Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-10 / 7. szám

DÉLMAGYARORSZÁQ 1913. január 10. vül a szenátus és az államtanács elnökei és a Konstantinápolyban időző tábornokok is vegyenek részt. Az indítványt azzal a kiegészítéssel fogadták el, hogy előbb bevárandó a balkáni államok delegátusainak válasza azókra a javaslatokra, melyeket Törökország legutóbb a határokra vonatkozólag tett. Resid pasának ebben az értelemben utasításokat küldtek Londonba. Az Alendar jelentése szerint a porta a hatalmak minden beavatkozását visszautasítja. Eléna Szkutari ellen. Konstantinápoly, január 9. A portára érkezett jelentéseik szerint Elena királyné mindent elkövet Rómában, hogy Szkutari ne legyen Albániáé. Valonát illetőleg Olaszország annak a teljes semlegesítését kivánja. SZÍNHÁZ, művészet Színházi műsor: PÉNTEK: A sarkantyú, szinmü. SZOMBAT: A sarkantyú, szinmü. VASÁRNAP d. u.: Az ingyenélők, népszínmű. VASÁRNAP eete: Ábrahám a menyországban, operett. (Bemutató.) A sarkantyú. — Bemutató előadás. — Aki az életet a krónikás szeméivel látja, csak részleteiket tud kiragadni belőle, die nem isimeiri fel a törvényszerűségek lelkét. Gábor Andor és Liptai Imre, a Sarkantyú irói, mélyfcedlélyü és elmélikedésrehajló újságíróik, akik ebben a darabban is nobilis és érdekes vonásokkal rögzítenek meg szög alatt ugró káleidiosíkiop-képeikiet a dúsan és szomorúan hömpölygő életáraidáthál, sokszor az áletbölcseség meleg széljegyzeteit, egy-egy tíllágyulás futó mol lakikordját is mellé tjük iktatjiák, de a drámával magával adósak maradnak. Olyan ez a szinlmü, mint ha frappánsan éles és mélyen érzelmes riportokból született vollna, nemes és nagyvonalú szerkesztőségi meditációikból, — igazság, élet,valóság ás lélek sugárzik belőle, de mégis csak pTHarmtfelvéfelek szakadékai tárulnak a néző elé és az összefüggésben, a drámai következetességbein nincs több igazság, mint a mozidrámák kieszelt bravúros és mégis unalmas rohamaiban. Valójában kiuo®, kíméletlenül keserves, elnyújtott Itárcamovella az egész egy áz uniformisból kiugrott katonatiszt érzelmes históriája, amely mellett szomorúan statisztálnak a szürke és jelentéktelen hitves, az irgalmatlan és ízléstelen após, a félkegyelmű ós jószivii néni, a nwmnais-Mvatal főnök és a meleg zsidófiu-kolléga abszolúte drámaiatlan és mitsem magyarázó figurád. A három bosszú felvonásbau — és a felvonások között — nem történik semmi, — neon változnak az érzelmek, nem csatáznak az események, egyedül az történik, hogy egy csőötömeggondmok perel egy váltót, amelyét pontosan törlesztettek és amely kettétépi a nem is olyan roszszul indult eivilétet szerdlmes szépségeit, jövendőjét. Az exföhadnagy az utolsó percig szereti a feleségét, a feleség az utolsó percig szereti — langymeleg nem tral gusztusos — szerelemmel az urát, az apa ridegsége ugyanaz az első félvonásban, mint az utolsóban és ha a váltóhitelező véletlenül csődbe nem jut, a derék és vállas Róez György icsakugy végigkiizdi az életet — addig, a meddig — a szép biróleánynyal, mint ezler más társa a sorsban. Mi hát a dráma mégis? A szerelem, a melynek áldozatául dobta Ráez a karriérjét? Bizonyára nem, hiszen a szerelmében neui csalódott. Vagy az, hogy nem tud (elég gyorsan kamatokat számítani és a hivataliból ezért kifelé áll a szekere nádja? Nem lehet, hiszen a vasutii hivataltól a cimirásig ínég nagyon liosszu az ut, amelyen egy jó famíliából származó huszárfőhadnagy még mindig tud járni egynéhány esztendeig, hia nemi irgalmatlanul ostoba. Nem tudjuk meg a darabból, hogy miért szenved ez a szerencsétlen ember és nem hisszük el, hogy azért szenvedne, mert letette a tiszti kardját, EMiisszűk, hagy vannak rideg és zsugori apáik, díe a drámában ostoba auák nincsenek. Itt pedig van ilyen. Mindem ostobaság és minden véletlen ebben a darabban, ami fordulót okoz. Ez pedig abszurdum. A szinmü nyelve élvezetesen szép és szellemes, okos a párbeszéd is. De minden százszor ismétlődik, minden el van nyújtva és ez sem segit: a dráma, a lelki megokoltság, az ananké homályban marad. A kezdő naturalizmusba

n tetszettek az ilyen darabok. Ma már hatástalanok. A közönség valami langyos, meggyőződésnélkül való melegséggel fogadta a darabot, amely valóságos esztétikai bírálatot jelentett. A szerelemnek és az emberi nyomorúságnak közvetlen hangjai mindig hatnak a színpadról és ebben a diarabban, amelyben a sorsfordító szerelemnek olyan naigy sora van, nincs egyetlen szivbangja a szerelemnek, csak a nyomor letargiája sir belőle. Zavarnak a fonákságok is. Unalmas a morálpredikál

ó öreg hiró, nevetséges a végső nyomorban a diftériás gyermeknek francia pezsgőt rendelő ezredoryos (szérum kéli ide, urak!) és valószínűtlen a végrehajtási novella napjaiban a megyveníháromiforimtos létminimum. Ilyen talán még a színháznál sincs! Túlzott a házastársak vad owakodásia az első felvonásban és kulisszasZaggat ásmáll nem egyéb az utolisé felvonás zárójélenete. Sok, nagy műhiba ez és nagyon kevtés miért van, ezeket megbocsátani. Az előadás sok kiválóságot produkált. Ismét első helyen ás kiváltságos örömmel kell kiemelni Virányi Sándor nagy képességeit, amelyek az exföhadnagy szinte szánalmas emberi alakját majdnem bogy drámaivá varázsolták. A fárasztó, örökké beszélő szerepet Virányi egy nagy, színes és változatos lendületben csinálta végig olyan frappáns hatással, bogy a közönség elragadtatással tapsolta, A civilnyomorusáigban is örökkké elegáns főhadnagy alakja szinte hősi, vértanúi vonásokat öltött aiz ő mesteri felfogásában. A hitves hálátlan és ingadozó szerepében Szohner Olga valószerű, intelligens és alkalmazikodó volt. Megbirkózott a kevés sikerrel kecsegtető feladattal. Nagyon kedives, sikerült és meleg vollt a László Tivadar szereplése, aki gondosan,, ösztönösen játszotta meg az életládám és életerős meleg zsidóim rokonszenves szerepét. Baráti Antal egy pofozni való svihák hivatal főnök, Szathmáry Árpád agy öreg pénztáros szerepében kitűnőek voltak. Érdekes és változatos volt a Miklósi Margit játék

a is; Szűcs Irén a régi, kedves jó volt. Csiki, Pogány, Mihó Ungváry stílszerűen ós ötletesen illeszkedtek a jól gördülő együttesbe. A rendezés jó volt. * Mindössze négy szereplő. Vasárnap este leilőször kerül színre a kolozsvári Nemzeti Színházba n Garvay Andor uj diarabja „Bent. az erdőn" címmel; külön érdekessége, hogy mindössze négy szereplője van, tehát csak égygyiel több, mint Hugó Károly „Báró és bankár" drámájának, amit — e szempontból, — mint kuriozimnot szokás emlegetni, A Garvay-daraib négy szerepét különben Poor Lili, Berlányi Vanida, Fekete Mihály, Körmendy Kálmán játsza. * Ábrahám a menyországban. A szinházi iroda jelenti: A kitűnő operettet már betanulta a szegedi színtársulat. A főszerepek a legjobb kezekben vannak. Heltai Jenő, Déri Rózsi és Antal Erzsi játszák a főszerepeket. Heltai egy újságírót alakit, ki elalszik a redukcióiban ás álmában meglátja a meny országot. Az operett legszebb része a menyországjelenet

. Huncut angyadok kacérkodnak Ábrahámmal. Következik a szomorú fölébredés. A szieffiienies darab elsőrangú rendezésben kerül bemutatóra vasárnap este, * A „Bohém** bemutatása az Urániaszínházban. A „Nordisk Films Compagnie" szenzációs újdonsága „A bohém" oimü 3 felvonásos dráma a pénteki, szombati és vasárnapi műsor keretéiben kerül bemutatásra. A dráma főszerepeit Glara Wieth, Ferdinánd Bohn ós Waldemár Psilander alakítják. A darab Storm Wildla szerelmét tárja a néző élé. Strom ál laimtau ácsos özvegyének fiatal és szép leány Wiilda, akiinek egy csiinos fiatal színész nagyon tetszik, visszautasítja a már őszülő Gordt bankigazgatót, A visszautasított bankigazgató belátja, hogy a legjobb lesz, ha ő fogja a leányt a színésszel öszszeihozni, lioigy igy Wilda majd önmaga győződhessék meg a színész (Bélin) jellemtelen, könnyelmű természetéről. A színész nemsokára meg is kéri WiMa kezét és régi barátnőjének, Lillynek kiadja az útját. Rövid idő múlva az eljegyzés után Wiildánák alkalma nyílik ahinak megértésére, íboigy mennyire nem illenek ő és a bókéin színész egymáshoz, akit egy átlumpolt éjszaka után most lis telt jeisen alázottam talál. Wilda erre otthagyja a jegygyűrűjét, a színész keservében ivásnak adja magát, akit nemsokára elbocsátanak * színház kötelékéből. A színész egy napon találkozik az utcán Lillyvel, aki az éhségtől kimerülten esik össze. Kórházba szálllátják, ahol a színész bocsánatot kér tőle és lezárja a haldokló szeimeit. A színészből kiábrándult Wiilda másodszor már nem nevette ki a bankigazgatót,. Amint a vasúthoz hajtat az uj pár, hogy nászútra induljon, egy szomorú menettel találkoznak: Lillyt kisérik utolsó útjára a színész kollégái. Letörten, szomorúan bandukol a kocsi után Bohn is, akkor, amikor Cordt és Wilda boldogan vágnak neki az uj életnek. * Mozihirek. Pénteken mind a három mozgólfényképszinházban szenzációs premiér lesz. Az Urániában Nordisk sláger, a Vassban dán színészek, az Apollóban pedig Pathésiláger kerül bejmm#atáisirla„ Az ligazglatóság mindenütt másfél órás nettnek műsort állit ott össze. Az Urániában a nagy dráma oime: A bohém. Björn-Björnison irta ezt a klaszszikus szép drámát. Ennek a drámának az a főérdekessége, hogy a világ legjobb mozisziuészeá játszák n főszerepeket. Játszanak: Waldemar Psilander, Clara Wieth és Bohn Ferdinánd, A Fass-ban egy négy felvonásos izgalmas drámát, játszanak. Fekete Oroszország vagy a Nihilista nő a címe az idegizgató drámának. Az Apolló-iszínház Pathé slágerjának A démon a címe. A párisi Odeon színház tagjai ját,szák a szerepeket. * Legjobb szinházi cukorkák Llndenfel

d Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. IBIK A „Délmagyarország" telefonszámai: Nappali szerkesztőség 35 Kiadóhivatal 305 Kiadótulajdonos 81 Éjjeli szerkesztőség 10—83