Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-11 / 8. szám

1913. január 9. akarjon fagyni. Ha Télapó elhagy berniün­ket, hit igyekezzünk pótolni őt, ahogya.il le­het. Budapesten például .már rá se hederíte­nek Télapóra. Ott már vígan, katonazene mellett bosztonóznak a párok a Városliget tavin. Pedig nincs különbség a hőmérő fo­kai között, épp olyan mérsékelt hideg van ott is, mint Szegeden. Csakhogy Pest, — az niás. Ott a viizet mesterségesen is befagyaszt­ják, igaz, csinos kis pénzbe kerül, de behoz­aák a korcsoilyázók. A tagsági díj husz ko­rona, azonkívül belépődíj nélkül még a he­lyiségbe se teheti be senki se a lábát. Kisérő mamik vagy papák egy koronát fizetnek, miáltal egyben jogot, váltottak ahhoz, hogy leülhetnek egy székre a szabad levegőn ás gyönyörködhetnek a korcsolyapálya mozgal­mas életében. Mennyivel üdítőbb és kelleme­sebb látvány ez, mint például — egy rossz operett a szegedi színházban! Ilyenformán lehetne egy kis téli életet teremteni a szegedi korcsolyapályán is. Mi esak annyit mondunk, lehetne, bogy csak­ugyan lehet-e, már a szegedi korcsolyázók egyesületének kasszájától, de talán imég in­kább a leleményességétől és életrevalóságá­tól függ . . . — Hegedűs Lóránt dr. felolvasása, melyet január 12-én, vasárnap délelőtt tart a városháza közgyűlési termében, nemcsak Az Ipar filozófiájáról fog szólani, hanem egy másiik általános érdekű és a mai politikai küzdelem homlokterében álló egyik legje­lentősebb kérdésről is: a választói jogról. Hegedűs Lóránt dr., aki .mint országgyűlési képviselő, egyike a legmunkásabb és legna­gyobb tudásu politikusoknak, kétségtelenül érdekes és megszívlelendő dolgokat fog el­mondani a választói jog kérdésével kapcso­latban is és igy mindenképen indokolt az a nagy érdeklődés, amely a közönség széles rétegében mutatkozik Hegedűs Lóránt dr. szegedi szereplése iránt. — Zichy János Pécsett. Nagy küldött­ség akarta fölkeresni Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy átadja neki Pécs város díszpolgári oklevelét. A miniszter j, a polgármesternek, hogy nem kívánja a küldöttséget Budapestre fáraszta­ni, majd a jövő hét egyik napján ő fog leutaz­ni. Pécsett a minisztert ünnepies fogadtatás­ban fogják részesíteni. — A beteg miniszter. Serényi Béla föld­anivelésügyi miniszter állapotában, mint ér­tesülünk, állandóan tart a javulás. A beteg miniszter az éjszakát jól töltötte és megsza­kításokkal aludt. Reggel kevés hideg teát vett magához, azután megint elaludt. Délben Bartha tanár megvizsgálta és konstatálta, hogy láz nem jelentkezett, az érverés telje­sen normális. Ma is rendkívül sokan érdek­lődtek részben személyesen, részben telefon utján, a beteg iránt, igy többek közt József főherceg és Auguszta főhercegasszony. — Mert az elnök zsidó. Az Est irja ezt az érdekes hirt: Szegedről jelenti tudósí­tónk: A Szegedi Atlétikai Klub tisztikara megújítás előtt áll és a nagy többség abban állapodott meg, hogy az eddigi elnök, Cser­novits Agenor főmérnök helyett bástyái Holt­zer Tivadar nagykereskedőt valasztja meg el nőknek, aki a versenytribün fölépítésénél több ezer koronával támogatta az egyesüle­tet, amelynek eddig is alelnöke volt. Erre dr. Szeless József ügyvéd az alelnöki tisztről és dr. Nekich Richárd munkásbiztositó titkár a választmányi tagságról lemondott. A két le­mondás oka az, hogy az uj elnök zsidó. — A szegedi Lloyd-társulat választ­mánya tegnap délután 2 órakor Obláth Li­pót elnökletével ülést tartott, melyen reszt­vettek: Weiner Miksa és Csányi János igaz­katók, Fellner Emil pénztáros, Fülöp Zsig­mond dr. ügyész, Rosenfeld Nándor háznagy, DÉLMAGYARORSZÁG Bő hm Sándor*, Glücksthal Lajos, Lórin Hen­rik, Perjéssy László és Reitzer Lipót választ­mányi tagok, Vermes Zsigmond titkár. Tá­volmaradását kimentette Kiss Károly vá­lasztmányi tag. Obláth Lipót elnök az ülés megnyitása után jelentette, hogy a zárszáma­dások a számvizsgáló bizottság által átvizs­gáltatván, ezek az alapszabályok által a közgyűlés elé utalt egyéb ügyekkel együtt ez alkalommal tárgyalás alá vehetők, mire Vermes titkár ugy a zárszámadásokat, mint az 1913-Lk évi költségvetést ismertette, me­lyek a január 26-án tartandó közgyűlés elé fognak terjesztetni. Foglalkozott a továb­biakban a választmány az évi jelentéssel, a melynek során az uj adótörvények elhalasz­tása ós reviziója szóvá tétetett. A tárgyhoz érdemlegesen hozzá szóltak Weiner Miksa és Csányi János igazgatók, továbbá Fülöp Zsig mond dr. ügyész, akinek ama indítványát fogadta el egyhangúlag a választmány, hogy Sándor Pál ós Vázsonyi Vilmos dr. ország­gyűlési képviselőknek az uj adótörvények el­halasztása és reviziója körüli nagyarányú mozgalomban kifejtett kiváló huzgóságukért ezen ülés jegyzőkönyvében köszönet szavaz­tassák és erről jegyzőkönyvi kivonattal érte­sitessenek. Weiner Miksa igazgató felhívta a választmány figyelmét arra a körülményre, hogy Hegedűs Lóránt dr. országgyűlési kép­viselő, a Lloyd Társulat és a Gyáriparosok országos szövetsége meghívására vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza közgyűlési ter­mében az „Ipar filozófiája" címen előadást fog tartani. Végül Pataki Vilmos és Hegedűs Antal a társulati tagok sorába felvétettek. — A katonai felülvizsgálatok időrendje. A honvédelmi miniszter körrendeletben ér­tesítette a várost, hogy a katonai felülvizs­gálatokat január 28-án, február 18-án, már­cius 18-án, április 23-án, május 14-én, június 18-án, julius 16-án, augusztus 12-én, szeptem­ber 24-én, október 24-én és 30-án, november 10-én, december 16-án és szükség esetén az ezeket a napokat követő hétköznapokon tart­ják meg. ^ — Át kell alakitanil Több százezer ko­rona költséggel Arad kultúrpalotát építte­tett, amelyet már régen át kellett volna adni rendeltetésének, de nem volt készen. Most végre befejezték a munkálatokat s át akar­ták adni hivatásának a palotát, de ez még mindig nem sikerült. Az épület átvétele előtt ugyanis, mint Aradról jelentik, az épí­tészeti bizottság átvizsgálta a palotát és kon­statálta, hogy több termet át kell alakítani, mert különben nem alkalmas a kijelölt célra. És ez az átalakítás újból sok pénzbe fog kerülni a városnak. — Magyar bélyegzőt az iskolákba! Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben fölhívja a magyar városokat, hogy az iskolák bizonyítványait magyar körirata bélyegzővel kell ellátni. Az elemi iskolákban pedig csakis magyar nyel­vű bélyegző használható. A körrendelet egész szövegében igy hangzik: Az 1908. XLVI. t.-c. 7. §-a rám ruházta azt a jogot, (hogy az elemi iskolai végbizonyít­ványnak iés az elemi ismétlő iskolai bizonyít­ványnak az iskolafent ártók általi használan­dó mintáját megállapítsam. Ezen bizonyítvá­nyok mintáit a 2103/1912. elnöki számmal kia­dott rendeleteimmel megállapitoUam s a bi­zottsággal már közöltem. A közölt bizonyít­vány mintákon az illető iskola pecsétjének alkalmazását is elrendel endőnek találtam. Mivel pedig az 1908. XLVT. t.-c. 7. §-ánaik rendelkezéséhez képest ezen bizonyítványok magyar nyelven állitandók ki, — az iskola pecsétjének körirata is természetszerűleg csak magyar nyelvű lehet Ehez kéjiest a bel­ügyminiszter úrral egyetértőkig ezennel el­rendelem, hogy minden egyes községi és —_ _ 7 felekezeti iskola részére oly kiállítású bélyeg­ző (pecsét) szereztessék be, melynek körira­tában, mint fentebb megjelöltem, magyar­nyelven az iskola fokozata ós jellege szere­peljen s a helységnek az 1898. IV. t.-c. 5. értelmében megállapított hivatalos neve le­gyen feltüntetve. Azon iskolafen+artók mind­azonáltal, melyek az 1908. XLVI. t..-c. 7. §-ának első bekezdése alapján a nem magyar tannyelvű iskola részéről kiadandó iskolai végbizonyítvány rovatait a magyar nyelv mellett az iskola tannyelvének megfelelő nyelven is kiakarják tölteni, — jogosítva vannak az iskola pecsétjének köriratában az iskola, fokozatát ós jellegét megfelelő magyar körirat mellett másodsorban az iskola tan­nyelvének megfelelő köiratot is alkalmazni, — mely természetszerűleg azonban, hogy az elemi ismétlő iskolai bizonyítványon kizáró­lag csakis magyar körirata bályegző alkal­mazandó, végül, ugyancsak a belügyminisz­ter úrral egyetértőlég elrendelem, hogy a szóban forgó bizonyitványokon az illető isko­la és nem az iskolaszék pecsétje clkalmazan­dó. Zichy s. k. — A csaló tröszt. Newyorkból jelentik: A szövetségi kerületi törvényszék helyt adott a kormány panaszának az Eastern Retel Lumber Dealer Association fatröszt-társaság ellen ós elrendelte föloszlatását. A panaszt 1911. május 18-ikán nyújtották be azzal a váddal, hogy a társaság valóságos összees­küvést szőtt az államközi kereskedelem és közlekedés korlátozására, amennyiben fekete tisztákkal dolgozott, büntetéseket állapított meg és kizárásokkal is fenyegetődzött. Az Association nem volt más, mint csaló spe­kulánsok egyesülése, kik az árakat önkénye­sen állapították meg és erőszakolták ki. — Feleség a kisasszony ... Két évvel ezelőtt vezette anyakönyvvezető elé meny­nyasszonyát Flaschner Lajos magánhivatal­nok. Dacára a hatezer korona hozománynak, a házasság nem volt boldog. A menyecske csakhamar hazaköltözött szüleihez, még pe­dig nem mint asszony, — hanem mint leány. Nyilvánvaló, hogy a fórjuram volt egyben­másban — a hibás. Sőt nemcsak egyben, ha­nem másban is. A lakodalom napján ugyan­is hozomány fejében egy fentartásos hatezer koronás betéti könyvet kapott. Flaschner rá­vette a feleségét, hogy a betétet oldja, fel a fentartás alól. Az asszony telj esitette férje kívánságát. A pénz — az egész hatezer koro­na, aránylag igen rövid idő alatt — részint elfogyott, részint, eltűnt. E közben már az asszony megunta a különös házaséletet, már csak azért is, mert rájött, hogy Flaschner el akarja adni a bútorait is. Hazaköltözött szü­leihez s feljelentette az urát csalásért, mert házasságot színlelve, őt tévedésbe ejtette és meg,károsította. Az ügyet ma tárgyalta a bíróság, amely előtt érdekes fordulat tör­tént. A panaszos nő ugyanis kijelentette, hogy közjegyzői nyilatkozatot adott az urá­nak, amely szerint a hozományról lemond ft ennek folytán panaszát visszavonja. A bíró­ság e vallomás folytán az eljárást megszün­tette. — Kémek repülőgépen. Máramaros­SzigetrŐl jelentik: Huszton tagnap este hat­óra tájban és ma reggel négy és öt óra kö­zött egy fényszóróval ellátott repülőgép többször megkerülte a várost, majd Ökör­mező felé folytatta útját iés eltűnt. Mivel a katonai hatóságok nem tudnák arról, hogy a galíciai csapattestektől katonai aeroplánt küldtek volna Máramaros (irányában, azt hiszik, hogy oroszországi kémek repültek át a hatáTon. — A newyorki sztrájk. Newyorkból je­lentik: A ikonfekciós munkások és a pincé­rek sztrájkja nagy zavart okoz. A rendőr­ség tehetetlen és nem tudja a dolgozni akaró munkásokat a sok ezer sztrájkoló ellen meg­védelmezni. A dolgozni akarókat uton-utíé­len bántalmazzák. Pincérek az Asztor-szál­ló ablakait ebéd közben beverték s erőszak­kal be akartak hatolni az ebédlő-terembe. Köztük és a rendőrség között harc folyt, * mig végre sikerült a pincéreket visszaverni.

Next

/
Thumbnails
Contents