Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-26 / 21. szám

1913. január 26. séggel ígérte meg lejövetelét, hogy kedves szegedi közönségét — amint Polgár Lászlóné elnöknőihiöz intézett levelében irta — újra viszontláthassa. A művésznő közreműködése kétségtelenül egyik legnagyobb vonzóereje lesz az estélyinek s nagyban liozzá fog járulni annak a sikeréhez. * Bródy három kis darabja. A Magyar Szinház '•"rik legközelebbi bemutatóján B .<h, • ,r jelenik meg a színpadon, Rembrandt című egyfelvonásosával, melyet most fejezett be. A darabot Bródy már át is adta a színháznak. Ezzel aztán alkalma lesz a Magyar Színháznak egész estét betöltő Bródy-premiért adni, miután két másik egyfelvonásosát Lajos király válik és A fejedelem már ott szerepelt a színház játékrendjén. Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Elkerülhetetlen a háború. (Konfliktus az ázsiai birtokok körül. — Oroszország fenyegető magatartása. — A Boszporusz előtt az orosz flotta! — Németország és Oroszország ellentéte. — Ellenforradalom készül Törökországban. — Állítólag a török szultánt elűzték a trónról.) (Saját tudósttónktól.) Hogy a sztambuli események következtében az európai béke fölfordul-e: az attól függ, hogy az ujtöfök kormány háta mögött áll-e valamely európai nagyhatalom? Mert, hogy Oroszország — Európától különváítart is ellene van: ezt eddig is tudtuk, de napvilágra is került. Napvilágra került Oroszországnak az a legfőbb célja, hogy az orosz hadiflotta demonstrációjával rá akarta tenni a kezét a török tengerszorosokra § a törököt hátba akarja támadni avval, hogy égyík ázsiai országára: Örményországra rá akarja tenni a kezét. Oroszország különben annyira fenyegető magatartást követ, hogy az megdöbbentő. Várnából érkezett jelentés szerint az orosz Fekete-tengeri flotta, — mely tizenegy hajóból áll — már a Boszporusz elé érkezett és ott cirkál. fis. ha a muszka megmarad a szándéka mellett: ebből aztán már föltétlenül európai háború fog következni. Jelzik is rtiár Berlinből, hogy ebben az esetben Ausztria-Magyarországnak föltétlenül be kell masírozni a novibazári szandzsákba és Szerbiába. Ezt Berlinnek el is hisszük, mert Németországnak Kisázsiában óriási gazdasági érdekei vannak s ha a muszka ott garázdálkodni akar, akkor csak természetes, hogy nekünk pedig, mint Németország szövetségesének, a Balkánon kell avantegardenak lennünk. De a muszka medvére a brit oroszlán is morog, aki vigyáz a török tengerszorosokra, mint a két szeme világáfa. Ennyi veszedelemmel szemben ki van zárva az, hogy Oroszország még merjen moccanni, tehát ki Van zárva, hogy európai háború legyen. Hiba csak ott lehet a kréta körül, hogy áz orosz a török tengerszorosokat nem bolygatja, — ellenben csak Örményországra veti magát. A hiba azért lehet, mert itt az angol-orosz érdekszférák már összeegyeztethetők s az angol szívesen enged a muszkának, ha a maga részére is szerezhet egy uj gyapjúzsákot Ázsiában. Ámde éppen ez az: itt kell közbe vágni Németországnak, tehát nekünk is, mint Né- ' DÉL-MAGYARORSZÁG metország szövetségesének. Az európai béke tehát alighanem kardélen áll, nem a Balkán-félsziget, hanem Ázsia miatt. A londoni Daily Mail-nak jelentik Konstantinápolyból: Tegnap a szelamlik után miniszteri tanácskozás volt, melyben elhatározták, hogy a kormány a nagyhatalmak jegyzékére, amennyiben Drinápolyra és a szigetekre vonatkozik, tagadó választ fog adni. Az uj kormány nem fél Európa ellenséges akciójától, mert az egyik nagyhatálom biztosította erkölcsi s anyagi támogatásáról. A „Daily Express" egy Londonban tartózkodó török diplomatáitól arról értesült, hogy az uj-törökök akciójukat abban a reményben hajtották végre, hogy Törökország Ausztriával és Magyarországgal meg fog egyezni. Törökország fölajánlotta Ausztriának és Magyarországnak Szalonikit a Bosznia-Hercegovina és az Égei-tenger között elterülő térülettel, de ezért viszont támogatnia kell Törökországot, hogy megtarthassa Drinápolyt, Macedónia egy részét és legalább néhány szigetet. Londonból jelentik: A balkáni delegátusok főnökei tegnap értkezletet tartottak és egyhangúlag megállapították, hogy ha az uj török kormány a hatalmak együttes jegyzékében foglalt tanácsot nem fogadja el, a háború elkerülhetetlen. A balkán delegátusok rövid lejáratú ultimátumot akarnak a török delegátusoknak adni, hogy azt a török kormányhoz juttassák el. Eszerint a portának néhány nap alatt ki kell nyilatkoztatnia, hogy Drinápolyt és az Áegei-szigeteket átengedi, mert különben a fegyverszünetet fölmondják és a hadműveleteket újra megkezdik. Határozatot a balkáni delegátusok erre nézve még nem hoztak, mert utasításokat várnak kormányuktól, melyek egy-két nap alatt fognak megéfkezni. Danev és Venizelosz nagyon pesszimisztikusan nyilatkoztak a helyzetről. Itt most mindenkinek az a véleménye, hogy a háború elkerülhetetlen. Belgrádból jelentik: Péter király elnöklésével tanácskozás volt a helyzetről. Haftwig belgrádi orosz követ ugy nyilatkozott, hogy a balkáni szövetségesek mindaddig nem lépnek föl fegyveresen, a mig a nagyhatalmak jegyzékére nem válaszol Törökország. Csak az elutasitó válasz megérkezése után kezdődhet a fegyveres összeütközés. Törökország belső forrongásáról mind nyugtalanítóbb hírek érkeznek. Állítólag komoly ellenforradalom készül s az annyira elő van készítve, hogy tartani lehet,' nem a reakciósok győznek-e újra s kerekednek az ifju-törökök fölé. Állítólag a török szultánt már elűzték a trónról. Ezt a hirt — mely Európa minden fővárosába már a délutáni órákban megérkezett — eddig nem erősitették meg. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Ki ölte meg Nazlmot ? Konstantinápoly, január 25. Csak ma konstatálható, hogy a minisztertanács terme előtt lefolyt véres jelenetben kilenc ember halt meg. Ma vitték ki a portából a kilenc koporsót. A tegnapi események áldozatai a következők: A hadügyminiszter, két adjutánsa, Nafiz és Szalih, az igazságügyminisztér szolgája, a porta egy titkára és egy szol5 gája, továbbá állítólag Kiais Isii Tevfik hadnagy és egy Nedsib nevü drágámén. A kilencedik áldozatnak azonosságát eddig nem lehetett megállapítani. 'A hadügyminisztert állítólag egy volt ifju-török képviselő golyója ölte meg. Azt beszélik, hogy Enver bej, 'előbb szolgájával beküldte névjegyét a minisztertanácsra. Miután a miniszterek nem 'akarták őt fogadni, tumultus keletkezett és á hadügyminiszter adjutánsa elsőnek lőtt. A hadügyminiszter megjelent a terem ajtajában, hogy a tumultus felől érdeklődjön és ekkor találta halálosan a golyó. Az iíju-törökök ekkor benyomultak a terembe és kiszivárgott hir szerint, meg akarták ölni a nagyvezért, aki azonban kérőén eléjük jött és igy megmenekült. A volt kabinet belügyminiszterét és pénzügyminiszterét még mindig fogva tartják. A temetés. Konstantinápoly, január 25. A hadügyminiszter temetésén aik ülföldi katonai attasék is részt vettek. Azt beszélték, hogy a minisztertanács termében lejátszódott tumultusnál Nazim basa is fölemelte fegyverét, de ebben a pillanatban egy golyó balszemén, egy másik jobb halántékán találta. Mi lesz Szerbiával? Belgrád, január 25. A külföldi sajtót bejárta az a hir, hogy Ausztria-Magyarország és Szerbia között nemsokára megindulnak a tárgyalások, hogy a két állam viszonyát uj alapokon rendezzék. Itteni jól informált körök véleménye szerint erről nem lehet szó addig, amig Albániának a határait meg nem állapították. Ellentétek Németország és Oroszország közt Konstantinápoly, január 25. A nagykövetek összejöttek, hogy a teendőket megbeszéljék. Valamennyien megjelentek, csak, a német nagykövet nem ment el. A megbeszéléseken kitűnt, hogy igen nagyok a nézeteltérések még abban a kérdésben is, hogy milyen intézkedéseket tegyenek az idegenek védelmére. Mindenki látja, hogy mindjobban kiélesedik az ellentét Németország és Oroszország között. Meghátrált a szultán 1 Konstantinápoly, január 25. Enver bejnek a szultán palotájában történt, megjelenéséről az a hir szivárgott, ki, hogy a szultán az udvari méltóságok közbelépése következtében, kik a legrosszabbtól tartottak, Enver bejt nem fogadta, hanem az udvari méltóságok kőzvetitésével tárgyalt veié a kabinetalaki tásróil. A szultán előbb a Kiamtilkormány rekonstrukcióját ajánlotta oly módon, hogy Mahmud Sefket basa legyen a hadügyminiszter, később pedig Ferid vagy Aohmed Muktar neveztessék ki nagyvezérré. Végül a szultánnak engednie kellett és bele. kellett egyeznie a kabinet elbocsátásába és az uj kormány kinevezésébe. A puccs előzményeiről a következő értesülés szól: Az ifju-törökök vezérei csütörtök reggel összegyűltek Tolatnál, hogy manifesztációi készítsenek elő. Az ijfu-török komité néhány tagja ingadozott, végül azonban túlsúlyra került az a nézet, hogy mihelyt a porta átnyújtja válaszj egy zekét a nagyhatalmaknak, azonnal a cselekvés terére kell lépni. A demonstráció alatt a nagyvezér tanácstermében Weber dr., a német nagykövetség első dragománja, Hugvenin az anatólai vasutak igazgatója és a Berghaus német cég kópvi-