Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-26 / 21. szám

DELMAQYARORSZÁG 191 3. január 26. selője volt jelen, Nemcsak tanod voltak a történteknek, hanem valósággal bezárták őket a nagyvezéri hivatal termeibe, melyet csak este hét órakor hagyhattak el. Terrorizálják a sajtót. Konstantinápoly, január 25. A belügyminiszter magához kérette a török lapok ki-adóit és közölte velük, hogy a kormány kész az ostromállapotot megszüntetni, ha a lapok kötelezik magukat arra, hogy a kormány politikáját támogatják. — A Sabah 'főszerkesztőjét lakásán őrzik. Ez volt az a 1ap, mely a szultán ismeretes nyilatkozatát közölte. Több -liberális hírlapírót elfogtak, a régi kormány által börtönbe vetett ifju-török hirlapirókat pedig szabadon bocsátották. Dsahid ismert konlité-vezért, aki a Kiiamil-kabínet üldözése elöl külföldre menekült, hazahívták. Nyugodt a főváros! Konstantinápoly, január 25. A város külső képe nyugodt és csütörtökön is csak a porta közvetlen környékén látszott némi Izgalom. A lakosság, mely már megszokta ezeket a folytonos rendszerváltozásokat, Iteljesen közömbös és csak élni akar, békére és nyugalomra vágyik. A városban, tegnap mindenütt megkettőztették az őrjáratokat, mert a halmú alatt lappangó tüz itt-ott mégis csak föllobbanhat. Megmozdul Oroszország. Konstantinápoly, január 25. Á Matin azt jelenti Londonból, hogy Konstantinápoly előtt a nagyhatalmak flotta-demonstrációja elmarad, mert Németország ellene van. Mindamellett Törökországnak íe kell mondania majd Drinápolyról, mert Oroszország ragaszkodni fog álláspontiához és terveit keresztül fogia vinni. Hir szerint Oroszország parancsot fog adni flottájának, hogy a Boszporus elé menjen és legyen készen arra, hogy Tráciába csapatokat szállítson partra. A nagyhatalmak a puccsról. Bécs, január 25. A FremdenblcM az ifjútörök puccsról cikkezve, a következőkét irja: "Bizonyára a legtisztább hazafiság volt az, amely Enver bej cselekedetein ek erőt és elszántságot kölcsönzött, amitől az emberi szimpátiát kétségtelenül nem is lehet megtagadná. Ez a meleg rokonérz-és a személy iránt azonban nem döntheti el' a cselekvésről való Ítélkezést. A puccsot, amely a s-nlyos külső válság közepette államcsi-nyt és ezzel uj komplikációkat idézett elő, Európa összes politikai köreiben a legerősebben elitélik és nem lehet szabadulni attól az impressziótól, hogy csak átmeneti epizódról, efemer-sikerről van szó, mert a szükségesség vasnyomása erősebb a leghatalmasabb egyéniségnél is. A történelem és a későbbi nemzedékek talán bőskölteményekben fogják dicsőíteni az ottomán nép nemzeti bősét, de a mai Európa, a mely cselekvését értéke után mérlegeli, csakis a legélesebben elitélheti őt amiatt, hogy a kor szükségleteivel és Európa akarataival dacolva, hazáját és népét, beláthatatlan veszélyeknek tette ki. Európa tanácsadóinak az volt a célja, liogy a súlyos megpróbáltatásoknak kitett ottomán birodalomnak lehetővé tegye a békéli ez és a. zavartalan fejlődéshez való visszatérést, valamint alkalmat kívánt Európa adni Törökországnak arra, hogy a héke által az elmúlt idők bűneit és tévedéseit egy uj korszakban- helyrepótol ja. Aki ezt a fejlődést akadályozni akarja, akii a történelem tanulságaival ellentétben a? ál-. lamot vissza akarja vetni a zavarok és pártharcok állapotába, az megakadályozza a súlyos válságban gyötrődő államot abban, hogy hozzájusson az egyetlen biztos gyógyszerhez, a békéhez, az uj betegségcsirákat és uj válságokat hoz. Európa, egyértelműen a béke mellett foglalt állást. Tekintettel a dolgok uj fordulatára és ezeknek esetleges következményeire, kifejezést akarunk adni annak a határozott várakozásnak, hogy Európa minden mellékcélok és külön előnyök félretételével a célt és az eszközökét tekintve, egyöntetű eljárásban fog megállapodni, elhárítandó azt a veszélyt, melyet a politikai meggondolatlanság esetleg fölidézhetne. BtsnaaaeianBaBsnsxiiasBnaEEBasaaaaaBnaBSBaaBESsaaeaaai Hetvenezer koronás lopás Szabadkán. — Szegeden keresik a tettest. — /Saját tudósítónktól,) Szombaton délelőtt vakmerő lonás történt Szabadkán. MaJiczky Kálmán 86. gyalogezredben főhadnagy ékszereit, értékpapírjait, fegyvereit és okmányait éllopta Fagyi Mihály tisztiszolga, A főhadnagy kára mintegy hetvenezer korona. A tolvai tisztiszolga, aki civilben napszámos, már két izben megszökött az ezredétől. Péterrévi születésű, notórius t öl vaj. A lopásról Valló cseindőrfőhadnagy a szabadkai csendőrszakasz parancsnoka hosszít táviratban értesítette -a szegedi rendőrséget és kérte a széleskörű nyomozás elrendelését. Sass La.ios ügyeletes rendőrtiszt az állomási és a kerületi rendőrségekkel nyomban közölte a távirat szövegét és a tolvaj tisztiszolga szamélyleirását. Ha a tettes kézrekerül, a rendőrség átadja a kerületi parancsnokságnak. A lopás délelőtt kilenc órakor történt, amikor -a tisztiszolga egyedül tartózkodott a lakásban. Feltörte a szekrényt, ahol a főhadnagy egv hetven centim-éter hosszú bőrtáskában őrizte a drágaságait. Á táska kulcsa a főhadnagynál maradt. A távirat szerint a bőrtáskában a kővetkező értékek vannak : Huszonöt darah aranygyűrű, egy vékony aranyláncon, Ezek között va-n igen sok gyémánt és imás drágaköves gvürii, jegygyűrűk és egy nagy átlátszó vörösköves pecsétgyűrű. Egy szimpla fedelű női arany óra, fedőlapja - email, első lapja apró gyöngyökkel kirakva, hosszú arany nyaklánccal. Három darab Első Budapesti Takarékpénztárrészvény. összesen harmincezer korona értékben. A részvén vek hátlapján ez a záradék olvasható. ..Házassági óvadék gvamárit •lekötve". A Szepesi Takarékpénztár által kiállított nyolcezer koronás betétkönyv. Az ellopott táskában van még a főhadnagy feleségének. Hadzsi Máriának 1911-ben kelt halotti bizonyítványa, -a fia keresztlevele és a házassági okmányok. . A tisztiszolga ellopta még a főhadnagy vöröses-sárgás tokban levő három csöves puska iát és egv manücher schanauer rendszerű ismétlő karabélyt. YÁRNAY L: lonyvtasiii keres irodai teendőkben, gyors- és gépírásban jártas nőt. Ajánlatot, fizetési igények megjelölésével csakis írásban kérünk. Számok a szegedi törvényszék kettéválasztásáról. (Saját tudósítónktól.) A polgári perrendtartás 1914. szeptember 1-én lép életbe. Ezen életbeléptetési időre elkészül a bíróságok területének beosztásáról szóló törvény is, amely uj, első folyamodásu bíróságokat állit -fel. Mindezek a dolgok annyira közismertek, mondhatni már is -a köztudatba mentek át, hogy ismétlésük feleslegesnek látszanék, ha nem lenne egyben alkalomszerű is. Az alkalomszerűséget az adja ímeg, hogy nem* csak a szegedi és szegedvidéki, hanem az ország sajtója is állandóan foglalkozik az uj törvényszékek felállításával kapcsolatban azokkal a mozgalmakkal, melyeket Szentes, Makó és Hódmezővásárhely -már évekkel ezélőtt meginditott-ak és nagy kitartással folytatnak is. Ez a mozgalom pedig végeredményében a szegedi törvényszék kettéválasztását célozza. Kiválóan eminens jogpolitikai, közgazdasági és nem kevésbbé kulturális érdeke tehát Szegednek, hogy e mozgalmakkal szemben résen álljon és kardcsapás nélkül ne engedje elvesztem azt, amit megszerzett és aminek megtartása első sorban az erkölcsi tisztesség: a praestige kérdése. Ne,m az a célja ennék a közleménynek, hogy akár általános igazságszolgáltatási tekintetből, akár jogpolitikai nézőpontból fejtsük ki az igazságszolgáltatás hármas követelménye alapján az alaposság, gyorsaság es olcsóság mellett az't, vájjon indokolt-e egy nagy törvényszéknek: a szegedi királyi törvényszéknek kettéosztása; hanem azt, a nyomatékosnak feltüntetett indokolást akarjuk ezen alkalommal megdönteni, hogy a szegedi törvényszék kettéválasztására és ezen területen uj törvényszék vagy törvényszékek felállítására azért volna szükség, miért a szegedi törvényszék nem képes ellátni az ügyforgalmat, tehermentesíteni kell a birákat, apasztani a kettéosztás által az ügyforgalmat. ; A törvényszék 1912. évi ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásának -hivatalos adatai igazolják, hogy ez az indokolás a valóságnak nem felel meg, sőt ez a kimutatás épen azt igazolja, hogy a pontosan 7553 darab mult évi beadvány-többlet ellenére, a törvényszék birói tagjai az ügymenet zavartalan ellátását biztosították és nemcsak ügydarab-számokban, hanem százalékokban is olyan eredményt értek el, amely pozitív alapja annak a várakozásnak, hogy a szegedi törvényszék ítélkezése és ügymenete az alaposság mellett a gyorsaság tekintetében is mintaszerű lesz. i Eötvös Károlytól ered az a mondás, hogy „a statisztika az a tudomány, amivel kiki azt bizonyíthatja, amit akar." Nos, mi csak a letagadhatatlan valóságot, a tényt magát akarjuk bizonyítani, amikor ezeket az adatokat kibővítve és összehasonlításként visszamenőleg az 1910. és 1911. évekre is, felsoroljuk ős egyben összeállításként leszűrjük az eredményt, amely az, hogy a szegedi törvényszék példásan ellátta az ügyforgalmat, kettéválasztásának indoka nincs. 1910-ben érkezett összesen 61.604 beadvány (25.079 polgári, 16.171 tkvi, 20.336 büntető, 78 fegyelmi); 1911. -évben 57.724 beadvány (25.175 polgári, 15.601 tkvi, 16.912 büntető, 36 fegyelmi); 1912. évben 65.277 beadvány (32.722 polgári, 15.198 tkvi, 17.336 büntető, 21 fegyelmi), tehát 1912. évben az