Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-26 / 21. szám

266 DECMAOYARORSZÁG 1913. január 24. — Szép láb, mint válóók. Newyorkban mindenki egy nemrégen összekerült házaspár afférján mulat. Ott kezdődik a dolog, bogy Hauston, dúsgazdag bankár feleségül vett egy táncosnőt, A hölgy gyönyörű lábai révén lett liires, ami ugy történt, hogy á la miss Duncan táncolt. A házasélet boldog volt egy ideig, ámde a művésznő korábbi imádói nem akartak lemondani a gyönyörűségről, hogy Hauston feleségének lábait meztelenül ne láthassák. Az asszony jogos hiúságában engedett a kérésnek, hogy részt vegyen a legszebb lábak versenyén, amelyen, mint előrelátható volt, ő győzött. Ennek azonban következményei lettek. Először az, hogy áhány •napi és hetilap Amerikában megjelenik, valamennyi közölte Haustonné lábainak fényképét, Másodszor pedig az, hogy, sú férj, aki ez idő tájt üzleti uton járt, niaigy meglepetéssel látta az ujsághasabok közül elővillogni iazt., amit kizárólagos tulajdonának vélt, Férj és feleség között izgatott táviratváltás táanadt e miatt, mikor pedig a férj hazatért, izgalmas családi jelenet, A kölcsönös sértegetések miatt az asszony annyira felbőszült, bogy válókeresetet indított férje ellen. A férj viszont és most mindketten nagyiban keresik a módot, amelyet fölhasználhatnának, csakhogy menekedjenek egymástól. Némi baj van azonban: esküvő előtt a szépiáiba feleség szerződésben kikötötte, hogy válás esetén neki 50.000 korona jár, most azonban nem elégszik meg 100.000 koronán alul. — A BrQncsi gallérvédője. A szegedi színtársulat névtelen hőseinek a sorában van egy izig-vérig bohém, meleg kedélyű színész, a — Brüncsi, Ezen a kissé groteszk néven ismerik a pályatársai és a publikum egy része Leszkay Dezsőt, Bizony nem délceg hősszerelmes már a Brüncsi, hanem rokkant, megvénült bohém, akin fájdalmas nyomokat szánt a régi letűnt idők emléke. Á bor finom gyöngyözését sóvárgó szemmel bámulja és reszkető kézzel simogatja a poharat, a nnelyben „megindítóan hömpölyög a nemes ifolyaidék." És a diszkrét mámorból mint a szikra kipattan a sok ötlet, amelyek mint aranysugarak körülfonják ezt a csupasziv bohémet, aki a cinizmus fölényes gesztusával (hagyja maga mögött az élet tornyosuló szenvedéseit. Ilyen ez a Brüncsi . . Szombaton bent járt a szerkesztőségünkben és a következő irást hagyta az asztaliunkon: „Légy szíves a benti dolgot ha lehet? leadni. Tudod, nagyon bánt a dolog, mert nem csak értékes, de egyúttal kedves emlék is, mert a csodaszép kis Martini Miargiitka csinálta. Hátha ilyenformán még is megkerülne? Üdvözöl öreg cimborád Leszkay. — A kéziratpapiros másik oldalán ismerkedünk meg a „benti" dologgal, amelyet a következőképen szövegezett meg a Brüncsi: „Ma délelőtt a próbáról lejőve ftnoan gallérvédőim a kabátom zsebéből kicsúszott. Az illető, akit jól ismerek, jónak látta eltulajdonítani. Ha ma estig a szinházi tüzőrséglhez be nem szolgáltatja az illető, feljelentem a rendőrségen. Leszkay Dezső. — Az uj nyugdíjtörvény. Az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek s árvádnak ellátásáról szóló törvény (1912. évi LXV. t.-c.) most jelent meg hiteles szövegben, Dános Árpád dr. ministzeri fogalmazó előszavával és magyarázatával. Az ország hatalmas tisztviselő-karát érdeklő törvénynek ez az összehasonlithatatlanu'l legolcsóbb kiadása, melyet könnyen áttekinthetővé tesz praktikusan összeállított részlptes tartalomjegyzéke. A könyv a szegedi Várnay L. cég kiadásában jelent meg és kapható az ország minden könyvkereskedésében. — A ruhátlanság felé. Ez túlzás, természetesen, de nem mi mondjuk, hanem a szorongatott szövetkereskedők, akik egy angol divatlap fenti csatakiáltásával egybehangzóan azon panaszkodnak, hogy a divat veszedelmes lépésekben halad a rnhátlanság felé . . . Csak a minap volt alkalmunk beszámolni az amerikai „alsószoknya király" bukásáról. Kihallgatásakor ő is azt mondta, hogy a folytonosan szűk tendenciát követő ruhadivat egészen kiszorította az alsószoknya viseletét s ő ennek .esett áldozatul. Hasonló laínentálások törnek elő a szövetkereskedők berkeiből is. Már nem is azon sopánkodnak, liogy ma egyharmad annyi szövet sem kell egy ruhához, mint még néhány évvel ezelőtt, hanem egyre azt találgatják, mit hoz a jövő, mit fognak még letenni a nők a legújabb divatparancsnak hódolva. Pontosan öt év óta ugyanis félreismerhetetlenül hódit a tendencia, hogy a női ruhák minél több rekvizitumát — elhagyják. Csak nagyon természetes, hogy ez az állandósűlt divatszeszély nagyon is érezhetővé vált a szövetiparban. Kezdődött ez a tendencia a directaire-ruhák divatjának felmerülésével, s azóta egymásután tűnnek el ruha-alkatrészek anélkül, hogy másokkal pótolnák őket. Előkelő öltözékekhez egyáltalán nem hordanak már alsószoknyát, a blúzt is komolyan veszélyezteti a princess-ruiba. Öv viselése a. szalonokban egyenesen tiltva van, szalag és a kalapnak szövettel, szalaggal való díszítése is pretereált dolgok. A fátyol máirégen nem fasbionable, gallérok és egyéb nyakdiszek már csak a munkásosztályban találnak vevőkre, ugyancsak törölve van a divatszótárból a bélés. Az alsószoknya a direetoire-rubának esett áldozatul elsősorban az öv a fűzős ruhának, a szabad nyakviselés divatja megölte a gallért és a bukj el szoknya a szövet szükségletét redukálta lényegesen. A bélés eltűnése szemmel látható. Először a szoknyák hátsó felében (mellőzték, majd az oldalrészeken s végül elől is. Ennek egyenes következménye volt, hogy csakhamar az ujjakból is eltűnt, ugy, hogy ma már a béleletlen ruha egyeduralma kétségtelen. A szövetkereskedőket már csak őz az egy gond foglalkoztatja, meddig tart még ez a redukálás? Az általános .helyzetkép tehát az, hogy a gyárosok kevesebbet keresnek, a kereskedők nemkülönben ós az asszonyok kevesebb holmit vesznek magukra. Csak az a sajátságos, arról egyáltalán nem lelhet hallani, hogy a férfiak is kisebb számlákat fizetnének csak ki. — Vasárnapi műsor a mozikban. Vasárnap az összes szegedi mozikban a szombati kitűnő műsor látható. Az Urániában a legkitűnőbb magyar filmet vetítik: A csikóst. Gyönyörű szép magyar tájak rajzolódnak a vászonra. A főszerepet a Szegeden is" jól isimért ifjú Ditrói Mór játísza. Ezen a slágeren kivül még egy remek dráma egészíti ki a műsort. Rang és sziv a elme a kitűnő amerikai drámának. A főszerepet Maurice Costelló játsza. A Fcrss-ban Asta Nielsen sláger megy, még pedig az Asta-sorozat legszebb képe a Bohó fiatalság. Három felvonásos vígjáték. A vádló fénykép amerikai dráma. Áz Appolóban elsőragu francia társadalmi drámát vetítenek. Lélekrabló a cime. Az iró az élet mélységéből merítette tárgyát. A nagyvárosok bűnös fertőjét mutatja be. — Tűzoltóból. A szegedi önkéntes tűzoltók február elsején tartják meg szokásos itáncmulatságukat, amelyen a tanitóképződntézeti növendékek, mint tűzoltók szintén iré&zt vesznek. A tűzoltók mulatsága vidáminak és sikerültnek ígérkezik. A lelkesedő fiatalókból álló önkéntes tüzoltócsapat nem vészit ette el ez évben sem a jókedvét és a báljukra olyan igazi farsangi hangulatot varázsolnak, amely még az előző évi mulatságaiknak ismért vidámságát, is felülfogja múlni. iA mulatság rendezősége különben ötven táncos ifjú, akik gondoskodni fognak, hogy ,minden résztvevő jól mulasson és egy vidám est kellemes emlékével gondoljon a tűzoltóbálra, — A telefon szerencseszámaf. Nemcsak Kisnagynak, Törökországénak vannak szerencseszámai. Van a telefonnak is. Megtörtént, hogy egy fiatalember, erősen tagolva a számokat, a központtól kérte, hogy kössék össze 6—10—13—17-val. „Ilyen telefonszám nincs"! — hangzott a válasz. A fiatalember még kézében tartotta a kagylót és ime, nemsokára jelentkezett Moskovitz cipőgyárának szegedi képviselete. A telefonos kisasszony megértette, hogy a 6 gyermekcipő, a 10 és 13 egy elegáns női cipőnek, a 17 pedig a legfinomabb sevrócipőnek jelenti az árát a kitűnő keresett cipőüzletben. — A szegedi nőíparlskolában a felsőruha szabásból február 1-től kezdve délutáni tanfolyamot tartunk. Elegendő jelentkezés esetén a különféle nőipari díszmunkák készítéséből is rendezünk az ellőbi'től különálló tanfolyamot. Jelentkezni lehet a nő'ipariskola igazgatóságánál, Margit-utca 25. szám alatt. Az igazgatóság. •••••••••••••••••••••••••••••••BHaMHaiBnaHkllHi Baka-nóták csokorban. (Saját tudósítónktól.) Olyan öreg bakák szájából hallottam az alább (közölt nótákat, akik maguk se tudják, liogy mióta katonák, de talán azt se, hogy mikor szabadulnak. Pedig mindegyik nagyon bizakodik, legalább is olyan érzéssel nótázik, mintha holnap már, a leszerelés órája ütne. De aztán miért ne nótázna hol vígan, hol pedig busán? Hát, van a bakának egyéb öröme a. nótázá'snál, különösen akkor, aimikor a gyakorlatozás után hazafelé masíroz? Nincs. Nóta, pipa, ilyenkor a jókedv csiholója. Az kellene még, hogy a parancsnok ettől is megfossza. Ugyan mi történnék? Először is nagyot káromkodnia, de csak dünnyögve, vagy még ugy se, hanem csak magában, mert mi lenne, ha meghallaná a százados ur, aztán lecsapná a fejét és mély gondokba merülve bandukolna. Nagyon csúnya kép az, miikor a baka némán kullog hazafelé. Talán nem is menne, ha a hátán guksoló borjú nem tolná előre. Egyszer végignéztem egy ilyen csapatot és ugy elszomorodtam a bakák miatt. Mintha osak temettek volna, olyan fájdalmas volt szótlan masározástuk. Tudják azt nagyon jól a tisztek, hogy mi kell a bakának, ében ezért mindig gondjuk van arra, hogy hazamenet vig lármát csapjanak. Maguk adják ki a paracsot, röviden igy: — Nótára! Lassan melegedik fel a társaság. Minden század legénysége külön dalol. Rendszerint van egy hangadó, aki először kezd a nótára. Aztán ugy veszi át a hangot egyik a másiktól. Természetesen ritkán van összhang, de nem is ez a cél, hanem az, hogy minél ki'abálósabban daloljanak. Ez a magyar virtus, a mit kivált a honvédbakia szeret fitogtatni ós főképen akkor, amikor városban dalolhat a civilek fülehallatára. És a civileknek igy is tetszik, mert jóizüek ám azok a nóták, amiket az öreg baka megereszt. Hogy honnan szerezte és ki csináltai, no azt hiábavaló munka kutatni. Csak az az egy bizonyos, hogy valamennyi méltóan jellemzi a baka életét. Néhányat ideiktatok mutatóul, melyektől a mi: szegedi honvéd bakáink melegednek naponta, amikor Sándorfalva, Algyő, Deszk, Szentmihálytelek, meg az isten tudja merrefelől Szeged felé visz az utjuk. Nézzük csak milyen is az a honvédélet, hogy mondj a ezt a nóta: Szép élet a honvédélet, A hazáért szenvedni. A hazáért, csinos barna lányért, Kis bajnétot viselni. Kis bajnét az oldalaimon, Csinos barna kislány a galambom. Sej! Jobb is volna a kísangyalom Karjai közt pihenni. II. A faluba kovács pengeti a vasat, Néha meg is kongatja. Szeretőlmiet ,a faluba Más legény csalogatja. Ne csalogasd a szeretőmet Azt a lacibetyár istenedet, Sej! Jobb is vollna a kis angyalom . Karjai közt pihenni.