Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-23 / 18. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. január 29. természetű a hatalmak által kilátásba helyezett pénzügyi támogatás. Ki van Londonban ? London, január 22. Itt makacsul tartja magát az a hir, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös inkognitóban Londoniban időzik. A hírre alighanem az szolgáltatott okot, hogy Ferenc Szalvátor főherceg Angliába érkezett, hogy fiát, aki Struchurstben tanul, meglátogassa. Szenet vásárolnak. London, január 22. Tegnap délután Cardiffban nagyobb szénvásárlási eszközöltek az osztrák-magyar tengerészet részére. Összesen tizenhét hajórakományról szóló kötést irtak alá. Egy kényes kérdés. Konstantinápoly, január 22. Noradungháin külügyminiszter egy diplomáciai jegyzékben azt a kérdést intézte a bécsi és a berlini külügyi kormányokhoz, vájjon egyetértenek-e a hármas entente fenyegetéseivel. Már meg is érkezett a válasz Bécsből és Berlinből. Ugy szól, hogy nem helyeslik ezt az eljárást,'de mindenekelőtt a béke megkötését kívánják. Drinápoly sorsa. Konstantinápoly, január 22. Porta-körökből eredő hiteles értesülés szerint a szultán hajlandó Drinápoly átadásába beleegyezni, ha a város egy mufti (egyházi hatóság) felügyelete alá kerül és ha a vilajet muzulmánjai külön tartomány gyűlést kapnak. Agyonlőtt álhercegnő. —• Nem kémnő, hanem leánykeresketíő. — (Saját tudósítónktól.) A belgárdi Strázsa cimü lap jelenti, hogy néhány nappal ezelőtt Üszkübben agyonlőttek egy osztráklengyel származású asszonyt, aki magát Szosznovicka hercegnőnek mondotta. Az állítólagos hercegnő Kémkedés gyanúja miatt került a haditörvényszék elé, a mely golyó általi halálra ítélte. A hercegnő nyomban a háború kitörése után jött Bdgrádba, ahol nagy ünneplésekben vo.lt része. A szerb fővárosban lakó lengyelek közül többen jelentették a hatóságnak már akikor, hogy ilyen nevű lengyel hercegnő nincsen és hogy az előkelő hölgy 'alighanem szélhámosnő. A külügyminisztériumban azonban hittek neki s az összes belgrádi lapok dicsőítő 'himnuszokat irtak 'róla, mikor annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a sebesülteik ápolásának akarja magát szentelni. A 'kormány intézkedésére Üszkübben, a tábori kórházban, mint ápolónőt alkalmazták. Az asszony gyakran utazott Belgrádba, ahol élénk összeköttetéseket tartott fönn a magyar-osztrák konzulátus egy Krumniczky nevű hivatalnokával. Most, a halálos itélet végrehajtása után derült ki, hogy az asszony nem is hercegnő, hanem Brimann a neve és leánykereskedö. A belgrádi konzulátus kinyomozta, hogy az agyonlőtt asszony egy nemzetközi leánykereskedő-bandának volt az ügynöke, aki azért adta ki magát hercegnőnek, hogy a Balkánon előkelő összeköttetéseket szerezzen. Az ügyben Krumniczky, a belgrádi magyarosztrák konzulátus tisztviselője a következő nyilatkozatot tette közzé: — Néhány hétéi ezelőtt jelentették a belgrádi lapoik, hogy a szerb hatóságoknál jelentkezett egy Szosznovicka nevű hercegnő, s kiérte, hogy betegápolóként alkalmazzák valamelyik kórházban. A kormány valóban el is helyezte Üszkübben. Időközben kiderült, hogy az asszony nem volt hercegnő, Brimann a neve s veszedelmes leánykereskedő, akit a konzulátus már évek óta figyel. Az asszonyt Üszkübben hadbíróság elé állítatták, halálra itelték s nyomban agyon j is lőtték. Nekem semmi összeköttetésem sem volt vele. Az ügyben — hir szerint — a bécsi külügyminisztérium is megindította a vizsgálatot. SZÍNHÁZ, iÜVÉSZET Szinházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Teli Vilmos, színmű. PÉNTEK: Teli Vilmos, színmű. SZOMBAT: Limonádé ezredes, operett. VASÁRNAP d. u.: Ábrahám a meny országban, operett. VASÁRNAP este: Parasztszivek, népdráma ós szép Galatea, operett. * A cigánybáró — vendéggel. A Bohémekben való nagysikerű fellépte után szerdán este Saffyt énekelte Hilbert Ja.nka, a szinház fiatal vendéglmiüvésznője. Érdeklődő és figyelmes nézőtér előtt játszott, a miely ma is bőven becézte a rokonszenves és finom énekesnőt tapssal és ujráztatással. Ezúttal az operette tüzpróháját állotta ki a széphangu novícia és ha a játékstílusában nem is tudott olyan könnyed, temperamentumos lenni, mint dúsan iskolázott környezete, mindenképen ígéretesen, bátran, váriációkra képesen játszott. A tiszta, aicé'los, hajlékony énekhangjáról, jeles énektudásáról, kitűnően finom megjelenéséről már elmondottuk a véleményünket, amely ma csak erősbödött. Megvesztegetően fiatal, bájos ez a kezdő színésznő és énekében, még kissé naiv játékaiban, szinte megindítóan érzelmes, poétikus. Csak a rutin, a gyakorlat biztonsága hiányzik belőle még, egyébként annyira egyöntetű, stílusos és összba rigzatos jelenség a színpadon, hogy nem nehéz neki jövőt jósolni Az énektudása, lói ekzet,vétele, intonálása pedig már ma is elsőrangn. Határozott és jelentős nyeresége volna a színháznak, ha ide szerződbe. Egyebekben az előadás olyan volt, mint a mult évben, gondos és hangulatos, azzal a különbséggel, hogy Torma Zsiga érthetetlenül gyöngén és bizonytalanul énekelt. A lírai részekben tökéletesen erőtlen volt, ott pedig, ahol nekieresztette a hangját, mégis inkább — a partnerét szerettük volna hallani, Czipra szeriepében uj volt Körmendi Ilona, aki ezt a nehéz és kissé hálátlan partiét derekasan elvégezte. Déry Rózsi — ezúttal tánementesen — erős, szép énekét csilloghatta, no meg a kacér tekintetét, amellyel a páholysorokat nyugtalanította. Ez is valami, de mégis kedvesebb, ha előadás alatt a színész megmarad1 a szinpad — három fala között. A kar szépen énekelt. * Tömörkény a Nemzetiben. Budapesti tudósítónk telefonálja: Tömörkény István szegedi iró egyfelvonásosát ma este mutatta be a Nemzeti Szinház. A darab tetszett a közönségnek. Szegedről többen megjelentek az íróval együtt a premieren. — Barlanglakók — ez a darab címe. Emberi szivét, életét melegebben nem érzi iró, mint Tömörkény a maga embereiét. S írónak a forrnia, az az egyedüli forma, amelyen keresztül minden változatával, minden fűszálával megjelenithetődik világa, nem áll jobban rendelkezésére, mint Tömörkénynek. Az ő ízes elbeszélő költészete oly .specialitása irodalmunknak, persze a maga perspektívájában, mint Kiplingé az angoloknak. A színpad eddig idegen f terület volt számára s a ma bemutatott egyfelvonásos első színpadi próbálkozása. Benne van Tömörkény minden írói kvalitása; benne a magyar föld, fii, fa, virág, illat, ize s embereiben, ami jellemző és egyéni bennök. Költői, mély alkotás a Tömörkény első színpadi müve, melyet a Nemzeti Színházban kitűnő stílussal jelenítenek meg. — A Nemzeti Színház zsúfolásig megtelt és fölvonások után hosszasan tapsolta a szereplőket s a kitűnő írót. A Dugonics-Társaság, valamint a VHOSz szintén képviselte magát a mai premieren. A Dugonics-Társaság nevében Balassa József szegedi s a VHOlSz nevében Brájjar Lajos fiumei lapszerkesztő üdvözölte Tömörkényt. Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. A fekete rfdikül. — Rejtélyes eset a rendőrségen. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi r*ndőrsóg egyik hivatalos helyiségében, sok limlom között, amik mint bűnjelek szerepelnek a rendőrségen, két nap óta van valami, ami teljesen elütő a megtépázott bűnjelek társaságától, A bűbáj italok, ócska revolverek, értéktelen holmik közül szembeötlik egy finom fekete bársony-ridikül, benme egy illatos esipkekendő és még valami: titokzatos, rejtelmes férfi-írás, egy szelet fehér papiroson . . . Ez a diszkrét, uri holmi rejtélyes háttere egy érdekes, pikáns históriának, amelyről most a rendőrség suttogva beszél. A történet részletei talán sohasem jutnak napvilágra és a fekete ridikül, mint rejtelmes korpus delikti, elfonnyad ott a lím-lomók között. Mozivászonra való ez a néhány fejezet, amit sikerült kinyomoznunk a titokzatos esetből. Izgalmas, színes história — íme, tessék: Az egyik előkelő szegődi kávéháztól, éjféltájban' hazatért a férj és a féleség, jómódú, intelligens házaspár. Otthon fölkészültek a nyugodalmas éjszakai pihenésre: levetették a prémes bundát, kalapot, a: férfi az asztalra hányta az írásait, a nő a keztyüjét, ridikül;jót. A férfi meghökkent, amikor megpillantotta a!fekiete ridiküjlt. Óvatosan elcsente az asztalról és amíg a felesége a szobaleánnyal közölte a napiparancsot, kinyitotta a ridikült. Vér szökött az arcába, lihegett, mint egy üldözött vad. Talált ugyanis benne egy parfümös csipkekendőt és a következő írást: „Drágicám, holnap ismét várlak. Csak okosan, nehogy gyánut keltsen az a vén szaimár." Pont. Sem dátum, sem aláírás, A férfiből kitört a féltékenység. A ridikült dühösen lecsapta az asztalra és rárivallt a. feleségére: — Mi ez? — Megbolondultál — kérdezte a felesége — mit kiabálsz? — Mi ez! — ismételte a férje és odadobta feleségének a ridikült. Az asszony izgatottan kinyitotta és elolvasta az írást. — Szent isten! — kiáltotta — mi ez! Miután a férj dühösen mindent lecsapott az asztalról, szó nélkül vette a kabátját és a kalapját. Elbben a pillanatban az aszszony megragadta a ridikült és valami súlyos tehertől megszabadulva, közölte a férjével: — De hiszen ez nem is az enyém!