondani: — A választói jog kérdésében állást foglaltam ugyan kissé a .munkásokkal szem­ben is, de ellensége vagyok azoknak a kor­látoknak, amelyeket a törvényjavaslat a munkásokkal1 szemben fölállított. — A tömegsztrájkot ditélem, mert azt tehetetlen, fegyvernek tartam, sikerre nem vezethet. Csák megnyomorítja és megkáro­sítja a munkásosztály barátait, a munkaadó­kat. A kormányt azonban szándékában és pozíciójában képtelen megingatni. — A magántisztviselők ebben a kérdés­ben a liberális álláspontot képviselik, de valószínűleg óvakodnak attól, hogy a mun­kásokat belevigyék a céltalan tömegsztrájk­ba. i „

Next

/
Thumbnails
Contents