Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-26 / 21. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁQ / vonatkozó gyakorlatok összeállításáról az egyesületi művezető bízatott meg. Egyéb folyóügyek letárgyalása, során uj tagokul felvétettek: Schachtier Olga, Nagy Erzsike, Várady Ilonka, Koczor Ilonka, Neupauer Erzsike, Magyar László, Ketili Viktor, Werscbitz Ottó és Szabó Géza. Végül pedig a választmány az évi rendes közgyűlésnek batáridejét f. é. február 23. délután 3 órára tűzte ki, melyen a tisztikar egy része kiegészíttetik és a választmány egyharmad része bárom évre mandátumot fog kapni. HIREK Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: Á meteorológiai intézet jelenti: Léy^I nyegtelen hőváltozás és el9 vétve csapadék várható. —9 Sürgöny prognózis: Enyhe, elvétve csapadék. Déli hőmérséklet 3 C volt. VÁROSI MUZEUM és képtár, (kultúrpalota), nyitva délelőtt tíztől tizenkettőig. Belépődíj nincs. FELOLVÁSÓ ÜLÉS. Á Dugonics-Társaság délután négy órakor rendezi felolvasó ülését, a városháza közgyűlési termében. VÁROSI SZINHÁZ: Délután félnégykor „Ábrahám a meny országban", operett; este díszelőadás: „Parasztszivek" és ,J3zép Galathea." URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 6 órától kezdve „A csikós". Hortobágyi életkép. Előadják a Vigszinház művészei. VASS-MOZI, délután hat órától kezdve „Bohó fiatalság". Vigjáték 3 felvonásban. APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig „A lélek-rabló". Dráma három felvonásban. MUNKÁSOK VASÁRNAPJA. Az ipari és kereskedelmi munkások képzésére szervezett helyi bizottság délután két órakor előadást tart az állami felsőkereskedelmi iskola vegytani termében. A nö joga. Irta: Hettyey Aranka. Nem kell azt hinni, hogy mindenki, ki akár a női nemhez tartozik, akár pedig szimpatizál a szociális kérdésekkel, vakon követi a túlhajtott feminista mozgalmakat. Sokan vagyunk, kik nemcsak megértjük, de méltányoljuk is azokat az elveket, miket Kenedi Géza, ez az éleseszü humanista „A feminizmus kérdései" cimü tanulmányában kifejtett. És még többen, kik azokkal tartunk, akik azt mondják, hogy a természet, amikor az egynemű őslényből megalakította a férfit és a nőt az emberi együttműködés szervezetőben, maga határozta el a munkamegosztást. Mindez azonban amilyen igaz, éppen blyan elvont. Szigorúan tudományos kutatások jól lesziirődött eredménye a mi agitácionális célunkra se pró, se kontra nem alkalmas. Tudósok, társadalmi bölcselők előtt mindenesetre elegendő arra, hogy helyes szemüvegen át lássák a feminizmus apostolainak jogaik kivivására irányuló törekvéseit, de semmiképpen sem szolgálhat kellő erővel a kérdéseknek mindennapi, hogy ugymondjuk, közönséges elbírálására. A félreértések elkerülése végett jó előre ki kell jelentenem, hogy nem a suffragettekről beszélek. Ezek éppen olyan kevéssé szimpatikusak, mint azok, kik a nőnek csupán az anyaságot akarják osztályrészül juttatni. Ahogy amazok túlzott — de abszolút meg nem érdemelt — követelésekkel lépnek fel, ezek viszont hajlandók teljesen az emberrel született jogokról lemondani. S mert éppen ez az, ami körül sok a tévedés és még több az opportunizmus a nő társadalmi szerepléseinek jogairól soha sem ártana eleget beszélgetni. Jól tudjuk, hogy a nők öntudatra ébredése szoros összefüggésben áll a kulturhaladással és a gazdasági forrongással. Hogy Anglia és Amerika volt ennek a szülőföldje, misem természetesebb, ha meggondoljuk, hogy az erő minden téren itt összpontosult. Ám ugy Angliában, mint a tengerentúli világrészen tűrhetetlen és indokolatlan is az az erőszakos fellépés, melylyel az úgynevezett hivatásos botránytszerző, minisztertverő utcai feministák jogokat akarnak szerezni, helyesebben kierőszakolni. Indokolatlan főké pen azért, mert leszámítva a mozgalom ve zetöit, legtöbbjük durva és műveletlen. A férfiakkal ezeknek nem lehet egyenjogúságuk, inert a nőemancipáció kérdésében imponáló svéd, dán és norvég szempontokkal, a társadalomban a női öntudatos szereplést és hivatást meg sem értik. Természetes, hogy ezért nem vonhatjuk teljesen kétségbe a suffragettek akcióba lépésének fontosságát. Elismerjük, hogy munkájukkal olcsóbbá tették a megélhetést, könnyítettek családjaik sorsán; sőt, hogy a tőke szempontjából ked vezöbbé tették némileg a munkabéreket. De azt már tagadjuk, hogy kezdetleges műveltségűikkel joggal tarthatnának igényt parlamenti vagy közéleti fontos szereplésekre. Másképpen vagyunk a csakugyan művelt, öntudatos s nem csupán agitácionális készültségü nőkkel. Ezeknek is kell itt-ott radikális és agressziv együttműködést kifejteniük. Annál is inkább, mert hiszen a művelt, okos nőnek van egyenjogúsága a társadalomban. Sőt szerintünk alkalmas a nő az elvont tudományok terére is. Ma csak hipotézis, ujabban mar az sem, hogy a hő agyberendezése nem alkalmas biológiai szempontból ennek és annak a tudománynak a befogadására. Ha a nő a természettől megjelölt körén kivül a gazdasági viszonyok megváltoztatásával hasznossá lett a társadalomban, ezzel megszűnt passziv lenni és bizonyos korlátokon belül, jogokat válthat ki magának. A férfi tehát nem minősítette nőietlenségnek ezeket a kívánságokat, mert a pallérozott lélek nem veszti el soha önmagát. Ne tekintsék a férfiak ellenségnek vagy versenytársnak a nőket, de küzdjenek egymásért és dolgozzanak a könnyebb boldogulásért. Nézzük a nőt a legprimitívebb .modern foglalkozásokban egy-egy gyári monoton munkában. Milyen türelmes, pontos, amellett olcsó munkaerő. Feladatát jobban a férfimunkaerő sem végezheti. Tudatában vannak ennek .főleg az iparos államok, ihol már pl. a németországi munkásnőkről, mint családanyákról gondoskodik az állam. Vannak szoptatós-szobák a gyárakban,, ahol ápolónők ügyelnek fel a csecsemő gyermekekre. De tovább menve, kereskedelmi pályákon, hivatalokban mennyivel megbízhatóbbak; helyesebben gondosabbak a női alkalmazottaik. A nő türelme, önfeláldozása kiegyenlíti az esetleges fizikai küílömbséget, mely a férfi és nő konstrukciója között van. Kulturpályán pedig a művelt nő individualitásával, legyen az bár produktiv vagy reproduktív, a legtöbb kitartást, szívósságot és energiát mutatja. Ezt bizonyítják a nagy általánosságban, nem is beszélve a fenoménekről. A nő, ha eredeti állapotában marad, sok művészi gyönyörűségtől fosztja meg a világot. Mennyi gondolkodó szép elme, mennyi gyönyörű hang, zenei talentum, válogatott Ízlés-kifinomultság, humánus önfeláldozó ápolási készség a reprodukció művészetben, mennyi egyéni alakítási képesség veszett volna el. És sem a kultura, sem a művészet; sőt még a politika sem jutott volna el nő nélkül mostani magaslatára. Ha a nők jogot akarnak, kell, hogy ezt bizonyos korlátok között meg is kapják. Ez azonban semmikép seim zárja ki a női nem anyasági hivatásának teljesítését. Sőt ezzel karöltve és csakis igy teljesítheti valóban igazi rendeltetését. Mert mennyivel életrevalóbban, női létfentartásukban szabadabban és végeredményében boldogabb nemzedéket nevelhetnek ezúton, mintha sötétségben, butaságban és avult előítéletekben nevelik, elkezde a dajkameséktől a neki rendelt férjig, gyermekeiket. Nem, erre nincs többé szükség. S ha volt is szépség ezekben a hazugságokban, joggal hihetjük, hogy az a tanítás, mely <a való életet .mutatja, s mely később jogokat is szül, fehér szépségében és igazságában mindama csalódással, ami a ferde, hazug nevelés nyomán csak életunttá és korán fáradta tette a nőt. — Balassa Ármin dr. jubileuma. Méltó keretben ünnepli meg Szeged város közönsége Balassa Árimin dr. harmincéves irói jubileumát. A Dugonics-Társaság, amelynek a kebelében a szépirodalmi osztály elnöke a 'jubiláns, vasárnap délután igen érdekesnek ígérkező fölolvasó ülésen ünnepli Balassa Ármin dr.-t. Az ülésen Homor István, a Dugonics-Társaság tudománymüvelési osztályának az elnöke üdvözli a jubiláns irót és az osztatlan megbecsüléssel övezett közéleti férfiút. Balassa Ármin dr. Komprimált színdarabok cimü rajzával szerepel a fölolvasok között. Fekete Ipoly .rendes tag székfoglaló értekezését fölolvassa Pazár Béla rendes tag. A kiváló képzettségű kegyesrendi tainár székfoglalója kulturérdekességnek ígérkezik. A fölolvasó ülésen illusztris vendég is .szerepel, Kunos Ignác dr., a világhírű orientális tudós. A budapesti Keleti Akadémia nagynevű igazgatója a török asszonyról értekezik. A fölolvasó ülés programján szerepel még az igazgató-tanács jelentése a Mikszáth-ösztöndijról. Az ösztöndijat tudvalevőleg Franki József, érdemes kollégánknak Ítélték oda. — Balassa Ármin dr. ünneplése vasárnap este a színházban folytatódik. Szinre kerül a jubiláns egyik értékes színpadi alkotása, a „Parasztszivek" cimü népies dráma, elsőrendű szereposztásban. — A nővédőegyesiilet választmányi gyiiiése. A Szegedi Katolikus Nővédő-Egyesület választmánya ma tartotta meg rendes gyűlését, még pedig ez alkalommal először az egyesület uj székháza díszes tanácskozó termében. A gyűlésen Raskó Istvánné elnökasszony elnökölt s azon a választmányi tagok majdnem teljes számban jelentek meg. A gyűlés megnyitása után Raskó Istvánné elnökasszony mély érzéstől áthatott szavakban fejezte ki az egyesületnek Fluck Dezsőné aleinöknő iránt érzett részvétét abból az alkalomból, hogy családját, Fluck Ferenc kir. tanácsos elhunytával mély gyász érte. A beérkezett s csekélyebb fontosságú ügyek előterjesztése után örömmel jelentette az elnökasszony, hogy az egyesület céljai, különösen pedig annak szociális irányú törekvései ugy a kereskedelem-, mint a belügyminiszter részéről elismerésre és méltánylásra találtak. A belügyminiszter ugyanis az egyesületnek a nővédelem érdekében már eddig is kifejtett s a jövőben kifejtendő buzgó s széleskörű működését azzal honorálta, hogy az egyesületnek nővédelmi célokra tízezer korona segélyt bocsátott rendelkezésére. A kereskedelemügyi miniszter pedig az egyesületnek szociális céljainak a megvalósítására, nevezetesen a munkáscsaládok gyermekeinek gondozása és ellátása érdekében létesített Napközi Otthon támogatására évi ezer korona segélyt engedélyezett. A választmány örömmel vette tudomásul az elnökasszony jelentését s jegyzőkönyvileg mondott köszönetet mindkét miniszternek a részéről megnyilatkozott erkölcsi elismerésért és hathatós anyagi támogatásért. A választmányi gyűlés egyik fontos tárgya volt még az elnök beszámölója a Napközi Otthon- és a Leány-Otthonról. Ennek a keretében megemlékezett Raskó Istvánné az intézmények fölszerelése, berendezése s népszerűsítése érdekében tett intézkedésekről, valamint a Napközi Otthonnak január 14-én megtörtént megnyitásáról. Az intézményhez fűzött remények megvalósultak s már is átlag 40 gyermek nyer ebben naponta gondo-