Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-26 / 21. szám

1913. január 26. DÉLM AG YARORSZAG 11 Amint láthatjuk, a bakák a rimre és a szótagok számára nem sokat adnak, a dallam azért mindig jó, mert lía kell, elnyújtják a hangot, vagy megszaporítják. A bakának, természetesen a borjúval és a bakancsával van legtöbb baja. De nem is felejti el nótázás. közben sem. I. Egye meg a fene a mészáros bárdját, . Miért vágta rövidre a gyönge borjú lábát? Mert a gyenge borjú nem mehet a lábán, A szegény bakának vinni kell a hátán. II. , Amikor a baka messze masírozik, Minden kis kapuban nagyot ^káromkodik, Szidj' a szűcsöt, vargát, suszter édes anyját, Mért szabta rövidre a bakancsa szárát. Hanem van ennél vigaibb is, mely már csak az öreg baka szájára való: I. Ki akartam a bakancsom cserélni. De már látom, mégis el kell viselni. Rövid a bakancsomnak a szára, A szára, de a szára, Esik a hó, fázik a lábam szára. II. Édes anyám ki a baka, ha én nem? Ki fűzi be a bakancsom, ha én nem? Majd befűzi az a bundás reguta. Regula, de reguta, Kinek van még huszonnégy kis hónapja. De olykor a bundás se hagyja magát és megvan az ő nótája is. I. Ne menj férjhez csárdás kis angyalom, Várd meg az én huszonnégy kis hónapom. Ezer, ezer, ezeregyszáz nap van benne, Ha megvárnád, igaz szived lenne. II. Nehéz nekem azt az időt várni. Száraz fügefának fakadását várni. Lombos fügefának lehajlik az ága, Szép a szeretőm, ón leszek a párja. Ez a nóta efléggé poétikus és néhány sorban olyan mély érzéseket fejez ki, amit sok müdalszerző hiába kisérel meg. Nem sikerül, mert a nép nyelve és gondolkozása épen tulegyszerüsiégénél fogva, nehéz az iskolázott és emiatt a szövevényes gondolkozáshoz szokott agynak. Például hogyan tudna költőember ilyen egyszerű és mégis olyan kifejező nótát irni, mint ez is: 1. Sarkon van az ötös honvéd kaszárnya, Oda vagyok két kis évig bezárva. A két kis év ha lejár, Babám nem hiába vár . . . Elhagyom az ötös honvéd kaszárnyát. Nem messze van az én babám tanyája. Idelátszik piros paplanos ágya. Fújja a szól, lengeti, — Katonának kell menni, Szép a babám, hogy kell tőle elválni. 3. Édes anyám akkor kezdett siratni, Mikor a kufferba kezdtem pakolni. — Édes anyám ne sirass, Köszönöm a nevelést, Lehajolok, megcsókolom a kezét. Mégis azonban az az igazi jókedvre hangoló bakanóta, amelyben a szabadságos baka szive szólal meg. Csárda, csárda, tetejetlen csárda. Abban mulat három öreg baka. Egynek sincsen szurony az oldalán, Szabadságra mennek azok talán. Amoda jön csendőrök káplárja. Azt kérdezi: Ki van a csárdába? Feleli a csaplárosné leánya: — öreg bakák mennek szabadságra. Küljde ki hát azt az öreg bakát, Mutassa meg az igazolványát. — Itt van csendőr a belső zsebembe, Két kis évem van belejegyezve. Anyám, anyám, kedves édes anyám, Szedje össze minden civil ruhám. Szedje össze, tegye a postára, — Jön a fia hosszú szabadságra. Ugye hogy van poézis a kaszárnyaéletben? Sokan vannak, akik mégis idegenkednek tőle, különösen mostanában. Kérdem, miért? Hát nem gyönyörűség ilyen széíp nótákat dalolni naponta? Bizony az. No majd tavasszal a madaraikkal együtt szebb lesz talán a nótázás. HERCZEG ISTVÁN. AZ ÉJJELI ÖR FOGSORA. Egy bácsmegyei községben harminc éve volt már éjjeli őr Csupuliga Zsiván. Az öreg hiven töltötte be fontos állását, nem volt soha panasz ellene. Az utóbbi időben azonban nagy baj támadt. Az öregnek minden órában kürtölnie kellett volna, de vagy két hónapja nem hallatszott éjjelente a kürtszó a faliuban. Kérdőre vonták a derék Csupuligát s akkor kiderült, hogy benne meg lett volna a jóakarat, de hiába: nem tud már tülkölni, mert nincs egy szál foga. A községházán nalgy tanácskozást tartottak az ügyről. Az öreget nem akarták elküldeni, viszont az órákat jelző kürtszót sem nélkülözhetik. Végre ráakadtak a megoldásra: elhatározták, hogy Csupuliga bácsinak mülfogsort vásárolnak. A müfogsort be is szerezték s várták a hatást, <Az első éjszaka nem hallatszott a kürtszó: hát igy van ez, amig megszokja a müfagakat, A második éjszaka is néma csendben telt el: na, talán t holnap. Mikor azonban a harmadik éjszaka is néma csendben maradt a falu, akkor kérdőre vonták az öreg pajtást, —• Hát miért nem kürtöltél? — Nem lehet, uraim, nincs fogam! — De hiszen mi csináltattunk neked Je* gakat? — Igen, uram, de a doktor azt mondta, hogy a fogakat éjszakára egy pohár vizbe kell tenni. * A JÓ MŰSOR. A Lipótvárosi Kaszinóban legutóbb műsoros estély volt, Egy neves külföldi operaénekes szerepelt, két európai hirü magyai' iró s a Nemzeti Szinház egyik művésznője. Az estély végén két „eeht" lipóciaá ifjú haladt ki. Az egyik, akit selhöngeistok közé szoktak sorozni a Nádor-utca és Teréz-körut között, elragadtatva mondta: — No, mit szólsz? Ugye, mesések volt? A másik blazirtan felelte: — Hallöd?! A kaviár például nem volt friss. • FOGAS KÉRDÉS. A jégen a melegedőben egy kistflu beszélgetett egy kislánnyal. — Ha mind a ketten teljesen egyedül lennénk egy szigeten, mi volna az első dolgod, Elza? — Hálát adnék az istennek, — felelte a kis Elza, — bogy úszni tudok. KÖLCSÖNÖSEN. Egy újságíró valamin összekapott egy országgyűlési képviselővel. •Mikor a vita már szenvedélyes lett, azt mondja a képviselő: — Ugyan hallgass! Tudod is te, mi az egy képviselőházi beszéd. — Sajnos, nagyon is tudom... — Ugyan! Még soha sem nyitottad ki a szádat... — Épen annyiszor, mint te! — Hogy-liogy? — Mert valahányszor te beszéltél, — én mindig ásítottam, — vágott vissza az ujságiró. Belvárosi kávéházban minden vasárnap, hétfőn, kedden, szerdán és pénteken :: zene-estély. Zoltán-utca 17. sz. magánházban bútorozott szoba, előszobával és legényszobával együtt azonnal kiadó. Tudakolható: Hétvezér-u. 19. szám. Auer-fény világítási- és j^karbantartási vállalat. Szeged, Kossuth Lajos-sugárut 1. szám. Csillárok, gázfőzők és mindennemű gázfelszere:: lési cikkek raktára :: Telefon 488. Telefon 488. Jelzálogkölcsönt, földbirtokra, továbbá köztisztviselőknek és katonatiszteknek előnyös törlesztéses kölcsönt és részvényekre, sorsjegyekre előnyös kölcsönt nyújt o-o Szegedi Altalános Bank Rudolf-tér 5. szám. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatósága, felügyelőbizottsága, választmánya és tisztviselői kara mélyen szomorodott szívvel jelenti, hogy az intézet érdemes elnöke Raggambi Fluck Ferenc ur e hó 24-én elhunyt. A boldogult több mint öO^évig volt intézetünk hü munkatársa, 10 éven keresztül elnöke, emlékét minden időkben kegyelettel fogjuk megőrizni. Földi maradványait f. hó 26-án d. u. 3 órakor kisérjük örök nyugalomra. Szeged, 1913. évi január 25-én. Szeged-Csongrádi Takarékpénztár.