Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-26 / 21. szám

1913. január 19 DELM AGY ARORSZÁG 9 zást és ellátást. A vezetés és rend is telje­sen megfelel a követelményeknek s igy az intézmény a legjobb uton halad kitűzött cél­ja felé. Á választmány helyesléssel fogadta az elnökasszony előterjesztését s köszönet­tel vette tudomásul az elnökségnek a két intézmény érdekében kifejtett munkásságát s intézkedéseit. Végül megállapította még a választmány a február 16-ikára kitűzött székház-fölszentelési ünnepséget, program­jának összeállításával az elnökséget bizván meg. A választmányi gyűlés tárgyai ez al­kalommal is bizonyságot tesznek arról, hogy a Szegedi Katolikus Nővédő-Egyesiilet buz­gósággal törekszik a nővédeiem érdekében kitűzött céljainak a megvalósítására; az egyesület működése pedig igazolja, hogy ve­zetése célirányos, körültekintő és lelkes. Főispán-változás. A hivatalos lap mai száma hirt ad a rég emlegetett bácskai fő­ispánváltozásröl. A király Vojnits Istvánt, Báes-Bodrog vármegye és Zombor város főispánját állásától fölmentette és nyuga­lomba helyezte, legifjabb Szemző István földbirtokost pedig Bács-Bodrog vármegye és Zombor város főispánjává kinevezte. — A tömegsztrájk. A választójogi harc­nak fenyegető etapja in dall meg vasárnap a régi képviselőházban összeülő rendkívüli pártkongresszus egyhangú határozattal uta­sítani fogja a pártvezetőséget, hogy a poli­tikai sztrájkot készítse elő. Ennél messzebb­menő határozatot a kongresszus aligha fog hozni, nevezetesen nem fogja a tömeg­sztrájk megkezdésének időpontját megállapi­tanii, hanem általános felhatalmazást fog ad­ni a pártvezetőség arra, hogy a sztrájk meg­kezdését a politikai és taktikai szempontból legalkalmasabb időre tűzze ki. Annyi egészen bizonyos már most is, hogy azok a forgalom­ban levő hírek, mintha a sztrájk a kongresz­szus után következő napon, január huszon­hetedikén megkezdődnék, teljesen alaptala­nok. Egy bécsi jelentés szerint a magyar kormány ezekkel az intézkedésekkel várja a tömegsztrájkot: A budapesti államrendőrség legénységét teljes készenlétibe helyezik, úgy­szintén a katonai helyőrséget is. A vidékről ezer csendőrt rendellnek fel Budapestre, a rendőrség támogatására. A sztrájk tartama alatt az iskolákat bezárják s a lakóházak ka­pui este hat órától fogva lesznek zárva. — Fővárosi tudósítónknak alkalma volt ma egy előkelő állású férfiúval, akii az ügyek vezetésébe és intézésébe hetek óta befolyt, a tömegsztrájk dolgában beszélgetést foly­tatni. Ezt a felvilágosítást kapta: — Minden előrelátható jel szerint a va­sárnapi pártgyülés a tömegsztrájk megtar­tása dolgában nem fog határozni. A párt­gyülés minden valószínűség szerint csak azt fogja kimondani, hogy megbízza a pártve­zetőséget azzal, hogy a tömegsztrájk fegy­verét, lia jónak látja, bármikor döntő fegy­verként alkalmazza. Ebben a határozatban azonban egész biztosan nem lesz meg a tö­megsztrájk megkezdésének a határnapja, ugy, hogy egyáltalában nem várható a tö­megsztrájk a legközelebbi napokra. Egy eset­leges tömegsztrájk azonban, ha akármikor is következnék el Budapest lakosságára, semmi körülmények között sem lehet azzal a romboló hatással, amelyet a tömegsztrájk­ról éppen a szociáldemokrata párt hirdet. Ahoz milliók kellenének, hogy a szociálde­mokrata párt akár csak egy hétre is meg tudná bénítani a főváros teljes munkáséle­tét. A hatóság addig, mig a munkások csu­pán sztrájkolni fognak, semmiféle hatalmi intézkedésbe nem fog. De, amint az első kő­dobás, vagy a legelső bevert ablak azt 'fogja hirdetni, hogy a munkásság a sztrájk terü­letéről az erőszak terére lépett, a hatóság minden karhatalmi erejével és a legnagyobb energiával fog eljárni nem csupán a tüntető munkásság, hanem vezetői ellen is. — Szeged közgazdasági előadót kap. Ismeretes* hogy a miniszter a. város volt közgazdasági előadóját Makóra, Csanádvár­megyéhez helyezte át s azóta, ez az állás Sze­geden betöltetlen. Most a miniszter arról ér­tesítette a várost,, hogy a jövő éviben ismét betölti az eltávozott közgazdasági előadó he­lyét s ezt az állást Szegeden rendszeresíteni fogja. — A városi-párt iilése. A szegedi váro­si párt kedden 28-án esti 6 órakor rendes közgyűlést tart a H a ge urna ch e r * fél e ven­déglő külön termében, melyre a. tagokat ez uton is meghívja az elnökség. Tárgyak: 1. a szerdai városi közgyűlés tárgysorozata; 2. ia gazdasági és iparbank házának megvétele; 3. netaláni indítványok. — Közgyűlés. A „Szegedi Katolikus-Kör" február 9-én, délelőtt 11 órakor tartja saját helyiségében VI. rendes közgyűlését. Ha a közgyűlésen a tagok nem jelennének meg határozatképes számban, február 23-án* dél­előtt 11 órakor ujabb közgyűlés lesz, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül határoz. A tárgysorozat a következő: 1. El­nöki megnyitó besz'éd. 2. A mult évi jegy­zőkönyvnek fölolvasása. 3. Titkári jelentés. 4. A mult évi zárószámadás és vagyonmér­leg megvizsgálása s a számvizsgáló bizott­ság jelentése fölött való határozathozatal. 5. A folyó évi költségvetés imjegállapitása. 6. Az igazgató-választmány tagjainak megvá­lasztása. 7. Számvizsgáló-bizottság kiküldé­se. 8. Indítványok. Megjegyzendő, hogy a napirenden nem levő tárgyakra vonatkozó indítványok a közgyűlés napirendjére csak akkor tűzhetők, ha a közgyűlést megelőző nyolc napon belül tartott igazgató-választ­mányi üléshez írásban benyujtattak. " — Miniszteri kiküldetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Baranyai Gyulát, ia szegedi III. kerületi polgári fiúiskola igaz­gatóját, a bácsbodrog- és csongrádmegyei összes polgári iskolák látogatására minisz­teri kiküldötte nevezte ki. — Az uj kórház ügye. Lázár György dr. polgármester, aki ma este hat órakor ér­kezett vissza Szegedre Budapestről, az uj kórház ügyében is tárgyalt a minisztérium­ban. E tárgyalások eredményeként jelent­hetjük, hogy az uj kórház ügye örvendetes fordulathoz ért. A polgánmiester biztató.ígé­reteket kapott a minisztériumban arra nézve, hogy az uj kórház az állam anyagi támoga­tásával mielőbb tető alá kerüljön. Remélhe­tő, hogy a kormány hamarosan ki fogja utalni a kórház céljaira szolgáló állaimse­gélyt. — A belterületi iskolák államosítása, Rég húzódó kérdés a belterületi községi is­kolák államosítása. Eddig csak biztató ígére­teket ós csekély államsegélyt kapott a város, míg most ez az ügy kedvezőbb fordulatot vett. Lázár György dr. polgármesternek teg­napi budapesti utjának szintén egyik ered­ménye, hogy az államosítás "még ez év máju­sában, amikorára az állami költségvetés el­készül, megvalósul Addig is a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter az eddiginél nagyobb állami támogatásban fogja részesíteni a bel­területi iskolákat. z DMKE-estély Makón. A DMKE. csanád­inegyei osztálya javára Hervay Istvánná,, dr. Demkó Pálné és Návay Tamás védnöksé­ge mellett szombaton, Makón, a Korona­szálló nagytermében táncmulatsággal egybe­kötött műsoros estélyi rendeztek, amely kitű­nően sikerült. A siker körül különösen Kiss iPálné dr.-nénak vaunak érdemei, ki a fő­rendezői intézkedéseket végezte. A kilenc óra előtt kezdődő estélynek ez volt a műsora: Prológ, Dérczy Imrétől, előadta Kiss Magda. Ő nem féltékeny, vigjáték egy felvonásban. Személyek: Endrev Géza Eosztóczy Rezső, Bella, a felesége Draskóczy MM. Gergely - bácsi Pénzes Zoltán, Tercsi szobaleány Pata­ky Fella. Egyveleg, előadta Pénzes Zoltán. Babatündér, Bayer József balletje. Zongorán kisérte Goltner Lajos. Szereplői voltak: Rosz­tóczy Rezső, Czirbus Gizi, Rátkay Jenő, Ko­hajda Rózsii, Dózsa. Magda, Hubert Böske, ifj. Hervay István, Demkó Imre, Tőkey Márta, Magyar József dr., Tarnay Ilonka, Istók Irénke, Návay Hanna, Hervay Lili, Tőkey lAlice, Nagy Mariska, Pataky Fella, Kocsis iLili, Bán Dusi, Kudar Jolán, Kaufmann Cil­,1a, Demkó Margit, Hervay Mariska, Havas Hajnalka, Schwarez Szerén, Kiss Magda, Nagy Manci, Draskóczy Mici, Rosztóezy Mi­oi Udvardy Mariska és Demkó Böske. A tán­cokat Révész Béla szegedi balletimester taní­totta be. — Villamos vasút Aradon. Az aradi ló­vasat megváltására kiküldött bizottság el­készült a lóvasut. megváltásának és az épí­tendő villamos vasat terveivel. A lóvasiut­társaság hat évre évi 40.000 K kárpótlást és telkeiért 100.000 K-t kér a várostól. A villa­mosvasút, mely egyelőre csak a vasútállomás lés a Ferenc Józseíf városrész között közle­kedne és 1915. május elsejére már üzembe -volna helyezhető. 2.730,700 K-ba kerülne. A város február havi rendes közgyűlésében foglalkozik az ügygyei. — Az esperantó Szegeden. 1912. janu­ár havában a „Magyar Országos Esperantó Egyesület" kiküldötte tanfolyamot nyitott városunkban, azonban mindazok a remények, amiket Szegedbe, az ország második városá­ba vetettek, dügába dőlt — és ezzel elmaradt mindaz a sok előny, amit Szeged kapott vol­na: külföldi vendégek, összejövetelek, orszá­gos kongresszus stb. — és Szeged már, ere­sebb esperantó .városok kedvóért mellőzve lett. A tanfolyam befejeztével 16 volt a szá­muk, de nem csüggedtek el, helyi csoportot alakítottak és amint az eredmény mutatja, a munka nem volt meddő. De az előítéletet, az első kudarc benyomását nem tudták legyőz­ni. Annál kevésbé, mert az első után máso­dik, még szégyenletesebb következett. A Du­gonics-Társaság meghívására Kiss János dr. ismertette az esperantót, minden tehetsé­gével buzdította a hallgatóságot, azok lelke­sedtek is, ott — de a lelkesedés csak szalma láng volt, a szegedi közönség utánna vissza­sülyedt közömbösségébe. E két kndare volt az oka* hogy amikor már megerősödtek, más városokihoz nemcsak hasonlóvá lettek, de so­kakat már el is hagytak, — egy csipetnyi előny nem sok, de annyit sem tudtunk kicsi­karni a vezetőségtől; ez volt az oka, hogy szépen fejlődésnek indulva hirtelen megakad tank és utána nem hogy előre menni nem tudtunk, de vissza fejlődtünk. Ebben az idő­ben igen gyakran és igen sokaktól hallottuk emlegetni az elszakadást. Ez az elszakadás meg is törtónt. A „Magyar Országos Esperan­tó Egyesület szegedi csoportja" fennmaradá­sával; többen hozzá fogtunk a propagálásá­hoz és 1912. november 17-én kimondottuk a „Délmagyarországi Esperantó Egyesület" megalakulását. Alapszabályainkat jóváha­gyás végett a belügyminiszterihez felterjesz­tettük. Ez kétségtelenül szakadás voE, ami azonban nem jelenti azt, hogy a szegedi es­perantisták most két ellenséges táborban ál­lanak, a legkevésbé sem, egyesületeink között a legszebb megértés van és együttes mun­kánk eredményét nemsokára mindenki lát­hatja. — Itt említjük meg, hogy február 1-én az aradi és szegedi esperantisták meglátogat­ják a temesvári elvtársakat. Szegedről indu­lás 1-én, szombaton délután 2 óra 55 perc­kor. Résztvevőket szivesen látunk. Találko­zás Szeged állomáson egynegyed 3 órakor. | Hasonló látogatás lesz legközelebb Szegeden : és Aradon is.

Next

/
Thumbnails
Contents