Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-12 / 35. szám
1913. február 15. várnia, valamint intézményes biztosítékokat a nemzetiségi terrorizmussal szemben. Gbillány báró .beszéde után a mai ülés véget ért. Holnap folytatják a tanácskozást. Berzeviczy a politikai helyzetről. — Nyilatkozott a választói javaslatról és az adóreformról. — (Saját tudósít ónktól.) A Budai Polgári Kör ma este Berzeviczy Albert, a főváros II. kerületének országgyűlési képviselője tiszteletére társas összejövetelt tartott, amelyen Budapest közéleti előkelőségei pártküilönbség nélkül jelentek meg. Az összejövetelen Berzeviczy rendkívül jelentőségű nyilatkozatot tett a mult és az aktuális .politikai helyzetről és beszédében a kormány választójogi tör vényjavaslatáról és az adóreformról is érdekes véleményt mondott. Kollár Lajos udvari tanácsos, a kör elnöke üdvözölte Berzeviczyt a távollevő Rupp Zsigmond helyett. A felköszöntésre Berzeviczy örömének és köszönetének adott kifejezést a meleg fogadtatásért. Legyen szabad — úgymond — ebben a társaságban, amelyben mindenkor szívesen jelenik meg, a jelenlegi aktuális politikai kérdésekről nyilatkoznia. Kifejtette ezután álláspontját a parlamenti válsággal szemben. 1911. év őszén ő megvált a házelnöfci széktől azért, mert az obstrukció lehetetlenné tette a Ház munkaképességét, /miikor padig éppen ebben az időben állt az ország olyan válságos viszonyok között, amelyeknek .az elhárítása érdekében föltétlenül szükséges volt keresztülvinni a katonai javaslatokat. Ezért ő a munkapárt eljárását teljes mértékben helyesli. Kijelenti, hogy a távozása napján ás figyelmeztette az .ellenzéket, vonuljon vissza az obstrukciótól, mert igy a Ház tanácskozási képessége nem járhat kellő eredménynyel. A parlamenti állapotokat — úgymond — nem tartja normálisaknak az országra nézve s különösen a jelenlegi súlyos külpolitikai viszonyok mellett a legnagyobb mértékben károsak és .minden jobb érzésű hazafit fájdalommal és aggodalommal tölthetnek el. Azonban törekedni fcelll a békés kiegyenlítésre. Törekedni kell legalább annyiban, hogy addig is, amig bizonyos higgadt .és józan belátás nem áll be, mindent el kell kerülni, ami a válaszfalakat növeli és mindent meg 'kell tenni, ami a kiegyenlítést és a békét elősegíti. Az én magatartásomat — mondotta — ez fogja megszabni ugy a jelen, mint a jövő kérdéseivel szemben. Ezután a legaktuálisabb országos ügyekre tért át Berzeviczy. Az uj adótörvényekkel kapcsolatban kijelentette, hogy .a székesfővárosnak ebből a kérdésből kifolyólag hozott bizalmatlansági nyilatkozatát a kormánnyal 'szemben mélyen sajnálja, főleg azért, mert elhamarkodottnak és igazságtalannak tartja. Majd a parlamenti reformok kérdéseire tért át. Kiemelte már, hogy a parlamenti állapotok szanálása mennyire szükséges és sürgős. Vallotta a házszabályrevizió szükségességét és ezt vallja most is. A lex a — Vajda az obstrukciót el hárítja és meg van adva a lehetőség a házszabállyrevizió megalkotására. Ami pedig a választójogi törvényjavaslatot illeti1, előrelátható volt, hogy ellentmondásokkal fog találkozni, Kompromisszumot kelett létrehozni az állami érdek és a demokratikus elv követelményei között. De én — folytatta — ma nem erre helyezem a fősúlyt. Kérdés az, hogy elkerülhetetlenül szükséDELMAQYARORSZ'ÁÖ ges-e, hogy ezt a javaslatot az ellenzék absztinenciája mellett letárgyaljuk? Nem csinálok belőle titkot, én ebben a parlament vezetőségétől eltérő véleményben vagyok, a mit teljes őszinteséggél ki is íejezék, mert a nemzeti munkapártban senkinek sem tesznek lakatot a szájára. Azt tartom, hogy kielégítő és megnyugtató megoldás az, amely a radikálisok és konzervatívok szabad parlamenti mérkőzéséből alakul ki. Szeretném, ha minden pártkötelék fölbomlanék, mert ugy ismerem a mai képviselőházat, hogy ha mindenki pártkülönbség nélkül, pártbeli kötelékektől menten szavazna, lehetetlen volna, hogy meggyőződéssel egy radikális reform keresztülmenjen és igy belátható időkre el volna intézve a választói jog. Ellenben ugy, a hogy ez a kérdés most indul, nagy parlamenti harcokat fog fölidézni és évaken keresztül nyugtalanítani fogja az országot. Berzeviczyt a beszéde végén lelkesen megéljenezték, azután Stehló Korúéi szólalt föl és Berzeviczy beszédének fontosabb részeivel foglalkozott. A szegedi magántisztviselők és a tömegsztrájk. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Magántisztviselők Egyesületének alelnöke, Hoffer Jenő, érdekes levelet kapott az egyesület egyik tagjától ,a szocialisták tömegsztrájkja ügyiében. Azt kéri a levél írója, hogy a magántisztviselők egyesülete is foglalkozzék a tömegsztrájk .kérdésével (és jelölje meg az álláspontját, hogy ,jmilyen módon óhajt az áldozatkész munkásságnak segítségére lenni". Megemlíti még a levélíró, hogy a választói jog .iniem politikai kérdés, hiszen a „hivatásos politikusok" is, tekintet nélkül a pártállásukra, „azt állítják, hogy az igenis a humanizmus, a népjog, a lót érdeke". ; Ez a levél jellegzetes dokumentuma annak, hogy igen sok egyesületi tag a tájékára sem néz a klubjának, de amikor valami jelentősebb kérdésben pro vagy kontra véleményt kell nyilvánítani, akkor azok a bizonyos tartózkodó urak az elsők, akik sietnek „megütni a hangot", hogy el ne késsenek. Áz 'emiitett levél irója is bevallja, hogy „sajnos, még nem tehettem tiszteletem az Egyesületben", de — folytatja — ez a „legkevésbé sem magyarázható apatikus nemtörődömséggel". j E diszkrét bevezetés után egy nagy titkot közöl a levél irója. Azt mondja, hogy ő már több mint busz esztendeje, még a legelső expatriálása előtt nagy hive volt a demokratikus intézményeknek, „főleg pedig azon törekvéseknek, amelyek .a becsületes emberek választói jogát, az egyenlő, általános és titkos választói jogiot célozzák". Mindezeket pedig csak azért emeljük ki a sorok közül, hogy némelyek milyen abszolút tájékozatlansággal .sietnek véleményüket nyilvánítani olyan kérdésekben is, amelyeknek a sorsától függ talán az ország nyugalma. Enyhén szólva, legalább is könnyelműség az Ilyen jélentőséges ügyekben határozatot provokálni annak, aki csak távoliból .szemlélője az eseményeknek. A magántisztviselőik programjában benne van ugyan a választójogért való küzdelem, de ezt a küzdelmet bizzák csak a levél,irók az egyesületre, amely a helyzet gondos mérlegelésével imajd cselekvéstől |sem riad vissza, ha azt jónak látja. A levelet egyébként alább leközöljük. Kedves Hoffer Ur! Most, amikor az egész nemzet, minden társadalmi osztály, mindenki oly óriási érdeklődéssel kíséri az aktuális politika eseményéit, amidőn oly nagy fontosságú kérdésről, mint ia választói jog van szó, még én is, ki .semmiféle, de kü5 Ionoson politikia mozgalmakban aktdv sohasem vettetni részt, legfőbb lelki szükségletemnek, érzelmeim spontán megnyilatkozásának óhajtok eleget tenni azzal, hogy jelen soraimmal Önhöz, mint azon egyesület alelnökéhez fordulok, mely hivatva van a magántisztviselőket .is egy egységes szervezetbe kapcsolni. Mint. a Szegedi Magántisztviselők Egyesületének alelnökéhez fordulok önhöz, azért épen önhöz, mert az Egyesület vezetőségében Ön áll hozzám legközelebb. Sajnos, még nem tehettem tiszteletemet az Egyesületben, mert hivatalos elfoglaltságom mellett ia gomdnélkü'li megélhetés lehetővé tétele tudvalevőleg még mellékfoglalkozásokat is kirótt rám. De az, hogy ineim kerestem még fel az Egyesületet, legkevésbbé sem magyarázható apatikus nemtörődömséggel. Ellenkezőleg! Állandóan gondolok kartársaim ügyére és jelen sorokkal is épen a magántisztviselők érdiekét óhajtom szolgálni. Több, mint husz esztendeje, még 1889ben — legelső expatriálásom .előtt — már nagy bive voltam a demokratikus intézményeknek, főleg pedig azon törekvéseknek, a melyek ia becsületes .emberek választói jogát, az egyetílő, általános és titkos választói jogot célozzák. Azóta — már több, mint 15 esztendeje — a Magántisztviselők Országos Szövetsége is küzd .ezen becsületes választói jogért, amelyet sarkalatos pontként vett fel programjába. Az egész magántisztviselői kar meg van győződve arról, hogy a becsületes választói jog .az ő érdekeit nagyon elősiegitiené. De ha nem tudná ezt, tudatában van .igen jól annak, hogy a szervezettek ereje, nagyobb, mint az egyeseké s hogy ez az erő a szervezették fegyelmezettségéből .ered. Az egész ország mozgolódik az általános, •egyenlő és titkos választói jog érdekében. Nekünk szegedieknek sem szabadna tétlenül lenni. A Magántisztviselők Egyesületének vezetősége kötelessége miniden erejével arra törekedni, hogy .azon egyesületi tagok, akik eddig maguktól még nem jöttek rá, hogy íaz ő érdekük teljesen .azonos a munkásosztály érdekével, meríthessenek tanulságot a jelenlegi .mozgalomból. Végtelen az a hála, amellyel mi a szervezett munkásoknak tartozunk jelenlegi .akciójukért. Ez a hálaérzet késztet engeim arra, hogy önt kérjem, .szíveskedjék eziránt intézkedni, vagy lépéseket tenni, hogy a Szegedi Maglántiisiztiviseilők '.Egyesülete sürgős tárgyalás alá vegye, va,jjo.n milyen álláspontot foglal el az esetleges tömegsztrájk esetére ós .hogy milyen módon óhajt az áldozatkész munkásságnak segítségére lenni. Azt hiszem felesleges önt kimerítőbb részletekkel és a megf elelő indokolással terhelni, csiak azt akarom .még kiemelni, hogy a választói jog kérdése nem politikai kérdés, hiszen látjuk, hogy .a hivatásos politikusok tekintet nélkül pártállásukra is .azt állítják, hogy az igenis a humanizmus, a népjog, a lét érdeke. Soraimat újból szive® figyelmébe ajánlva maradok őszinte üdvözlettel Szeged, 19.13. február 11. Igaz tisztelője Brüller Gyula. Ebben az ügyben meginterjúvoltuk Wimmer Fülöpöt, az egyesület elnökét, aki a következőket volt szives mondani: — A választói jog kérdésében állást foglaltam ugyan kissé a .munkásokkal szemben is, de ellensége vagyok azoknak a korlátoknak, amelyeket a törvényjavaslat a munkásokkal1 szemben fölállított. — A tömegsztrájkot ditélem, mert azt tehetetlen, fegyvernek tartam, sikerre nem vezethet. Csák megnyomorítja és megkárosítja a munkásosztály barátait, a munkaadókat. A kormányt azonban szándékában és pozíciójában képtelen megingatni. — A magántisztviselők ebben a kérdésben a liberális álláspontot képviselik, de valószínűleg óvakodnak attól, hogy a munkásokat belevigyék a céltalan tömegsztrájkba. i „