Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-28 / 22. szám

276 DÉLMAOYARORSZÁQ 1913. január 24. Megmozdult az orosz flotta. Róma, január 27. Az egész orosz flotta parancsot kapott, hogy az augusztai kikötő­ben gyűljön össze és ott várja be a további parancsokat. Három olasz cirkáló egyelőre a Besika-öbölben, a Dardanellák bejáratánál marad. A jegyzék. London, január 27. A Reuter-ügynökség értesülése szerint a bizottság, mely a szövet­ségesek delegátusainak határozatát a török misszióval közlő jegyzéket szerkeszti, a kö­vetkező delegátusokból áll: Magyaron, Streit Vesznie, Vojnovic és Politis. A jegyzék kö­zölni fogja, hogy miután Törökország vona­kodik az eléje terjesztett javaslatokat elfo­gadni, a békekonferenciát megszakitottnak jelentik ki. A jegyzék tervezetét a delegátu­soknak holnap tartandó ujabb összejövetelén terjesztik elő. Ez az értekezlet meg fogja ál­lapítani a jegyzék átpyujtásának időpontját is. Nem tudni, vájjon e három hót óta félbe­szakadt béketárgyalások a jegyzék ét-nyújtá­sával .véget érnek-e, vagy vájjon lesz-e egy kis idő a jegyzék átnyújtása és a tárgyalók elutazása között. Mindezeket a részleteket holnap fogják rendezni. A szövetségesek de­legátusainak fölfogása szerint nem ők sza­ki tják meg a tárgyalásokat. A felelősség ezért. Törökországra háramlik, mert a kabi­netváltozás, valamint a török manifesztációk és nyilatkozatok világosan megmutatták, hogy a hatalmak jegyzékére adandó válasz negatív lesz. Bulgária a hatalmakra apelál. Szófia, január 27. Kormánykörökből eredő információk egybehangzóan .megerő­sít ik, hogy a kormány el van határozva nyu­godtan bevárni a konstantinápolyi fejlemé­nyeket és a (békekötés érdekében esetleg te­endő lépéseket rábízni a hatalmakra. Csak abban az esetben, ha az uj-török kabinet megtagadná Drinápoly átengedését szakítja meg a kormány a tárgyalásokat és mondja föl a fegyverszünetet. Románia, sürget. Bukarest, január 27. Miután a bolgár kormány az általa Romániának nyújtandó engedményekről a román kormányt eddig hivatalosan nem értesítette, a rolmán kor­mány utasitotta Misu londoni román követet, közölje Danev dr. bolgár tárgyaló megha­talmazottal, hogy a román kormány ezt a hivatalos közlést sürgősen várja. Mi történt Konstantinápolyban ? Konstantinápoly, január 27. Több külföl­di lap sok hamis részletet közöl a csütörtöki eseményekről. Ennek következtében illeté­kes helyen szükségesnek tartják az esemé­nyek legfontosabb fázisait a következőkben ecsetelni: Amikor Enver bej benyomult a terembe, melyben a minisztertanács együtt volt, fel­szólította Kiamil pasa nagyvezért, hogy mondjon le, mert a nép fellázad politikája el­len, Néhány pillanatnyi gondolkodás után Kiamil pasa ezt válaszolta: — Ám lépjenek azok, akik a háborút akarják, az én helyemre. Erre azután Kiamil pasa meg is irta le­mondó kérvényét,, .melytón kijelenti, hogy kénytelen lemondani, mert a katonák, a há­ború folytatását kívánják. Enver bej sürge­tésére Kiamil pasa a „katonák" szó után még ezt is odaírta: „és a nép." Azok a hirek, mint­ha Enver bej és kísérői Kiamilt halállal fe­nyegették volna, valótlanok. Enver bej a le­mondási kérvényt a palotába vitte. A szul­tán fogadta öt és kifejezte csodálkozását a történtek fölött. Megbízta első titkárát, liogy Enver bejjel menjen a portára és állapítsa meg, vájjon tényleg a nép kivánja-e Kiamil visszalépését. A titkár visszatérése után a szultán a lemondást elfogadta. színház, művészet Szinházi műsor: KEDD: Farkas, vigjáték. SZERDA: Tavasz, operett. CSÜTÖRTÖK: Éva, operett. PÉNTEK: Faun, vigjáték. (Bemutató.) SZOMBAT: Faun, vigjáték. Beöthy László és a debreceni szinház. (Saját tudósítónktól.) Beöthy László, a budapesti Magyar- és Királyszinházak igaz­gatója szombaton Debrecenbe érkezett Beöthy debreceni tartózkodásának hire csak hamar elterjedt az egész városban. Termé­szetesen a találgatások egész áradata indult meg a hir nyomán s nem az egyetlen kom­bináció volt az, hogy a debreceni szinház uj direkciója Összeomlik s Beöthy szeretné át­venni a színházat. Ezt a hiresztelést azonban Beöthy maga a leghatározottabban megcá­folja s unitit munkatársunknak vele folytatott interjuából kitűnik, hogy Beöthy Zilahy bér­letének lejáratával akarja a színházat. A városi tanács egyik tagját megkér­deztük Beöthy jövetelének céljéból. — Csak annyit mondhatok, hogy Beöthy 1914. szeptembertől kezdve akarja a szín­házat bérbevenni. Most azért jött, hogy pro­gramját megismertesse és bemutatkozzék. — Milyen programmal indul a pályázat­nak Beöthy? — Beöthy kijelentette, hogy neki semmi más nem kell, mint az üres szinház. Sem díszletekre, sem könyvtárra vagy ruhatárra nincs szüksége. A várostól semminemű anya­gi értékű támogatást nem kér. — Beöthy nem veszi be a pályázatába a szinház újjáalakításának kombinációját? — De igen erről is volt szó. Vasárnap különben a szinházi bizottság ama tagjai, akik a Beöthy-féle kombináció­val rokonszenveznek, értekezletre gyűltek össze, amelyen Beöthy előterjesztette pro­gramját és terveit. Az értekezletre Kovács József polgár­mester meghívta a városi tanács tagjait is. Általán nagy a rokonszenv Debrecenben Beöthy terveivel. Debreceni tudósítónk beszélt a kiváló szinidirektorral, aki a következőket mondotta el terveiről: — Én néhány általam igen tisztelt deb­receni ur meghívására jöttem ide. — Kedve volna igazgató urnák ehez a váll alkotáshoz.? — Azért vagyok itt. Meggyőződésem, hogy itt megtalálnám, számításaimat, bár sokkal erőséhb rezsire számitok, mint a je­lenlegi. vezetőség. — S gondolja igazgató ur, bogy kibon­takozást találna a szinház mostani kuszált helyzetéből? — Ezzel neui kell pzámolnonT Az én terveim abszolúte nem érintik a Zilahynak szerződésileg biztosit ott rezsimet. — A közönségnek s a sajtónak eddig nem voltak rokonszenv esek a vidéki Beöthy ­színháztér vek. Beöthy-féle próbaszinpadok­nak látták az igazgató ur által elnyerendő vidéki színházakat, alho'l a fővárosi színházai­nak kevésbé foglalkoztatott tagjai jutnának terrénumhoz . . . — Tartozom elsősorban annak kijelenté­sével, hogy még. nem r vettem részt vidéki szinház pályázaton. De ha már oda adnám a nevemet valamelyik vidéki szinháznak, ugy, biztosithatom, olyan önállósággal ruháznám fel, amilyennel egyetlen vidéki szinház sem rendelkezik. — Tudja-e igazgató ur, hogy a színé­szek, már mint a vidéki szinészek, szociális szempontból is küzdenek az igazgató ur vi­déki inváziója ellen. Ugy vélik, hogy ha igazgató ur például elnyerné a szegedi szín­házat, ez a szinház elveszne a vidéki színé­szet részére. — Hogyan? — Valószínűnek látszik, hogy igazgató ur nem vidéki színészekkel dolgozna, haneni a fővárosban amúgy is rendelkezésre álló szinészanyagot foglalkoztatná s igy mondjuk nyolcvan vidéki színész kenyere .esnék el a szinészegyesiület tagjaitól. — Ez nem igy van. Mert' én, akinek se nem anyagi, se nem erkölcsi szükséglete ez a vállalkozás, minden tekintetben olyan el­sőrangút igyekeznék produkálni, amire vidé­ki szinház nem képes s ha például a debreceni szinház ma 80 vidéki színésznek ad kenyeret, ez azt jelenti, hogy az én rezsim alatt leg­alább 120 vidéki színész kapna szerződést. Pesti színészeimet csak arra használnám fel itt, hogy alkalom adtán kisegítsen ék; pél­dául, ha a repertoár itt megakadna egy új­donság elhúzódott próbái miatt, közben egy pesti ensernble játszana valamit, ami már készen van. De, kérem, ez mind csak a jövő zenéje. * Parasztszivek."—"A szép Galathea. A szinház vasárnap-esti előadása az ünneplés jegyében folyt le a közönség nagy figyelme ós érdeklődése mellett. Balassa Ármin dr.­nák a jubiláns szerzőnek, harminc évve'l ez­előtt irt egyfelvonásosát, a Parasztsziveket játszották és szinház, szinészek egyaránt sze­retettel és igyekezettel voltak a darab iránt. A népszínmű hangjai szokatlanok most a színházban, annál kedvesebb volt ennek a tömör, poétikus darabnak a jeleneteit halla­ni, amelyekben érzelmes és komoly sors­melódiák és erős, szép magyar mondatok vannak. Az egész már kissé naivan, elavul­tan hat, de egy fiatal, lelkes irodalmi kultura levegője árad belőle. A kikapós, tüzes, sűrű­vérű menyecske dacos szerepében Déry Rózsi kapott megérdemelt tapsokat. Játékából ugyan — természetesen — hiányzott a drá­mai rutin és biztonság, de annál több köz­vetlenség, élet és humor volt benne. Szemre­való menyecske volt. Virányi Sándor, a sze­relmes parasztlegény, nem tudta levetkőzni a magasabb standard színeit, de azért nemes, stílusos, kedves falu-hőse volt. Csóti Ferkét Pogány Béla játszotta sok igyekezettel és komoly alaphangon, de a drámai részekben sokszor hibás akcentussal. lA kitörő dráma egyéniségétől idegen, nem tehet róla. Kitű­nően kedves, érces és meleg alakit ás volt- a Szathmáry Árpádé, aki egy öreg parasztot játszott. Csiki és Mihó vittek még sok köz­vetlenséget az előadásba. Hangulatos volt az alkonyjélenet, amelynek világítási effektusa kifogástalan volt. A szép Galathea felújítása sem volt sikertelen. Leszámitva Tonna ért­Azonnal bársonysimává és fehérré teszi a kezet a GERLE-féle ára 70 fillér Kapható egyedül a KlgyÓ gyógyszertárban Szeged, Klauzál tér is Kárász-utca sarkáé.

Next

/
Thumbnails
Contents