Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-31 / 25. szám

1913. január 31. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Megérkezett a porta válasza. — Elfogadhatatlannak mondják a szövetségesek a jegyzéket. — Fölmodták a fegyverszünetet. — Oroszország szerepe. — Küszö­bön az uj bonyodalom. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután végre átadta a porta válaszjegyzékét, a melyről ugyancsak még ma kiderült, hogy nem fogadják el a balkáni szövetségesek. Más szóval: újra megkezdődik a háború. Délután félőt órakor érkezett meg Pallavicini őrgróf konstantinápoly nagy­követünkhöz a porta válaszjegyzéke. Ki­derül ebből, hogy Törökország a Marica vonalát jelöli meg uj határvonalul. Más­szóval: Törökország csak a Drinápolytúl nyugatra lévő területről hajlandó lemon­dani, de magáról a városról nem mondhat le. A szigetek kérdésében elfogadja a por­ta a nagyhatalmak javasoltát, de a Dar­danellák előtt lévő szigeteknek okvetetle­nül Törökország birtokábn kell marad­niok. Danev e jegyzékre már ma nyilatko­zott és kijelentette, hogy a balkáni szövet­ségesekre nézve az elfogadhatatlan. Párisból érkezik a nagyfontosságú hír, hogy hivatalos jelentés szerint ma este hét órakor fölmondták a fegyverszü­netet, igy hétfő este hét órakor újra meg­dördülnek az ágyuk. Közben Szentpétervárról is harcias, aggasztó jelenségekről érkezik hir. Ugy látszik, hogy az orosz perfidia nem ismer határt a balkáni államok zsaroló kedvé­nek nevelésében. Rug, kapál, toporzékol a muszka, hogy igy-ugy bemasiroz Armé­niába, ha Törökország meg nem hajtja fe­jét a négy királyok előtt. De Németor­szágnak három milliárdnyi gazdasági ér­dekeltsége van Kisázsiában és ez a tudat — hisszük — Oroszországnak elég arra, hogy soha be ne váltsia fenyegetését. Oroszország magára maradna egy ilyen akciójával és van-e ma hatalom Európá­ban, amely föl meri idézni egy világháború rémét? Londoni jelentés szerint az ottani orosz nagykövet kijelentette Grey előtt, hogy közvetlen veszély nincs arra, hogy Oroszország föllépjen, ez abban az eset­ben következne el, ha Kisázsiában: Ör­ményországban zavargás ütne ki. Kokov­cev orosz miniszterelnök ma igen békés nyilatkozatot tett Oroszországra illetőleg. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Cáfol a német nagykövet. Konstantinápoly, január 30. A hármas­szövetségi hatalmak nagykövetei tegnap meglátogatták Wanghenheim báró, német nagykövetet, hogy barátságos fölvilágositást kérjenek tőle arról a beszédről, amelyet a Tentonia-Klubban mondott. A nagykövet ál­lítólag ezeket mondta: — Németország nélkül senkisem teheti rá kezét Anatóliára, mert ott nekünk élet­bevágó érdekeink vannak. A válasz, melyet Wangenheim az án­tánt nagyköveteknek adott, ezeket — hir szerint — teljesen megnyugtatta. Bojkottálják a monarchia árult. Belgrád, január 30. A félhivatalos Tribuna, állítólag megbízható szófiai for­rásból jelenti, hogy a bolgár kereskedelmi és iparkamara fölhivást intéz a lakosság­hoz, melyben az összes magyar, osztrák és német áruk bojkottját követeli. A boj­kottot a monarchiának és Németországnak az utóbbi napokban tanúsított törökbarát magatartásával indokolja a kamara, mely ebben az ügyben a legközelebbi napokban nagygyűlést akar tartani s határozatilag akarja kimondani, hogy tagjait eltiltja az osztrák, magyar és német áruk vásárlásá­tól s az államot arra akarja kötelezni, hogy az Ausztria-Magyarországon és Né­metországban tett vasúti megrendeléseket vonja vissza és az összes szükséges cik­keket Angliából, Oroszországból és Fran­ciaországból hozassa. A Tribuna megjegy­zi ebez a hirhez, hogy mindennek Ausz­tria maga az oka s most, amikor már Bul­gária is arra kényszerül, hogy az áruit bojkottálja, valóban örökre eljátszotta szerepét a Balkánon. Ha a háború kitör . . . Belgrád, január 30. Spalajkovics szófiai szerb követ ma ide érkezett és behatóan ta­nácskozott Pasics miniszterelnökikel Szer­biának a magatartásáról arra az esetre, ha a háború kitör. Különösen arról a támoga­tásról tárgyaltak, melyben Szerbia Bulgá­riát részesíteni fogja akkor is, ha Románia akcióba lépne Bulgária ellen. Oroszország magatartása. Pár is, január 30. A Le Temps péter­vári jelentése szerint az ottani diplomáciai körökben kijelentették, hogy Oroszország politikája attól függ, milyen magatartást fog tanúsítani Törökország. Ha Törökor­szág magatartása agresszív volna, ugy Oroszország nem engedné meg, hogy a szövetséges Balkán-államoktól elragadják győzelmeik gyümölcsét. Akik a békében biznak. London, január 30. A lapok nagy ré­szének az a véleménye, hogy a béketár­gyalások megszakítása nem történt várat­lanul, de ez még távolról sem jelenti azt, hogy most okvetlenül újra kitör a háború. Minthogy a hatalmak egyetértenek, a por­ta semmi esetre sem helyezkedhetik taná­csaikkal szemben /a merev, elutasító ál­láspontjára. Noradunghian és a béke. Konstantinápoly, január 30. A jelenlegi török külügyminiszter, minden fontosaibb kérdésben állandóan Noradunghián volt kül­ügyminiszterhez fordul tanácsért. Tegnap a török válaszjegyzék végleges megszövege­zésénél is jelen volt Noradunghián, mint ta­nácsadó. Amikor a szöveget véglegesen rneg­állapitották, a külügyminiszter ezt a kérdést intézte Noradunghiánhoz: — Jó lesz-e a szöveg igy? — mire No­radunghián egykedvűen ezt válaszolta: — Az Ön kormányának a szempontjá­ból mindenesetre jó ez a szöveg! Baráti körökben Noradunghián több izben ilyenformán nyilatkozott: — Én és a volt kormány, melynek tag­ja voltam, télies erőnkkel mindig arra töre­kedtünk, hogy megkössük a békét és igy a birodalmat a nagyobb veszteségektől megóv­juk. A kormányok változnak, de ez a mi ! helyzetünk nem változott. Kétségtelennek tartom, hogy az uj kormánynak is ugyanezt a politikát kell követnie, de már nincs sok ideje, hogy a helyes útra rátérjen. A londoni török delegátusok. Konstantinápoly, január 30. A londoni török delegátusok, akik legutóbb kapott uta­sításaikkal nincsenek megelégedve újból kérdést intézteik KonStantinápolyba, hogy te­kintettel a béketárgyalások megszakítására, elutazzanak-e? Hogy jött-e már erre és mi­lyen válasz, még nem tudják. Gyilkolnak a bandák. Belgrád, január 30. Prebze és Prokupac kerületekből naponta érkeznek a belügymi­nisztériumba jelentések egy Gyurics Alexa nevű rablófőnök garázdálkodásairól, aki bandájával rettenetes pusztításokat végez azon a vidéken. Gyurics bandája halomra gyilkolja a lakosságot, gyújtogat, rabol. A bel ügy/minisztérium intézjkejdésérié egy osz­tály csendőr vonult a rettegő kerületekbe. A rabló fejére 2500 dinár jutalmat tűztek ki. Harcot hirdet a komité ! Konstantinápoly, január 30. Az ifju-tö­rök komité kiáltványt bocsátott ki, melyben közli a honvédelmi bizottság szervezését. A kiáltvány a következőket mondja: — Hat évszázad óta nem volt Török­ország hasonló helyzetben. A haza veszély­ben van. Kötelességünk elődeink örökségét, hitünket, hazánkat és becsületünket a vég­sőkig megvédeni. Ha elmulasztjuk ezt a kö­telességünket teljesíteni, utódaink és a tör­ténelem meg fognak bennünket átkozni. Véglegesen elhatároztuk, hogy Drinápolyra és a szigetekre vonatkozólag az ottomán szuverénitást föntartjuk és az ellenség állal megszállott többi területeken jogainkat és nemzeti érdekeinket megvédelmezzük. Föl­szólítunk minden ottomán embert, segítsen nekünk. Szivesen ragadunk meg minden fe­lénk nyújtott kezet a haza megmentésére. Kokozcev bizik a békében. Pétervár, január 30. Witte gróf teg­napi ebédjén, melyen a grófnak Kokovcev miniszterelnökön kivül két diplomata és a külügyi hivatal több magaisrangu hivatal­noka is vendége volt, Kokovcev a követ­kezőket mondta: — Bizom benne, hogy az európai békét nem fogják megzavarni! Ugyanilyen módon nyilatkozott Ko­kovcev a pétervári bankokkal szemben is, melyek fölvilágositást kértek tőle a hely­zetről. Tüntetés az uj kormány ellen. Belgrád, január 30. Konstantinápoly melletti Szkutariban a katinai ligának hu­szonnégy vezető tisztje tanácskozást fdlyta­| tott. Az öt óra hosszat tartó tanácskozás uán elhatározták, hogy a török hadsereget manifesztumban felszólítják, hogy egy nagy­szabású fegyveres tüntetéssel az uj kor­mányt lehetőleg vérontás nélkül buktassa meg. Uj békeremények. Bécs, január 30. /Londoni jelentés szerint a balkáni delegátusok a legközelebbi napok­ban elutaznak Londonból. A balkáni államok közül azonban minden államnak egy dele­gátusa még Londonban marad a további in­tézkedésig. Ott maradnak Bulgária részéről Danev, a Szobranje elnöke, Szerbia részéről Veznic volt miniszter, Görögország részéről Sculudis és Montenegró részéről Popovics. Abból a körülményből, hogy az emiitett bé-

Next

/
Thumbnails
Contents