Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-11 / 8. szám

96 DEEM AGYARORSZÁG 1913. január 12. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: SZOMBAT: A sarkantyú, színmű. VASÁRNAP cl. u.: Az ingyenélők, népszínmű. VASÁRNAP 'este: Ábrahám a meny országban, operett. (Bemutató.) * A Zola-matiné iránt, amelyet a Társadalomtudományi Társaság szegedi fiókja vasárnap délelőtt rendez a Lloyd-nagytermében, fokozott érdeklődés nyilvánul meg a közönség körében. A rendezőség nagy gonddal buzgólkodik a matiné sikere érdekében, anynyival is inkább, mert ez lesz az első irodalmi matinéja az ujjonnan megalakult társadalomtudományii társaságnak. A műsora, melynek nivós összeállítása is garanciája a sikernek, a következő: 1. Domokos László dr. fölolvas Zoláról. 2. Kunfy Zsigmond dr. előadást tart a francia kultúrharcról. 3. Baróti József, a szegedi színház tagja elmondja Zóla vádoló iratát („j'aceuse"). 4. Gömöry Vilma, a szegedi színház tagja fölolvassa a „Germinal" befejező részletét. Helyárak: az első három sorban két korona, a többi sorban egy korona, állóhely ötven fillér. A jegyek előre válthatók Bartos Lipót könyvkereskedésében. * Két darab. (Bemutató a Nemzetiben.) Savitri színpadi költemény s bármennyire tudója Pásztor Árpád a színpad lehetőségeinek s bármilyen színpadi érzék nyilvánul meg a legenda fantasztikumában, ez a darab nem számithat olyan tetszésre, mint amilyet érdemel. Az igaz, hogy a szimbólum, a darab kicsengő végső értelme, hogy a hitvesi szerelem szebb, nagyobb, erősebb a balálnál, szimpatikus téma akármilyen müvetlsógű hallgatóságnak. A szívhez szól. Rimek viszik szőve a szavakat, az egymásba kapcsolódó szavakban muzsika zsong és ezenfelül kisérő, illusztráló zene igyekszik tökéletesebbé tenni a hangulatot. Mindez igy lehet. S akármilyen színpadi rendezés szolgálja a darabot, a lira mégis csak lira, kevésnek tetszik a színpadon, hol mindennek akciónak kell lenni. Innen van az, liogy a darab szépségei nem érvényesülnek oly mértékben, mint ahogy megérdemelnék. A zengés, a költői értékek folytonos csengése, amit a,z iró belegondolt darabjába, csak itt-ott csillan föl. Az egyedül elgondolható megjelenési formája az ilyen daraboknak: a folytonos zengés, nem tud megnyilvánulni. A darabot Ivánfi rendezte sok ötlettel s főszerepét Márkus Emília játsza.meg kapó liraiságga.1 és miivészettel. A többi jelentős szerep Jászai Mari, Ivánfi és Beregi kezében van. Beregi tulpatbétikus volt. Pásztor Árpád másik darabja, az már direkt a publikumnak való és ép annak a közönségnek, amelyik a Nemzeti Színházba jár előszeretettel. Ezernyolcszázhusz tájt vagyunk, egy kedves, zsémbes, világgyülölő pozsonyi professzor házálba. Sok nem történik, mindössze annyi, liogy a folyton dörmögő, nőgyűlölő professzor megszelídül és feleségül veszi házvezetőnőjét, egy kedves, okos, bölcs, ártatlan asszonyi fuilfianggiajl felfegytverke)zet-t asszonyt. Annyi báj, annyi derű, annyi szívvel megérzett kedves jelenet van azonban a darabban, bogy kitűnően kell mulatnunk. Az a kedves, zsóp kor ugy muzsikál bennünk ártatlan örömeivel, mint az a zenélő óra, ami a darabban szerepel s édes melódiájával elbájol bennünket. Nagy sikere volt ina. Az előadás a legjobbak közül való, amit a Nemzetiben láttunk; az ily fajta darabokat kitűnően adják a Nemzetiben. A főszerep Blaha Lujzáé, öt látni ritka gyönyörűség. Mind, ahány jelző és sablon, ami a színészi alakítás elképzeltetésére szolgál, róla nem mondana semmit. Valami egészen különös színpadi jelenség. Egy egész kort éreztet velünk és olyan színpadi tehetséget, a színjátszásnak, amire ma alig van példa. Gál, Horváth, Váradi Aranka játszák stílszerűen, pompásan „A lányomat", amelyet Csathó Kálmán rendezett igen ügyesen. * Wedekind és a politika. Münchenből Írják: Frank Wedekind, az ismert drámaíró és színész ujabban a politikára adta magát. Alapított egy „világparlamentegyesületet". A drámaíró azon az állásponton van, hogy minden politikai és szociális problémát meg lehet oldani, ha azt egy internacionális parlament veszi kezébe. Wedekind ós társai felhívást intéznek a társad alomhoz, hogy lépjenek be az egyesületbe és csináljanak annak propagandát, Sajnos, a hatalmak még nem léptek be Wedekind egyesületébe ós igy kevés kilátás van arra, hogy a szociális problémák megoldódjanak. * Mozipremierek. Pénteken mind a három szegedi mozgófényképszinházhan premier volt. Az Urániában Nordásk-tsláger került bemutatóra. Björn Björnson kitűnő 'darabja A bohém szenzációs sikert aratott. Ami nem is volt váratlan, mert ebben a darabban a világ három legjobb moziszinésze játszott. Együtt brillíroztak: Waldemár Psilander, Clara Wieth és Bohn Ferdinánd. A mellékképek is mind elsőrangú filmek. A Fass-ban izgalmas nihilista drámát mutattak be. A fekete Oroszország vagy A nihilista nő frappirozta a közönséget. Az Apollóban is nagyon tetszett a szépszámú közönségnek a sláger. A démon, a cáme a kitűnő drámának, melyben a főszerepeket a párisi Odeon-szinház tagjai játszák. A kitűnő műsor szombaton és vasárnap is látható. * Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. NEMENYINE FOGMÜVESTERME! Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 5221 m kivonat Xotányi János árjegyzékéből Myers kávé. Jamaika íjs kg K 1.70 portorico 1|s kg K 1.90 Cuba ha kg K 2.— Arany Jáva >[2 kg. K 1.9q Pörkölt kávé. Saját villanyerőre berendezett gőzkávépörköldéniből Jó minőségű 'ja kg. ... , K 1.90 Finom minőségű x|2 kg K 2.— Legfinomabb keverék (Cuba, Arauy Menadó, Mocca !|s kg K 2.40 Tea. Törmelék-tea kg K 2.50 Congó-tea kg K 3.— Családi keverék *|s kg K Legfinomabb király tea ^2 kg K 6.— Ceylon-tea a legerősebb zamatu L kg. . . . I< 6.— Kitűnő teasütemeny-keverék 'la kg K 0.80 (Suti). 1 liter családi tearum K 1.80 1 liter finom Brazíliai rum K 2.35 1 üveg 7jio liter finom Jamaika rum . . . . K 3.30 Vidéki megrendelések utánvéttel franco pontosan eszközöltetnek. KOTÁN YI JÁNOS kávé- és tea-nagykereskedő. Budapest, Bécs, Berlin, Abbazia Szeged, Kárász-utca 5. szám, A lunkászi néplázadás története. (Saját tudósítónktól.) Üobrest körül minden román. Csak a vasutasok beszélnék magyarul, a csendőr meg a finánc. — Százegy percentje a lakosságnak itt az oláh — mondta a csendőrőrmester — még az isten is az! Nagyváradtól négy óra hosszáig döcög az ember a rozoga vicinális soha nem tisztított, fűtetlen kocsijában, amelyik olyan, mint valami őskori bárka, Szombatság— Venterrogozig. Akkor átszáll egy másik rozoga szerszámra és pont egy további óra alatt megteheti a kilenc kilométeres utat idáig, Dobrestig. Odafönn Pesten kitalálták ugyan, hogy a falunak Bihardobrosd legyen a neve, nagy betűikkel föl is pingálták az uj elnevezést az állomás falára, de azért mindenki csak Dobrestnak olvassa azt a tucat betűt, amivel a hatóság megajándékozta a Pietra-Albac völgyének népét. Vasút csak idáig van. Aki tovább akarna menni, hozzon repülőgépet magával, vágjon keresztül levegővonalban a hegyeken, különben keresztül nem jut rajtuk. — Hogy lehetne innen átkerülni a kolozsvári fővonalhoz, Révre vagy Mezőtelegdre? — kérdeztem az erdőigazgatót, Török Gyulát. — A térkép szerint egyik se lehet messzebb, miqt tizenöt kilométernyire. — Kocsin sehogy, — volt a válasz, — most ut nincs. Gyalog egy nap alatt, de nincs az a csizmakéreg, amely ezt a túrát kibírja. Hát itt van Dobrest. A világ végén. A völgyben, a vasútállomás körül a Bihari erdőipar és mészégető részvénytársaság telepei, fürész, famegmunkáló, gőzölő, a kultura utolsó hadállásai. Aztán semmi. Erdő és erdő. Közben néhány rongyos, zsupíedeles oláh viskó, amikben az állatnál is roszszabb sorban él a világegyetem disze, az ember. Csendőrnek se hire, se hamva. Nincs itt más hatóság, csak az ököl. Akinek erősebb a marka, kipofozihaíja magának a gyöngébbektől a jobb módot,] a könnyebb életet. Csodálatosképen azonban mindig az uri nép miarka az erősebb, a hegyek között, a szabad természetben nevelkedett mócoké a gyöngébb s az uri nép ugyancsák kipofozza magának a mócból a jó módot, a nadrágos ember ugy él, akár a kiskirály, a nép meg egyszer eszik egy esztendőben hust. Karácsonykor. Minden az uraké: a hegy, az erdő, a föld, a pénz3 a móc felesége, lánya, talán még a lelke üdvössége is. Ezen kezdődött a In nkásái lázadás is. Tripp János, a bíró mindent odaadott már a bérlőnek, amije volt Az élete javát, a teste erejét, munkáját, ha egyebe lett volna, azt is odaadta volna, csak ép a feleségét nem akarta odaadni. A bérlőnek meg ép az aszszony kellett. Volt a környéken fehérnép •elég, talán csinosabb is. A bérlőnek mégis a Tripp János asszonya kellett, talán, mert nagyon vigyázott rá az ura. A bérlő is ur, hát meg is történt, amit akart. A bíró kiment fát válgni az erdőbe, oda volt két napig, mire visszatért, a bérlő gazdagabb volt egy hódítással. A hegyek népe csendes ós béketűrő. Nehezen jön ki a sodrából. De ha megharagszik, akkor az isten mentsen tőle. Nem megy se paphoz, se csendőrhöz, maga szerez magának igazságot. Ásóval, kapáival, (fejszével, ahogy tud. Tripp János pedig ezúttal naigyon megharagudott. Tudta, hogy egymagában nem bír a bérlővel, meg annak az embereivel, hát fellármázta a falut. Az •emberek padiig hallgattak rá, felkapták a fejszét, ásót és mentek utána, a bérlő ellen. Magukkal! vitték az asszonyokat is, meg a gyerekeket is. A gyerekek útközben köveket szedtek fel az uton, az asszonyok meg a kötényükbe gyűjtötték. A bérlőt ott találták a favágásnál. Ep-