Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-31 / 25. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1913. január 31. kedelegátusofk még továbbra is Londonban maradnak, a diplomácia a z-t (következteti, hogy a szövetséges államok esetleg még újból fölveszik a béketárgyalásokat Törökországgal. Kray István elbúcsúzott. — A táblaelnök nyugalomban. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi ítélőtábla érdemes, köztiszteletnek örvendő elnökét, Kray Istvánt, saját kérelmiére nyugdíjazták. Ennek a visszavonulásnak ismeretes az előzménye. A táblaelnök leányát félévvel ezelőtt nőül vette Lovassy Ernő dr. ügyvéd, aki a szegedi Ítélőtábla területén nyitott irodát. Kray István ezt összeférhetetlennek tartotta és ezért fölajánlotta méltóságát az igaz'ságügyminiszternek. A kériés benyújtása után bizonytalan időre szabadságolták, a mig a műit év decemberében a délvidéki szerbek mozgalma miatt az igazságügyininiszter intézkedésére újból elfoglalta a méltóságát. A napokban megkapta a királyi dekrétumot, amely érdemeinek az elismerésével teljesiti az óhaját. Az Ítélőtábla csütörtökön délben íélegykor teljes ülést tartott, amelyen a főügyészség, az ítélőtábla birói kara éis az egész személyzet elbúcsúzott a távozó elnöktől. A bírák nevében Vén András tanácselnök búcsúztatta Kray Istvánt. A tanácselnök meleghangú beszédében fölemlítette Kray. István hervadhatatlan érdemeit, amelyek nem maradnak nyomtalanul a magyar igazságszolgáltatásban és végül a tábla őszinte sajnálkozását tolmácsolta a távozásán. A beszédre Kray István megkapó szavakkal válaszolt. — Igazán kellemes visszaemlékezéssel távozom az Önök köréből, szeretettel gondolok vissza a szegedi munkatársaimmal együtt eltöltött időre és remélem, hogy Önök is megtartanak jó emilékezetükben. — Hosszú állami szolgálatom alatt .— folytatta a búcsúzó táblaelnök — az a négy év volt a legszebb idő, amit Szegeden töltöttem. Lelkes éljenzés fogadta a férfiasan őszinte, mély elfogódottságtól vibráló búcsúbeszédet. Igen érdekes a szeszélyes véletlen játéka, amely most két dátumban megnyilatkozott. 1909. január harmincadikán foglalta el Kray István a hivatalát és 1913. január haimincadikán vált meg a méltóságától. Kray István negyven évig működött az igazságszolgáltatásban. Pályájának jelentősebb állomásai: lőcsei ügyész, balassagyarmati törvényszék elnöke, tizenöt 'évvel ezelőtt pozsonyi főügyész, onnan .négy éve szegedi táblaelnök. A távozó tábláéinÖk érdeméről már több ízben megemlékeztünk. Egyik kiválósága volt a magyar .igazságszolgáltatásnak, akinek a képességeit legfelsőbb helyről is elismerték és méltányolták. Ideális hivatalfőnöknek ismerték, aki nemcsak tekintélyes fö'lebbvalója, hanem barátja is volt a személyzetének. A szegedi társadalomnak is suílyos veszteség a távozása. Szeretetreméltó egyénisége a rövid idő alatt is sök tisztelőt szerzett a számára. A Jogász Egyesület elnökének is megválasztotta és ezen a téren is értékes munkásságot fejtett ki. Kray István csak még néhány napig marad Szegeden, aztán állandó tartózkodásra pestmegyei birtokára utazik. A „DÉLMAGYARORSZÁG" TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10—83. BBflBBBBBSEBBHBaBBBBfflHSIESBl! HÍREK Szegedi kalendárium„ IDŐJÁRÁS: A meteor ológiai intézet jelentése szerint továbbra is hideg idő várható és legfeljebb nyugaton némi havazás valószínű. Sürgönyprognózis: Hideg, nyugaton csapadék. Déli hőmérséklet — 6.2 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo gaa a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÖRHÁZBAN: A beteg látogatási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Faun", vígjáték, URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 6 órától kezdve „Gróf Monté Cristó." Dumas világhírű regénye nyomán három részben. VASS-MOZI, délután hat órától kezdve „Pali 8 esete." Nyolc kacagtató bohózat. ÁROLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig „A becsületért". Társadalmi dráma 2 felvonásban. A lakás művészete. • (Saját tudósítónktól.) Különösen Németországban érezhető, hogy az emberek nem tudják igazán művészettel berendezni otthonukat. A németek, akik gyors tempóban vagyonosocltak meg, az izlés terén párvenük s 'ezért van az, hogy a lakás-művészetre valósággal, bár kis eredménnyel, kurzusokon oktatják. a derék, vagyonos, de fejletlen ízlésű germánokat. Legyünk azonban őszinték, a lakásberendezések művészete Magyarországon sem áll valami magas 11 ivón s épen e .miatt nálunk sem ártanának az eféle izlést fejlesztő művészi tanfolyamok. Elkelne egy ilyen például Szegeden is. Az egyik berlini előadáson nagy közönség előtt beszélt egy német esztétikus a lakás művészetéről. A felolvasást Berlin egyik nagyobb dísztermében tartották meg és vetített képek kisérték. Az előadó azzal kezdte, hogy sajnos, a leggazdagabbak otthona is a hamis és művészietlen holmik raktára, A háziasszony oknak sejtelmük sincs arról, hogy a lakások fekvése, a szobák elhelyezése, az ablaknyilások milyensége, miféle jelentőséggel birnak egészségi és esztétikai szempontokból. Az egész, amit megítélni tudnak, annyi, hogy j ó sok mellékhelyiséget .kívánnak olcsó külsőségeket, amiknek a lakáshoz voltaképen semmi közük nincs. A modern ember reprezentálni akar a lakásával, amikor a berendezésére rászán valamit. Annak az öt-hat vendégnek veszünk lakást, akit az •esztendő folyamán beinvitálunk magunkhoz. •Nagynyílású termeket bérlünk, mert ez az impozáns. Az építészek alkalmazkodnak a közönség kívánságaihoz s olyan házakat terveznek, melyekben a nagy szalon- és fogadótermekhez kis hálószobák tartoznak. A lakó azután odafejteszti a lakását, hogy igyekszik minél nagyobb bútor tömegből raktárt csinálni a „kellemes" otthonból. Bűnt követnék el a. villany világítással is. Mivel könnyű szerrel lehet jobbra-balra szereltetni villanylámpákat, ennélfogva élnek is ezzel a lehet őséggel. A szoba közepére olyan fényességű csillárt raknak, ami sok lenne egy bálteremben is s az apró-cseprő villanykörtékkel agyonütik a szoba esztétikáját. A tulerős világítás amellett, hogy rontja a szemet, művészi szempontból is káros. Eltűnnek a szobából a kellemes árnyékföltok s ehelyett fehér vagy színes villamos fény fürdővé alakul át a szalon. Párisiban divattá vált, hogy a szűkebb társaságok gyertyafény mellett vacsoráznak. Ez az atavisztikus szokás aligha válhat általánossá, mert a villannyal nem igen állhatja ki a versenyt a régi gyertyafény. A szobák kárpitjára •nézve nem igen lehet szabályt, felállítani. A komoly célú termekben például nem szabad nagy mintájú tapétákat alkalmazni. Üres vázák, virág nélkül, amikor ez a rendeltetésük, nem szépek s mi értelmük sincs. Szárított virágokat lehetőleg ne használjunk szobadísznek. Vigyázni kell a perzsaszőnyegek elhelyezésére. A tarka szőnyeg leronthatja a leggondosabban berendezett szoba művészi hatását is. A divatba jött japánosszoba berendezések a legbrutálisabb Ízléstelenségek. Csak az engedheti meg magának, .aki valódi japán holmit hozott magával utfuzásaiból. A berendezés stiljánák szigorú egyöntetűségére nem kell okvetlenül nagy súlyt helyezni. Teljesen elég, ha a bútordarabok nagyjában összeillenek s ha együtt jó hatást tesznek. Egyébként azonban a szoba-berendezésére is áll az, ami a ruházkodásra: egyéni izlés kell hozzá. Csakhogy az izlést lehet javítani s ez épen a célja az ízlést fejlesztő kurzusoknak, — Görgey születésnapja. Az előszoba Görgey Istvánná lakásának előszobája, virágokkal van tele, szegfű, rózsa org0nlatcsokrok (mindenfelé, asztalon levelek, sürgönyök, gratuláló iráso/k: ma töltölte be életének kilencvenötödik évét Görgey Artúr. A tábornok nagybeteg. Hat hét óta hólyagibántalmak kínozzák s gyakran annyira erőt vesz rajta a. testi gyötrelem, hogy orvosai már-már a katasztrófa bekövetkeztétől tartanak. De amikor már azt hiszik, liogy mindemnek vége, győzedelmeskedik a tábornok csudálatos korporális -ereje s Görgey visszaveri a vaszedeleim .előhírnökeit. Bámulatos fizikuma van. Hangja még ma is ugy harsog, mintha a csatatéren vezényelné a katonákat, látása éles, jól ball és megbetegedése előtt, a kilencveniötéves aggastyán naponként négyszer ment fel gyalog a második emeleten levő lakására. A kilencvenbat lépcsőn könnyedén járkált le és föl. Ma kilencvenöt,esztendős Görgey Artúr s a napokban tréfálkozva mondta húgának: — Szeretném megérni a százesztendőt... A mai nevezetes évfordulón körülötte volt egész családja: a buga, a leánya, a sógornője, az unokaöccsie, a Görgey-fiaimiliáhak minden tagja. Az éjszakát nyugtalanul, álmatlanul töltötte a tábornok, de m,a reggel visszatért a jókedve, amikor ágya előtt megjelent egész családja és meleg szerettei köszöntötte születésének kilencvenöt ödik évfordulóján. Görgey meghatva fogadta az üdvözlést és vidáman elbeszélgetett környezetével. Látogatókat nem igen engedtek be hozzá, mert minden izgalom árthat egészségének. Fővárosi tudósitónk ma volt Görgey lakásán, .a,hol beszélgetett Görgey István néval, a tábornok nemes szívű sógornőjével, aki nagy önfeláldozással éjjel-nappal ápolja Görgeyt: — A tábornok — mondta Görgeyné — ima kissé rosszabbul érzi magát, mint tegnap. Az éjszakát hánykolódva, nyugtalanul töltötte el. Tegnap jó napja volt, A külföldről és az ország minden részéből üdvözlő sürgönyöket kapott, Ezeknek nagyon megörült. A virágokat behozatta az ágyához és sokáig gyönyörködött a bokrétákban. Az étvágya ós a kedélye is jó a tábornoknak. Most betegségében is eszik annyit, mint egy egészséges ember. Nem igaz az, hogy a tábornok gyakran önkívületi állapotban .van. Sőt. Nagyon ritkán van önkívületben. Negyven óv óta arról vesszük észre, hogy lázas, ha sokat beszél. De ha ilyenkor rászólunk, azonnal visszanyeri öntudatát. Nagy kinjai lelhetnek, mert sóhajtozik, gyakran nagyokat nyög, de soha se panaszkodik. Bámulatos szivósággal tűri szenvedésieit. Folyton cseng a telefon, jön a sürgönyhordó, mindenfelől állattdióaín érdeklőditek a nagy beteg tábornok állapota felől.. — Hubert Lajos búcsúja. Megiríuk, hogy Hubert Lajos szegedi királyi főmérnököt a gyulai folyammérnöki hivatal vezePéntek 31