Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-11 / 8. szám

1913. január 11. Kórliáai ápoláisi dijak kiáltal leendő vioelés© tekintet éhen az iparhatóság 80 esetben hozott véghatározatot, (1911-hen 55). Egyesület ék alapszabályait 8 les'etihen kellett felterjeszteni, 58 névváltoztatás történt a törvényhatóság területén és 117 olyan illetőségi bizonyitványt állított ki az ügyosztály, hoil az illetőséget neon kellett tárgyalni, hanem az közokirattal igazoltatott. E hatóság végezte havonikint a zálogházak ós félévienkiint a gyárak vizsgálatát, a mély esetekben tapasztalnia kellett a zálogházak megnevekedett forgalmát és • hogy 4 gyár kivételével a többiieik felére vagy niég kisebbre szállították le üzemüket, sőt több gyár teljesen beszüntette. A rendőrség CBelédüigyosztállya élén áll egy rendőrkapitány a nap egy részében beosztva egy irnok. Elintéztetett 5087 ügydarab (1911-iben 4754), 267 eselódperben hozott I-ső fokiu ítéletet 303 tárgyaláson (1911-ben 171 per, 295 tárgyalás). Ezenkívül rövid megidézéssel pontosan vezetett statisztikai adatok szerint 1248 olyan szóbeli panaszt intézett el szóbeli egyezségiről, melynek írásbeli nyoma nincs (1911-iben 1237). Kiadatott: 1912-ben 1911-iben Házi belső oselérlkönyv 613 774 Mezei kdilső eseléd'könyv 55 11 Munkásigazolvány 163 131 MwnkálsszeTződiés köttetett 18 19 A cseléd ós szegényügy, gyakran igen nehéz illetőségi tárgyalások is itt intéztetnek el. Ilyen az elmúlt éivbein 548 volt (1911-ben 401), melyből jogerősen 293 fejeztetett be véghatározattal. A nagyhatalmak Albánia kérdésében. (Ez az ügy nem a balkáni államok Ugye! — Miért ragaszkodik Törökország Drinápolyhoz? — Háború esetén Oroszország nem marad semleges! — Izgatottság Bulgáriában és Romániában. — Az európai helyzet ismét feszült.) (Saját tudósítónktól.) Londonban a nagyhatalmak konferenciája rendkivül fontos határozatot hozott. E szerint Albánia kérdése európai nagyhatalmak ügye, kizárólag a nagyhatalmaké, annyira, hogy a balkáni államoknak abszolúte nincs beleszólásuk Albánia függetlenségébe és határkiigazitási kérdésébe/Ezt a határozatot különben megküldik az egyes nagyhatalmakhoz tudomásvétel végett. Hogy milyen óriási fontosságú kérdés intéződött el e határozattal, azt fölösleges külön magyarázni. Mondhatjuk, hogy az utóbbi napokban mind több az olyan jelenség, amely aggodalomra ad okot. Drinápoly megmaradt ütközőpontnak, amelyen — ugy látszik ma már — megtörik a balkáni béke. Fölmerült a kérdés: vájjon miért ragaszkodik a,porta annyira Drinápolvhoz? Konstantinápolyból mltgjön a válasz: azért, mert Drinápoly átadása esetén forradalom törne ki Törökországban, ami végleg megsemmisítené ezt a szerencsétlen országot és a mai dinasztiát is. A porta különben el van készülve arra, hogy újra kitör a háborn. Latolgatja is a következményeket és bizonyosra veszi, hogy háború esetén Oroszország kilép eddigi magatartásából. Mindazáltal Törökország el van szánva a következményekre. Bulgária — szófiai hir szerint — háború esetén más harcias mozdulatokkal élne Csataldzsánál, mint eddig. A balkáni DgCMAQYARÖRSZXO szövetségesek egyáltalán nem akarják most már Csataldzsát áttörni, hanem egészen máS mozdulatokat végeznének. Ugy látszik, Csataldzsáig akarnak mindent elfoglalni és ugy berendezkedni, nehogy a törököké maradjon bármi. Természetesen Drinápoly gyors bevtéele is számításukba esik. Bulgária és Románia afférjában még mindig nagy az izgalom, különösen Bukarestben, hol el vannak készülve arra, hogy Bulgária a kérdést a béke megkötése utánra kivánja halasztani. Viszont Románia ragaszkodik ahoz, hogy a balkáni háborútól vagy békétől . függetlenül: a béke előtt intézzék el a vitás kérdést. Szófiában hivatalos jelentést adtak ma ki, azzal a célzattal, hogy az embereket megnyugtassák. E jelentés szerint Románia és Bulgária tárgyalássai jó uton haladnak. Megemlítjük, hogy Szerbia e hó 13-án ad elégtételt a prizrendi afférban, amikor a szerb hadsereg tisztjei tisztelegnek a monarchia követsége és cime előtt. Az aktuson Ugrón István követünk diszmagyarban jelenik meg. Bécsből jelentik nekünk: A külső helyzet ma sem tisztázódott. Törökország még mindig nem akar lemondani Drinápolyról, melynek birtokához Bulgária is változatlanul ragaszkodik. Azt a konstantinápolyi jelentést, hogy a porta a hét végéig vár a balkáni államok esetleges indítványára, itt kedvező jelnek veszik arra nézve, hogy Törökország talán mégis csak engedni fog. A helyzet bonyolult, de nem reménytelen, mert ha a londoni nagykövetek közbelépése is hatástalan maradna, még mindig módjában volna Európának energikus köz' belépésre, hogy a háború folytatását megakadályozza. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Oroszország mozgósít?! London, január 10. Szebasztopolból az a hir érkezett ide, hogy az orosz flottát mozgósították és parancsot kapott, hogy menjen a román vizekre. Közbelépnek a nagykövetek. Konstantinápoly, január 10. Tegnap este az összes itteni nagykövetek feltűnés nélkül, gyalog megjelentek az osztrák-magyar nagykövetségen, ahol a teendő lépésekről tanácskoztak. A nagykövetek •— hir szerint — azt határozták, hogy előbb szombaton barátságos demarsot intéznek a portához és ha a porta azt elutasítja, a lépést hétfőn teljesen formaszerü intervenció alakjában megismétlik. Röpirat a szerb-magyar barátságról. Belgrád, január 10. Belgrádban nagy feltűnést kelt Marinkovics Paole volt szerb rendőrminiszter röpirata, amelyben a szerző a magyar és szerb nép politikai jövőjével foglalkozva igen érdekes következtetésiekre jut. A magyar és szerb nép sorsa — írja Marinkovics — már történelmileg is egymáshoz van fűzve. Mindkét nemzet a múltban is védőbástyája volt Európa szabadságának ós civilizációjának a török invázióval szemben és mindkettőnek az volna a jövőben közös feladata, hogy szellemi szabadságunknak megóvására összefogjanak a töröknél sokkal veszélyesebb germán befolyás ellen, Ennek a feladatnak azonban — sajnos — nincsenek tudatában. Tudja, hogy a magyarok és szer3 bek egyesülésének közös harena, szinte áthidalhatatlan akadályai vannak, igy különösen az, hogy a magyarok ragaszkodnak a dualizmushoz, amely nekik már szép eredményeket hozott, de a magyaroknak l>e kell látni, hogy ők a dualizmus nélkül is fejlődni tudnak. A szabadságszerető magyar néptől el lehet várni, hogy más nép szabadságjogát is elismeri. Törökország hajthatatlan. Páris, január 10. A Matin londoni külön tudósítója jelenti: Resid pasa, az első török delegátus kormányától táviratot kapott, amely félreérthetetlenül kijelenti, hogy Törökország, bárminő lépések történjenek isi, szilárdan el van határozva, hogy Drinápolyról és a szigetekről nem mond le. A távirat hozzáteszi, hogy a porta nem tartja alkalmasnak, hogy a tőrök delegátusok meghosszabbítsák londoni tartózkodásukat. Bolgár oldalról ugyanaz a tudósitó arról értesül, hogy Szavov tábornok Csataldzsában a török külügyminiszterrel folytatott tanácskozása során e szavakat mondotta volna: — Ha önök Drinápolyt nem engedik át és kényszerítenek bennünket az ellenségeskedések újból való megkezdésére, meg lehetnek győződve, hogy nem csupán Drinápolyt, hanem egy még sokkal fontosább várost is el fognák veszíteni. Találkozik Ferdinánd és Kiatnll. Konstantinápoly, január 10. A szultánnak Ferdinánd király tervezett látogatását részben politikai okok miatt, részben pedig a szultán egészségi állapotára való tekintettel elhalasztották. Ellenben jó forrásból hire jár, hogy a nagyvezér fog Ferdinánd királylyal értekezni. A nagyvezér ma délben automobilon elutazott, hogy a királlyal találkozzék. A találkozás helyét egyelőre titkolják. Konstantinápoly, január 10. A török hadügyminiszternek és külügyminiszternek keddi, csataldzsai találkozásáról még a következőket jelentik: Noradunghian külügyminiszter este mégegvszer találkozott a bolgár megbízottakkal. Éjfélkor újból összejöttek és ekkor Noradunghian fölajánlotta, hogy Törökország hajlandó Drinápoly megtartása ellenében Karagacs vasúti külvárost a bolgároknak átengedni 'és nekik hadikárpótlást fizetni. A válasz, melyet a bolgárok erre adtak, nem volt egészen visszautasító. Ez lehet tehát az oka a nagyvezér mai missziójának is. Ugy látszik, hogy mind a két fél komolyan arra törekszik, hogy még a hatalmak beavatkozása előtt közvetlenül egyezzenek meg. Harcolnak Csataldzsánál. Konstantinápoly, január 10. Tegnap reggel az ellenséges előőrsük Csataldzsánál ismét összecsaptak. Este néhány sebesült érkezett a fővárosba. A bolgárok Derkostól északra a táviróvezetékeket elpusztították. Legyen háború. Konstantinápoly, január 10. A török sajtó egyértelműen ragaszkodik Drinápoly birtoklásához és hangsúlyozza, hogy ha a hatalmak lépései Drinápoly átengedését akarná keresztül vinni, Törökországnak újból meg kell indítani a háborút. A „Tasviri Efkiar" tiltakozik az ellen, hogy Drinápolynak, melynek török kézen kell maradnia, erődítéseit lerombolják és sürgeti a nemzeti védelem szervezését. Nem szállnak partra. Azt a hirt, hogy a hatalmaik ismét csapatokat akarnak Konstantinápolyban partra szállítani, az Alemdar megcáfolja. Nem is történt most semmi, mi okot adhatna erre az intézkedésre.