Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-24 / 19. szám

8 DÉLMAQYARüRSZÁG 1913. január 24. rnányos szempontokból vizsgálják ós azt kí­vánják, hogy az eljegyzés csupán kedvező or­vosi vélemény és nyilatkozat alapján történ­jék. K szerint az amerikai fiatal emberek jól teszik, ha minden eshetőségre készen, előre beszerzik az orvosi bizonylatot, amelyet a házassági ajánlati-űrlap kitöltése után azon­nal át is nyújthatnak az imádott hölgynek. Ha a hölgyek magukévá teszik az eugenetika híveinek ezen követelését, bizonyára maguk is rajta lesznek, hogy az űrlap kitöltése előtt megklüvételijeaz ifjútól a bizonylat felmuta­tását. Ez az eljárás ugyan kissé körülmé­nyes, de hát mit nem tesz meg egy szerelmes ifjú szive bálvány áért? . . . — A nagyherceg és a ballerina. Pé­tervári jelentés szerint Wladimvrovics nagy­herceg néhány nap óta nyomtalanul eltűnt. Most aztán kitudódott, hogy a negylherceg a pétervári színházak egyikének haleUl-tán­cosnőjével szökött meg. A táncosnő lengyel származású ritka szép leány és a nagyher­ceg már huzamosabb idő óta udvarolt neki. A szerelmes pár Parisnak vette útját. A le­ány társnőinek állítása szerint a nagyher­ceg kijelentette, hogy el jegyzi kedlvesét és házasságra lép vele. Az eset Pétervárott rendkívül nagy feltűnést, keltett, mert rö­vid időn belül ez immár a harmadik szerel­mi botrány a cári családban, — Az őrnagyné kutyája. Csabán, mint tudósítónk jelenti, végzetes katasztrófa érte Czédly József őrnagy feleségét. Kedvenc ku­tyája megimarta s a kutyáról boncolás utján megállapították, hogy veszett volt. A beteg úrnőt felhozták Budapestre s Pasteur-inté­zetbe, de aligha menthetik meg az életnek. — A mozi a kriminalisztikában. Es­semből (a Ruilír mellett) jelentik: A krimina­lisztikában páratlanul áll az az eset, amely ma történt az itteni büntetőtörvéhyszóken. A mai tárgyalás már a második volt. A bűnügy a következő: Ruppert lóápoló tavaly októ­beriben agyonverte gazdájának, Eggebreck birtokosnak ötéves fiát. A vizsgálat során a vádlott nem tudott számot adni cselekedeté­ről, nem is védekezett, csak azt hajtogatta, hogy nagyon izgatott állapotban lehetett. Ki­derült róla, hogy a gyilkosság előtt a mozgó* fénykép-színházban volt és két nagyon izga­tó rémdrámát nézett végig. A gyászibaborult apa, akit tanuképen kihallgattak, azt val­lotta, hogy Ruppert mindig nagyon jól visel­te magát, becsületes fiatalember, sohasem volt ittas. A tegnapi tárgyalás tanúkihall­gatásokkal telt el, ma pedig a védők indít­ványára a törvényszék elhatározta, liogy a bíróság s az esküdtek elmennek ugyanabba a mozgófénykép-szinházba és megnézik azokat a véres drámákat, amelyek a vádlottat a tett elkövetése előtt felizgatták. Igy is történt. A törvényszék elnökének vezetésével a birák, az ügyész, a két védő és az esküdtek a mo­ziba mentek. Előttük kisérték szuronyos bör­tönőrök a vádlottat. A mozgófénykóp-szin­bázbain más közönség nem volt, csak a bíró­ság és előre elkészültek a két film bemuta­tására. Ruppert teljesen közömbösen nézte végig a két rémdrámát,, amelyeknek leper­gése után a vádlottat visszakísérték a bör­tön-őrök a törvényszék épületébe, a bíróság is elfoglalta helyét és folytatta a tárgyalást. NEMÉNYINÉ F OG MÜ VESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javitás hat óra alatt elkészül. 522 TUDOMÁNY ÉS IRODALOM (*) Balassa Ármin dr. ünneplése. A Dugonics-Társaság vasánnapi felolvasó ülé­sének keretében ünneplik Balassa Ármin dr. harmincéves irói jubileumát. Ebből az alka­lomból Komprimált színdarabok cimen egy rajzát olvassa föl Balassa az ülésen. A Dugo­nics-Társaság nevében a jubiláló iröt Homor István, az állami főreáliskola- igazgatója, a Dugonics-Társaság tudományművelési osztá­lyának elnöke fogja üdvözölni. Este pedig a szegedi színházban színre kerül Balassa Ár­min dr. Parasztszivek cimü sikeres népdrá­mája, amely az Írónak legkiválóbb irodalmi alkotásai közé tartozik. Érdekes ennek az eleven tollal megírt színdarabnak irodalmi pályafutása. A Parasztsziveket először ját­szották Hódmezővásárhelyen 1898. julius 31-én, a nyári színkör megnyitásakor. Egyet­len színész játszott benne: Szakács Andor (Cséti Ferke), mig a többi szerepet műkedve­lők játszották. Szegeden 1898. december 22­én mutatta be Makó Lajos színigazgató ez­zel a szereposztással: Cséti Ferke Kiss Pista, Rózsa Vera Su­gár Aranka, Öreg Baló Sándor Emil, Má­tyás, a fia Szakács Andor, János, öreg bé­res Mezey Péter. Budapesten a. Krisztinavárosi Színkör­ben 1889. julius 6-án játszotta, először Makó Lajos társulata. Budapesten a várszinház­bam Janorics Jenő dr. társulata játszotta 1902. április 8-án. A fővárrosi sajtó becses iro­dalmi alkotásnak itélt e s a Nemzeti Szín­ház igazgatóságának figyelmébe ajánlotta. Somló Sándór akkori igazgató el is fogadta előadásra, de késett az előadásával, mert nem ' talált hozzá való másik darabot. E köziben bukkant föl Szalóki Elek 3 fel­vonásos „Parasztszivek" cimü darabja, ame­lyet a Nemzeti Színházban 1905. május 13­án játszottak. Az összes fővárosi lapok meg­állapították, liogy a harmadik fölvonás nem más, mint Balassa darabjának átvétele s a mit Szalóki változtatott rajta, azzal elrontot­ta a darabot. Utólag Szalóki ezt elismerte s visszaállította a darab végét ugy, ahogy Balassa eredetileg megírta. Szalóki darabja teljesen letűnt, a Balassa egyfelvonásos da­rabja él s évenként számos helyen játszák; egyik legkedveltebb darabja lelvén műked­velő társaságoknak. Balassa Ármin dr.-uak különben nem ez az egyetlen színpadi mun­kája, igen tevékeny munkásságot fejtett ki mint drámaíró. Első szinmüve a Szegény Laci cimü volt, amely 1882. augusztus 16-án került színre Hódmezővásárhelyen, azután Szegeden. 18871. inovöni(bfei»25-én,\Másod!Í;klisz!in­padi müve A cégér oirnii, ezt Szegeden adták először 1893. decemberében. Balassa Ármin dr.-nak ezt a három szín­darabját csaknem az összes vidéki színpado­kon játszották jelentős sikerrel. A cégért leg­utóbb 1910-ben adták elő a szegedi színház­ban, (*) A Dugonics-Társaság segélye, A Dugonics-Társaság elnöksége beadványt ter­jesztett be a városhoz, liogy az 1913. évre megszavazott segélyt utalja ki. A tanács a segélyösszeget ma tartott ülésében kiutalta. (*) Erős fényben. Rendkívül ízléses ki­adású kis könyv fekszik előttünk. A szere­lemről szól, ifájó és boldog szerelmekről, in­nen a cím: Erős fényben. A szerző álnevet választ: Crayon. Nem ismerjük a nevét és mint ismeretlent olvastuk s az első impresz­sziónk, hogy e szerelmeket, a női sziveket imigyen csak asszony láthatta meg, csak az hatolhat igy e misztériumokba. Valami is­meretlen asszony, aki ugy adja most e köny­vet, ahogy a nő őszintén adhat valamit: val­lomásképen, Ez a legjobb kifejezés a. munka tartalmára, — mert őszinte vallomás az egéisz, eleitől kezdve, végig. És olyan egy­szerű, magyar vidéki helyzet ós hang, gon­dolkozás ós megoldás. Tudja isten: az ilyes­mi is köll, az ilyen is valami: az élettel és annak visszaadásával együtt. Mert kiérzik, hogy ahogy egy-egy leány vagy asszonyi sors felmagasztaltatik avagy megaláztatja, azt a szerelem tévé,, mert. — sajnos — a mar gyár vidékeken, a mai társadalmi szokás­ban sok étet nagyon egyoldalú, igen gyá­moltalan, — még a rövid boldogságálban is inkább tragikus. C-öndes tragédia, igen, egy kis erős fényben, ahogy Crayon irja. A mü ismeretlen szerzője Szabadkán él s a köinyv kiadója is vidéki: a csabai Tevan Adolf. Ezt a nevet föl kell jegyezni, ez nagy dolgokra hivatott, ez a. kiadó a legmerészebb talán egész Magyarországon. Egymásután adja ki szegény, neves ós névtelen irók müveit ós mind csudálatosan szép, olyan, amilyet bu­dapesti kiadók se igen produkálnak. Például Kosztolányi Dezső Mágia cimü, most megje­lent. könyve szintén Tevan nyomdájából ke­rült ki ós ez a. legszebb, amit mostanában kibocsátottak. Crayon „Erős fényben" cimü müve is ilyen Ízléses és kedves könyv (a fiatal és talentumos szabadkai festő: Oláh Sándor rajzolta a cimlapot) és igazán örü­lünk, amikor egy vidéki és magyar könyv­kiadó olyan munkát produkál, ami nemcsak a fővárosi, de a külföldi leg(müvészibb kiadá­sok közt is versenyképes. KÖZI6AZGATAS (—) Készül a fizetésrendezésről szóló javaslat. Január 29-én, a jövő hét szerdáján tartja a város a 'legközelebbi közgyűlését, amelynek kétségtelenül egyik legérdekesebb és legfontosabb tárgya a városi tisztviselők fizetésrendezéséinek ügye -lesz. A fizetésren­dezésről szóló elaborátum módosításain so­rozatos üléseken serényen .munkálkodik most a szervezési bizottság kebeléből kiküldött szükebbkörii albizottság, amelynek elnöke Lázár György dr. polgármester, tagjai a vá­rosi főjegyzőn és a pénzügyi tanácsosom ki­vül Rósa Izsó dr. és Becsey Károly dr. A szükebbkörü albizottság valószínűleg még e hét végéig letárgyalja a javaslatot, a jövő hét elején pedig a szervezési bizottság vizs­gálja majd fölül az albizottság munkáját és ehez képest alakítja meg a közgyűlés elé terjesztendő végleges véleményét. (—) Két utca világítást kér. Régi kí­vánsága a Gsongrádi-sugárut és a Sándor­utca lakosaiinak, hogy utcáikba légszeszvilá­gitást vezettessen a város. Több izben fordul­tak már ezzel a kérelemmel a tanácshoz, de a teljesítés elé mindig gördült valami aka­dály. Most ismét beadványt nyújtottak be az érdekelt lakosok s a tanács ma délelőtt tar­tett ülésében foglalkozott az ügy gyei. Elha­tározta, hogy javaslatot tesz a. januári köz­gyűlésnek, hogy a két emiitett utcába a gáz­világítás bevezetését 1247 korona költség ke­retében rendelje el. (—) Bizottsági ülések. Pénteken délután négy órakor a város jogügyi bizottsága Lá­zár György dr. polgármester elmö,kiesével ülést tart. A bizottsági ülés tárgya az az indítvány lesz, amelyet Nyilassy Pál dr. és Szmollény Nándor dr. törvényhatósági bi­zottsági tagok nyújtottak be a városhoz a gázvilágitási szabályrendelet egyes pontjai-

Next

/
Thumbnails
Contents