Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-31 / 25. szám

1913. január 31, DECMAOYARÖRSZÁG 7 tésóvel bízták ímeg. Hubert ma a következő bucsusorokat intézte Lázár György dr.-hoz, mint Szeged város polgár,mesteréhez: Tisztelettel közlöm Nagyságoddal, hogy a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal vezetésével megbízatván, az itteni folyammérnöki hivatal kötelékébe töltött 20 évi szolgálat után Szegedről e.l kell távoznom. Ez alkalomból régi emlékeimet felújítva, hálás szívvel mondok Isten hozzádot Nagyságodnak, a város tekintetes Tanácsának, valamint Közönségének, kikkel szerény nyilvános szereplésemben igaz bensőmben összeforrtam. Még 1880. évben, imidőn a város az árviz okozta nagy pusztulás képét mutatta, jöttem torontáli kis falumból a szegedi főreáliskolába ós amint osztályról-osztályra feljebb haladtam, ugy fejlődött évről-évre a város, a melylyel úgyszólván együtt nőttem föl. Életem minden mozzanata egybe esik a város mai kialakulásának egy-egy lépésével, minden talpal,attnyi helyéhez egy-egy kedves emlékeim fűződik, mely fokozza az elválás fájdalmas érzetét. Szeged városához kötött ezen viszonyomból fejlődött az az állandó törekvése/m, melylyel szerény tehetségemhez képest a város érdekeinek előmozdítása munkálatában magamnak részt kerestem. Fájdalom, e törekvésemet még eddig nem követte a teljes siker; bár a város feltöltése és az általános csatornázás kérdése a legjobb ütőn van. Sajnálom, hogy nem sikerült eddig a város fokozottabb érdeklődésiét a Tisza folyónak, mint a városra nézve különös fontos gazdasági tényezőnek jelentőségére felköitenem. Azonban megvagyok győződve, hogy a rakpart kiépítése és a téli kikötő létesítése után a Tiszának, mint közlekedési útnak a város részéről való okszerű kihasználása el nem maradhat. Végtelenül sajnálom, hogy •ezen tervibe vett munkák kivitelében most már nem vehetek részt, de azért nem adóim föl ,a reményt, hogy lesz még alkalom, melylyel a város hasznára lehetek. Hálásan köszönöm Nagyságodnak, valamint a város tekintetes Tanácsának az irántaim és családom iránt is mindenkor tanúsított jóinudalat-ait ós kérem, hogy jó emlékükben továbbra is megtartani kegyeskedjenek. Szeged, 1913. évi január 30-án. Kitűnő tisztelettel: Hubert Lajos, kir. főmérnök. — A hivatalnok-egyesület diszelnöke. Csütörtökön délben Szeged város hivatalnokegyesületének küldöttsége tisztelgett Tömörkény István elnök vezetésével Pálfy József dr. árvaszéki elnöknél. Tömörkény szép beszéd kíséretében átadta az egyesület művészi kivitelű díszoklevelét, amely arról szól, hogy ,az egyesület Pálfy József dr.-t tiszteletbeli elnökévé választotta. Pálfy József dr. ismételten bebizonyitotta, hogy a. hivatalnokok sorsát is szivén viseli s minden alkalmat megragad, hogy érdékükben eljárjon. — Kinevezések. A pénzügyminiszter Ne~ mecskay Ede szegedi pénzügyi számgyakornokot a nagyváradi magyar királyi pénzügyigazgatósághoz pénzügyi számtisztté kinevezte. — Az államvasutak igazgatósága Ney Lajos hivatalnokot, az aradi üzletvezetőség területéről a szegedi központi leszámoló-hivatalhoz, Leyrer Károly ellenőrt pedig a szegedi központi 1 eszámoló-hivataltól Budapestre helyezte át. — Az SzTK ülése. A Szegedi Testgyakorlók Köre úszó- és football szakosztálya pénteken eslte fél küejnc órakior ülést tart a Royal-kávéházban. Az úszószakosztály a házi úszóversenyt, a football szakosztály pedig a tavasszal kiírásra kerülő körmérkőzések ügyét tárgyalja. — Deák Ferenc-ünnepség. A szegedi belvárosi műkedvelő ifjak Deák Ferenc egyesülete Deák Ferenc halálának harminchetedik évfordulója alkalmából vasárnap délután 4 órakor Deák Ferenc-iinnepséget rendez a belvárosi fiúiskola tornatermében. A fölolvasást Fog el Ede tartja. Szél Ancika, Vigh Mariska, Kocsis Juliska, Komlóssy László, Vágó Tivadar, Petikin István, Kannengisztszer János, Komlóssy Géza, Bicthzeit Gábor és Varga Gyula szerepelnek az ünnepségen. — Vakmerő bűnszövetkezet Lembergben. Hihetetlenül vakmerő bűnügyet derítettek ki Lembergben. Az ottani vasúti tisztviselők, az állomásfönökkel az élükön valóságos rablógazdálkodást folytatott, több százezer koronát harácsoltak különféle áruk megszerzésével, eltulajdonításával. A visszaélést ugy derítették ki, hogy egy orosz színésznőnek eltűnt a nyolcezer rubel értékű bőröndje. Ugyanezt a bőröndöt megtalálták a benne levő ékszerekkel együtt egyik vasúti tisztnél, aki árverésen vette azt négy koronáért . . . Természetesen mindnyájan összejátszottak a főnökkel élükön, hogy ez és számtalan ilyen eset megtörténhessék. Ma leleplezték az egész bandát, kik közül két vasúti tiszt öngyilkosságot követett el. Mindketten meghaltak. — Parancsol, ötvenezer márkát ? A rettenetes, gyilkoló gazdasági válságot két élelmes szélhámos felhasználta arra, hogy pénzt csikarjon ki a hitelre szoruló kereskedőktől ós földbirtokosoktói. Stein Sándor és Neumark Sámuel pénzügynökök szövetkeztek egymással, hogy liiteladás Ígéretével csalnak majd ki pénzt. Stein Sándor volt ,a vezető, Neumark pedig a hitelre szoruló kereskedőket tisztelte meg látogatásával. Legtöbb üzletüket azonban távirati uton bonyolították le. Pénzszükségben levő mágnásoknak, földbirtokosoknak, ügyvédeknek, kereskedőknek táviratban ajánlottak hitelt. Táviratuk igy szólott: Berlini pénzcsoport helybeli képviselője vagyok. 50.000 márkált rendelkezésére bocsátok, öt évi törlesztésre, 8 százalékos kamatra. Ha szükséges, kérek sürgönyválaszt, Stein Sándor, Csengery-utoa 35. A szegény áldozat persze sürgős-táviratban válaszolt, hogy szüksége van pénzre és ilyen feltételek mellett elfogadja az ötvenezer márkát, Stein Sándor kilátásba helyezte a pénzt, de kikötötte, hogy előbb, már csak a forrna kedvéért is, információkat kér, hogy azokat Berlinbe küldhesse. Bögtön egy másik ajánlatot is tett. összeköttetései révén majd jobb információt irat. Ezért akis szolgálatért persze jutalmat kért. Stein Sándor el is készítette az információkat a Schimmelpfang W. K. és R. G. Dun & Comp. irodák nevében. Ezekért a hamis blanlketiákon készített információkért felvette a szokásos dijat, azonkívül a kisebb-nagyobb összegű jutalmakat, Igy kuzták-halasztották a kölcsönadást és közben folytonosan jutalékot, dijat meg egyéb cimen vették fel pénzt a szerencsétlen áldozatoktól. Amikor már nagyon szorult a hurok Stein nyaka körül, akkor sürgönyöket adott fel önmagának, amelyeken a hitel megszavazását jelentették. Természe| tes, hogy a táviratokat maga Stein adita föl. j A távirat-blankettára, a feladás helyére po| dig a berlini jelzést rajzolta. Igy bolondította Stein az üzletfeleit, amig rá nem jöttek a csalásra. Feljelentést tették a rendőrségen. Tegnap azután a két jómaradat a. Beknontkávóházban letartóztatták. — Nem lehet korcsolyázni.* Kaptuk a következő panaszos levelet: Tekintetes Szerkesztőség! Különös dologra hívom fői a figyelmét. Szegeden van korcsolyapálya, van korcsolya-pavillon és van korcsolyázó egyesüllet is, de — nem lehet korcsolyázni. Hiába fizetjük a tagsági dijat, amikor kimegyünk a pályára, azzal fogadnak bennünket, hogy ne,m lehet korcsolyázni. Nem lehet, mert nincs rendben a pálya. A tél nem kedvez ugyan a korcsolyázóknak, de ha mégis akad alkalmas idő a korcsolyázásra, akkor legalább hozzák rendbe a pályát. Ennyit csiak elvárhatunk! Levelem közlését kéreim. K.B. — Magyar világjáró Amerikában. Barth Lajos arad megyei származású iparos évek óta járja a világot, hogy Die Welt oiiniü kéziratos könyvébe nevezetes személyiségektől emléksorokat vagy legalább névaláirásokat gyűjtsön. A különös ember vállalkozását siker is koronázta, mert alig van nevezetes •ember a világon, akinek aláírását könyvébe meg ne szerezte volna. Császárok, királyok, államférfiak, világhírű irók és művészek aláírása váltakozik a bőrkötésű, szépen kiállított könyvben, melybe neves festők szép illusztrációkat is rajzolták. Legutóbb királyunk is fogadta Bartihot és megtekintve érdekes könyvét, szintén megajándékozta aláírásával. Azóta X. Pius pápa is beirta nevét Barth autogramímos könyvébe, most pedig a Washington Herald oimii amerikai újság legutóbbi számában azt olvassuk, hogy Barth átrándult az újvilágba is, hogy az ottani nevezetességek aláírását megszerezze. Taft elnök, mint a nevezett amerikai lap irja, szintén fogadta a különös embert és megajándékozta .aláírásával. A "Washington Herald amerikai izü cikkben ünnepli az egykori aradi iparosmestert, akiről állandóan, mint Barth tanácsosról emlékezik meg ós azt irja: ritka érdek ességü autogramímos könyvéért Barthnak háromszázezer font sterlinget ígértek legutóbb, de Barth azzal utasította el a fényes ajánlatot, hogy a könyv nem eladó és azt halála után valamelyik muzeumnak fogja hagyományozni. Természetesen nem szükséges elhiinnünk az amerikai újságnak, hogy akadt volna olyan bolond, aki a közel ezer autogrammért hót millió koronát igért volna, de nincs kizárva, hogy az újságcikkek valami ügyes manőver bevezetése, mely azt célozza, hogy a kétségkívül érdekes gyűjteményt, valaimi amerikai pénzfej edelem jó pénzért magához váltsa, — Községi zálogház. Nyíregyházáról írják: A város két zálogháza közül ,az egyik fölszámol, a másik beszüntette a hitelnyújtást. Erre való tekintettel a városi tanács körében fölmerült az az eszme, hogy a város létesítsen egy községi zálogházat. A kezdeményezés dicséretre méltó, mert a zálogház van hivatva a legszegényebb néprétegek pillanatnyi hitelszükségletét kielégíteni, ezt pedig legolcsóbban a nyerészkedés kizárásával működő kommunális zálogház biztosítja. , — Bolgár divat Nyugat-Európában. A világesemények rendesen reflektálódnak a divatban is. A nők kapva-kapnak mindenen, aimi különös ós nj: előszeretettel ifordul mostanában a divat a r-aff ináltság mellett a prümi tiv cikkekhez, különösen, ha valami aktualitás veti azokat a fölszinre. Igy vonul most be a nyugateurópai hölgyek divatjába a bolgár himzós és a hármas bolgár szin. Aki most az európai fővárosok nagy divatáirüházaiban, amelyekben a közelgő tavasz mintatoalettjeit készítik, kissé széttekint, annak azonnal szembetűnik, hogy az idei női divat a Balkán-háború hatása alatt fog állani. A kirakatokban bolgár hímzésekkel díszített ruhák és fehér-zöld-piros bolgár nemzetiszinü szalagokkal díszített kalapok foglalják el az első helyet, A himzósékiben is többnyire ez a liárotai szin dominál és bolgár minták után legnagyobbrészt Bulgáriában készülnek. Ez a körülmény a bolgár iparnak is nagy hasznára válik, amely ezen a téren igen fejlett. Eddig csak az orosz hímzéseket viselték a nyugateurópai hölgyek, a mostam keleteurópai események azonban az ízléses bolgár hímzésekre is ráirányították a figyelmet, a melyek ennélfogva -most diadalmasan vonulnak be a mindig újszerűségekre törekvő divat birodalmába. — Kertészkedjünk! Kaposvárról jelentik, hogy a bolgár 'kertészeknek nagyon megérzi a híját Barcs község tízezer lakosa. Most aztán egész ötletes orvosságát találták ki a hiánynak. Verbay József községi bíró és. Kossá Tihamérné tizenöt holdnyi területen konyhakertészetet akarnak létesíteni, ugy, hogy a földmivelésügyi miniszter adjon nekik négyezer koronát, melyet aztán letörlesztenének tíz év alatt. Terveik** a