Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-12 / 35. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1913. február 12. A Simon-Petrovics-iigy. — Petrovics Mihály dr. nyilatkozott. — <A Simon—Petrovics ügy megítélésében csodálatos fordulatot hozott a táblabíró bátor kislányának szenzációs cselekedet a Az újságok, ez egyszer minden tendencia nélkül, hosszasan foglalkoztak a kinos hünpörral és mintha meglátták volna a fiatal leány fenye gető gesztusa mögött a fájdalmas és emberi igazságot, megemlékeztek a ibünpör érdeméről is, amely oly kevéssé sérelmes a közibe esü lésbern álló táblahiróra. A Curiának Ítéletéig nem értek fel a feltűnés izgalmas hu! lámái, maga a táblajbiró volt az, aki imponáló sulylyal vallotta a legfelsőbb Ítélkezés sérthetetlenségét, a forrószivü és tulizgatott ságéban cselekvő gyermek helyett pedig, aki tettének súlyát át nem láthatja, Siimon Ákos férfias nyíltsággal és energiával adott önkényt, elégtételt a megbántott főiszoigabiró hak. Ebben, az egész hosszú és kinos ügyiben, a szenzáció feszültségében is ez a,z egyetlen kibékítő akkord: ime, haragon, vádaskodásokon, szenvedéseken tul is látjuk, férfiak és komoly erkölcsű érzésű 'emberek állottak itt is egymással szemben, akiknek kedélyét és jellemét hiven világította meg az a magaviselet, amelyet ebben az igen súlyos ,helyzetben tainlusitotitak. Hihető, hogy Petrovics Mihály dr. sem fogja a kisleány .emberilleg általa is méltányolt cselekvéséért a megtorlálst keresni, a táblabíró pedig vissza fogja nyerni nyugalmát és munkakedvét a változatlan becsülésben és szeretetben, amely e városban körülveszi. El fog aludni most már ez a. csúnya ügy, amelybe a Curia az egyensúly ónját helyezte és annak a fegyelmi ügynek a során, a melyet a battonyai bünpernek a ibattonyai közéletből azóta eltűnt egyik alakja és főszereplője insoenált, a Curia meg fogja adni az elégtételt Simon Ákosnak a sajtóiban való meghurcoltatásáért és a közvéleményben elterjesztett téves bitekért. Magát az esietet a Délmagyarország keddi számában kimerítően ismertette Ma még Petrovics Mihály dr. főszolgabíró is nyilatkozott az ügyben. Előadása szerint Simon Margit nem inzultálta őt, csak megkísérelte azt, hogy a kezében lévő bottal megüsse. He ez nem sikerült a kis leánynak, mert ő kikapta kezéből a támadásra emelt pálcát és az árokba hajította. A nyilatkozat egyébként a következő: — Pénteken délelőtt ugy háromnegyed tizenkettő lehetett, amikor a hivatalomból kijöttem; a sarokra érve, egy egyszerűen öltözött leány ugrott felém s ezeket kiáltatta: — Te becsületrabló! Te vadrác! Ezzel fel is emelte kezét, hogy az abban levő nádpálcával reám üssön. En a nádpálcát kikaptam a kezéből s az árokba dobtam. A teáhy ismeretlennek tűnt föl előttem s megkérdeztem tőle: — Ki vagy? Mit akarsz? s a kezemben levő bottal meg is fenyegettem a leányt, aki erre, ugy látszik, megijedt s futni kezdett. Futás közben visszük iái tott még: — Apám becsületét raboltad el! — Ekkor tmár sejtettem, hogy a leány Simon táblabíró leánya tehetett. — •Ami pedig Simon Manóinak a lapokban közzétett nyilatkozatát illeti, határozottam kijelentem, hogy a leányon nem volt fátyol s ezért természetszerűen nem történhetett meg a színpadias jelenet, hogy a leány a kérdésemre letépte arcáról a fátyolt, nem, Simon Manci abban a pillanatban, liogy én rákiáltottam, elfutott előlem. — Ugy latsaik azonban — mondotta Petrovics főszolgabíró — hogy a kis leáuy abban az erős meggyőződésben van, hogy ő tényleg rám ütött volna. Erről tanúskodik az a nyílt levelezőlap is, amit tegnap kaptam. A levelezőlapon a következők voltak írva: Mint aki szeret az újságokban nyilatkozni. tegye közzé a Szegedi Naplóban és más csaholó újságban, hogy folyó hó 7-én én Battonyán, a városháztéren egy nádpálcával megboztoztam kóstolóképen. Régi kedvence Simon Manci. — Mosolyogtam, nevettem egyet ezen a gyerekes f eltbuzdvilás'on s ezzel az ügy, legalább a részemről, be van fejezve. Ezzel a nyilatkozati al szemben egyes lapok olyan értesülést közölnek a .főszolgabírótól, amely szerint Petrovics Mihály becsületsértés miatt büntető feljelentést készül te.nníi Simon Margit ellen. Ennek azonban kevés1 a valószínűsége. uaassaiiiBaaBaBBssaaflBBBBBaaHBBaBnoaaBBaflBBBBassaBaaB ÍREK Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése szerint: Változékony idő vár ható hősülyedéssel és főleg keleten csapadékkal. Sürgönyp ro gnózis: Vá ltozé komy, hidegebb idő várható, keleten sok helyült csapadékkal, Déli hőmérséklet: 5.2 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látoga tási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Cigánybáró". URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 6 órától kezdve „A legnehezebb szerep", dráma, 2 felvonásban. VASS-MOZI, délután hat órától kezdve „A nagyravágyó nő regénye", dráma 2 felvonásban. APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig. „Az orgyilkos", dráma 2 felvonásban. A TÖRVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. Kémkedéssel gyanúsított ügynök. (Saját tudósitónktól.) A szerb-magyar konfliktusnak alaposan megadta az árát Popper Leó szabadkai ügynök, aki a József főherceg védnöksége alatt álló Első Biztositó Intézet felügyelője. Őszes hajú, 38 esztendős, sovány és szenvedő arcú férfi, aki regényíró tollára méltó dolgokat mondott el arról, hogy miképan változott ő át rövid idő, de hosszú szenvedés után egy állítólagos szerb összeesküvés jóhiszemű és hazafias leleplezőjébőil — szerb kémkedéssel gyanúsított szerencsétlenné és micsoda kálváriákon jutott el odáig, hogy e hónap 8-án végre a szabadkai ügyészség megszüntette ellene az eljárást. Poppert, akinek Szabadkán háza és 15 hold szőlője vau, vezérügynöki hivatása gyakori utazásra kényszeríti. Utazása köziben még az ősszel eljutott a horvátország Opáznára, ahol az akkori szerb diadalok hir,3 hallatára néhány rajongóban ugyancsak magasra forrott a uiagyargyülölet ós egyik házban egy odavaló orvos és egy kereskedő Pioperral beszélgetve, egyszer esak igy kiáltott: — Bomba való a magyaroknak, semmi más. Bombát kell hoznunk. Popper figyelni kezdett és mivel jól beszél horvátul, könnyen el tudta hitetni a ikét ,m agy a rpuszti tóval, hogy ő is helyesli a bomba-tervet, ellenben mikor elvált tőlük, első dolga volt, hogy bejelentette felfedezését égy ó-páznai esendői-őrmesternek, aki kioktatta őt, hogy a,z ilyen ügygyei a honvédelmi minisztériumhoz kell fordulni. Popper levelet irt oda,, azonban a minisztériumtól a zágrábi térparancsnokságboz uta sitották. Oda azon ba n nem volt kedve elmen•nli, hanem bejelentette az ügyet a szabadkai rendőrségen, amely viszont a belügyminisztériumhoz tett jelentést. Ilyen kanyargós utón jutott a. bombák ügye a határrendőrség hatáskörébe. Popper ettől fogva úgyszólván kényszerítve volt a bombáik előkészítésére. Def'aktiveket kapott, akik lekísérték Opaznára és arra vártak, hogy az orvostól s a, kereskedőtől bombákat .szerezzen. Azok azonban akkor már Belgrádba utasították, mikor pedig Popper oüír nem sil cárt átmenni, kísérői őt gyanúsították meg azzal, hogy a merénylet tervezője. Ez alól a gyanú alól azután hiába mentegette magát. A felderítésre vállalkozott, detektivekmek és rendőröknek most már minden esetre bomba és merénylet kel lett es Poppert január 12-én Újvidéken letartóztatták. Popper végső kínjában végre mindent vallott, amit akartak és magára vállalt olyan dolgokat, amelyeket ő akart épen leleplezni. Most már esak szabadulni akart, csak enni kórt, mert három, napig nem volt a szájában egy falat sem. Kínozták s még lábánál fogva felakasztva is függött. De ezért semmi kárpótlást nem követei, senkit nem okol és nem vádol, mert örül, hogy végre kiderült az ártatlansága és február 8-án szabadlábra helyezte a szabadkai vizsgálóbíró. — Schuhmayer Ferencet agyonlőtték. Bécsből jelentik éjjel: Schuhmayer Ferencet, a bécsi szociáldemokrata párt vezetőjét, aki ma éjjel háromnegyed 11 órakor Stockerauból egy népgyülésről Bécsbe érkezett, az állomás várótermében Browningból agyonlőtték. A golyó a íül tövénél hatolt Schuhmayer testébe és néhány perc múlva megölte. A rendőrségnek alig a tett elkövetése után sikerült ia gyilkost kézrekeriteni Kunschak Pál vasesztergályos személyében, aki boszuból ölte meg a bécsi szociálisták vezérét. Schuhmayer ugyanis a „Volkstribüne" szerkesztője s egyben 1910. óta Alsó-Ausztria képviselője volt a Reichsraithban s egy alkalommal ő leplezte le a keresztényszocialisták üzelmeit. Valószínűnek tartják Bécsben, hogy Schuhmayer, aki éppen olyan népszerű volt, mint annak idején Lueger a keresztényszociálisták között, bérgyilkosságnak esett áldozatául. A gyilkos kihallgatása még folyamatban van és holnap, a további vallatása során szenzációs részletek várhatók. — József királyi herceg állapota. Korányi báró dr. tanár és Czyzevszky dr. királyi tanácsos, udvari orvos ma délelőtt 11 órakor a következő orvosi jelentést adták ki József királyi főherceg állapotáról: A hurutos jelenségek még észrevehetők, Hőmérséklet 37.4. A javulás lassan halad. — Kinevezés. Beöthy László kereskedelemügyi miniszter a szegedi állami felső ipariskolán működő Jesch László ós Jung Péter tanárjelölt-eket tanárrá, Orovecz Ferenc előmunkásit pedig segédmüvezetővé kinevezte.