Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-28 / 22. szám

1913. január 23. DELMAGYARORSZ'ÁG 277 hetetlen gyöngeségét, amely nagyon sokat rontott, kedvvel énekelt, Szathmáry Árpád nagyon jóizü volt. Ganyméd uj játékosa, Körmendi Hona, tul sokat izgett-mozgott a szinpadon, a ruhája sem volt szerencsés, de énekben és felfogásban biztos és sikeres volt a szereplése. Együk önálló énekszámát nyalt szinen tapsolták és háromszor megismételtet­ték. Igen jó volt Müller Mátyás vezetésével a zenekar, amely vitte az egész előadást. * A Faun. A szinházi iroda jelenti: Knohlauchnak, „A 'faun" szerzőjének, aki kétségen kivül egyiike a legkedvesebb angol drámairóknak, ez az első darabja, amely ma­gyar nyelven kerü'l szinre. A szinházi spe­cialisták tudják még róla, hogy van egy Kismét cimü némajátéka is, amelyet Guitry játsza Parisban. A faun egyszerre ismertté és népszerűvé tette magyar földön Knob­laueh nevét s immár be van az vezetve a leg­jobb, a legrokonszenvesebb szerzők sorába. Nem közönséges vigjáték A faun, de pompás hangulatának előreláthatólag a szegedi kö­zönség sem tud majd ellen t áll lani. Az eddigi érdeklődéshői ugyanis arra lethet következ­tetni, hogy a legnagyobb sikereket ért víg­játékok mellett fog a szegedi műsorokon sze­repelni A faun is. * Tudományos előadás az Urániában. Kedden este 9 órakor tudományos előadás lesz az Urániában. Bemutatóra kerül a stockholmi olympiád, 3 felvonásban. A min­den izében érdekes szöveget Nagy Béla dr. és Lauhert Dezső lirták. A szövegnél csak a fölvételek eszkö'zlóse 'különbb. Számos álló és mozgóképen varázsolódik elénk a gyö­nyörű tornaünnepély. Nemcsak sport embe­reknek, de laikusoknak is nagy élvezetük lesz a képben. Felolvasó Donavell János ta­nár lesz. * Premier a mozikban. Hétfőn premie volt a mozikban. Az Urániában bemutatóra került Danick Riche remek drámája a Káp­rázat, mely a mozidrámák között klasszikus számba megy. A főszer epeket a párisi Odeon szinház tagjai játszák. A Uass-mozgóban Bernstein drámát mutattak be. Harc a millió­kért a cime az uj izgalmas drámának. Min­den jelenete idegfeszítő. Az Apollóban Roda­Roda A tiszti kardbojt cimü drámája került vetitésre. A katonadtáimának óriási sikere volt. A remek műsor kedden is látható. Legjobb szinházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. •BBBBB«BB9B»BBBB«BBBsBBtBBBBBaBeBSB»iBSBaBSBBSSBBBBBB Wekerle a választói reformról. Az Or­szágos Kaszinó közgyűlését követő lakomán Wekerle Sándor hosszabb pohárköszöntőt mondott, amelyben a választójogi mozga­lomról és annak várható hatásával foglalko­zott. Az a szoros kötelék, úgymond, amely a kaszinóhoz fűzi, arra ösztönzi, liogy a tár­sadalom ujabb és ujabb jelenségeiből vonjon következtetést a kaszinó magasabb föladatai­ra. Most mozog odakinn az utca s széles nép­rétegek követelő szava hangzik, amelyek be­bocsáttatást követelnek nemcsak a politikai arénába, de a gazdasági és társadalmi ala­kulásokba is. Ez a korszak emlékeztet arra az időre, amikor Róma. népe panem-et cir­censes kiáltássál vezette be pusztulásának kezdetét. Nem akar ennek a mozgalomnak politikai jelenltőségéveli ós következményei­vel foglalkozni, de utal arra, liogy széles néprétegeknek a politikai jogokban való ré­szesítését mindenütt nyomon követte e réte­gek társadalmi érvényesülése. Bizonyos, hogy az a nagy folyam, mely most ellenáll­hatatlan erővel tör előre, sok aranyat, de egyben sok szennyet és iszapot is hord mé­lyében. A vezérlő államférfiaknak arra kell törekedniük, hogy ennek a folyamatnak hor­daléka visszatartóssék s csak aranytartalma vétessék át a közéletbe. Ennek az átalakulás­nak sodrában vigyázni kell arra is, liogy megóvjuk a magyar társadalom: nemzeti jel­legét s megóvjuk azokat a hagyományokat is, melyek eddig állami fönmaradásnnk leg­erősebb biztosítékait szolgáltatták. Bízik a magyarság nagy asszimiláló erejében, liogy meg fogja oldani ezt a kérdést is, ez az erő eddig is többet tett a magyar nemzet sorsá­nak biztosítására minden törvényhozási in­tézkedésnél. Fölhivja a kaszinó tagjait, 'liogy mindenki erejéhez és tehetségéhez képest vegye ki a maga. részét abból a nagy mun­kából, mely most a magyar társadalomra vár. Kimondták a tömegsztrájkot. — A szociáldemokraták készülődése. — (Saját tudósítónktól.) Tisztelt Elvtársak, — hangzott a megszólítás a budapesti Sán­dor-utcai régi képviselőház üléstermiéiben, ahol nem is olyan régen a képviselők elszánt csapata vivta élet-halál harcát. És hogy festett a terem most? Szilágyi Dezső helyén, a (magyar címerrel diszitett emelvényen, az elnöki székben Peidl Gyu­la nyomdász ült. Peidl Gyula elnök egy in­tése, egy csöngetése elég volt ahoz, hogy a viharok tomboló kitörését lecsillapitsa. Hát a miniszterek helyén kik ültek? A változás igy festett: Deák Ferenc : Garbai Sándor, Wekerle Sándor : Garami Ernő, Csáky Al­bin gróf : Buchinger Manó, Fejérváry Géza báró : Weltner Jakab, Baross Gábor : Kunfi Zsigmond, Tisza Kálmán : Bokányi Dezső. A jegyzők helyén rendőrtisztviselők ül­tek, mig a teremőrök posztján ez alkalom­mal detektívek álltak. És piros nyakkendős, piros szegíüs munkások ülteik mindenfelé, gomblyukukban .a jogtüvel, Karzat és föld­szint zsúfolásig megtelt, nemcsak munkások, hanem munkásnők is szorongtak a teremben. A Ház asztalán, ahol máslkor a Corpus juris fekszik, most a Népszava példányai voltaik. Megtörtént, amit előre lehetett tudni: ki­mondták a tömegsztrájkot és a pártvezető­ségre bizták, hogy mikor rendelje el a mun­kabeszüntetést. Volt a gyűlésnek egy följegyezni való jelenete. Délután négy óra volt és épen Weltner Jakab tartott tüzes beszédet. Egy­szerre nyílik az ajtó és szürke ruhában, ke­zében fekete bőrsapkával, belépett Justh Gyula. Csöndben, zajtalanul jött, leült az aj­tó mellett levő padsorban, hogy észre ne ve­gyék. Valaki meglátta és belekiáltott a te­rembe : — Éljen Justh Gyula! Ebben a pillanatban munkások és mun­kásnők kiáltották, hogy — Éljen Justh Gyu­la! — Éljen az általános választójog! A szociálista párt vezetői odasiettek Justhoz, akit hellyel kínáltak meg. Justh le­ült a hatodik padsorban egy munkás és egy munkásnő közé és figyelemmel hallgatta a szónokokat. Különösen Csizmadia Sándor beszéde tetszett neki. Érdeklődéssel hallgat­ta dr. Ladányi Róza Buchinger Manóné be­szédét is, aki a nők részéről jelentette be a hadakozásra való készséget. Justh gratulált Buohingernének és miután egy óra hosszáig hallgatta a munkásság szónokait, eltávozott a teremből. Reggel, keveset kilenc óra után kezdő­dött meg a pártgyülés. Buchinger Manó párt­titkár üdvözölte a megjelenteket és ajánlotta, hogy válasszák meg Peidl Gyulát elnöknek. Peidl azután átvette a kongresszus vezeté­sét és kijelentette, hogy a mostani rendszer teljesen lehetetlen s hogy a munkásság min­den erejével küzdeni fog ellene. Végül beje­lentette, hogy a németországi szociáldemok­rata párt táviratban üdvözölte a nagygyű­lést és a legmesszebb menő támogatásáról biztosította. , Ezután Vandersmissen Laurent, a belga szociáldemokrata párt küldötte, lépett a szó­noki emelvényre. Vandersmissen francia be­szédben vázolta azt a harcot, amelyet a bel­ga munkásság az általános, titkos választó­jogért folytatott, majd a belga sztrájk szer­vezéséről és munkásforradalmakról beszélt. Elmondotta, hogy milyen fegyverekkel kell egy sztrájkot végigküzdeni és hogyan kell azt előkészíteni. Azután a most készülő nagy belga sztrájkról beszélt. Nefcn tudom, — fe­jezte be beszédét Vandersmissen — hogy itt a mostani sztrájk győzelemre vezet-e vagy nem, annyi bizonyos, hogy lelkesedésben nincsen hiány, most már csak az szükséges, hogy jól is készüljenek, hogy mindenre el legyenek készülve. Utána Austerlitz Frigyes, a bécsi Arbei­ter Zeitung szerkesztője mondott beszédet. A délutáni ülésen szintén többen fölszó­laltak. Miután a kongresszus a határozati ja­vaslatot egyhangúlag elfogadta, a gyűlés vé­get ért. A határozati javaslat vége igy hangzik: A tömegsztrájk lehetővé tétdlére fölszólítja a pártvezetőséget és a párt összes szerveit és szervezeteit, hogy az országos tömegsztrájk előkészületeit a legapróbb részletekig hala­déktalanul ejtség meg, a pártvezetőség az an nak idején kimondandó tömegsztrájk idejé­nek, tartamának s minden egyéb részletei­nek megállapítását a pártvezetőségre bizza. Nemzeti szellem a hadseregben. Deák Ferenc halálának 37. év­fordulója alkalmából — a haza bölcse 1876. január 28-án halt meg — szegedi vonatkozásokkal gazdag, érdekes történetet mond el ez a cikk. Az 1876. évi január 28-án mély gyász­ba borult Magyarország. A haza bölcse, Deák Ferenc, hagyta itt a földi világot . . . Midőn a Laibachban állomásozott cs. kir. 46-ik sz. jelenleg báró Fejérváry-ezred­nek szegedi derék katonái a nagy hazafi haláláról értesültek, ők is elküldték részvét­nyilatkozatukat Széli Kálmán akkori pénz­ügyminiszterhez, kit a család, mint Deák Fe­renc közeli rokonát, megbizott a beérkező részvétnyilatkozatok átvételével. Lendvai Nándor regruta, később ugyanezen ezredben hadnagy (ezidőszerint az Első Magyar Ál­talános Biztosító Társaság szegedi vezértit­kára) volt a részvétnyilatkozat megszer­kesztője. Másnap már a Pesti Napló és a Pester Uoyd említést tettek arról, hogy töb­bek között a Laibachban állomásozó szegedi bakák is részvétüket fejezték ki Deák Ferenc elhunyta alkalmából. A Laibacher Tagblatt átvette a Pester Lloydból a hirt, mint helyi érdekű közleményt és midőn este az „Euró­pa-kávaház"-ban a tisztek összejöttek, Gru­ber százados, a 7-ik század parancsnoka fi­gyelmeztette a tiszteket a közleményre és a hávéház hátulsó részében lévő altisztek rög­tön észrevették, hogy élénk pertraJktációk tárgya ez az ügy a tisztek körében. A következő napon kora reggel Gruber százados fölkereste lakásán Viletz Frigyes ezredest, hogy közölje vele a Laibachban megjelent hirt, melyet a maga részéről poli­tikai lázadásnak tartott. Viletz ezredes, az ügyet (megvizsgálása céljából megparancsol­ta, hogy az összes század- és zászlóáljpa­rancsnokolk pont 9 órakor az ezredirodában jelenjenek meg. Pont 9 órakor az összes század- és zászló­aljparancsnokok megjelentek a ezredirodá­ban, kiik előtt az ezredes fölolvasta a Pester Lloyd-ból átvett és a Laibacher Tagblatt-ban megjelent közleményt és miután arra a kér­désre, hogy ki ,tud erről valamit, senki nem adhatott bővebb fölvilágosítást, elrendelte, hogy minden századparancsnok azonnal ku­tassa, ki szövegezte a részvétnyilatkozatot és kik írták alá? Mindezeket a katonákat 11 órakor parádéban az ezredrapport elé kell vezetniök. A vizsgálat folyamién csakhamar kide­rült, hogy a kérdéses részvétnyilatkozatot

Next

/
Thumbnails
Contents