Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-01 / 1. szám

1913. január 3. DÉLMAGYARORSZÁG 3. rosszal:, ezek az események legnagyobbrészt tragikusak. Pusztulás, katasztrófa, tönk, gazdasági válság: ezeík jellemzik Szegedem ás az elmúlt, évet, bármilyen optimista szemmel is tekintünk rá vissza. Januárban két nevezetes szegedi vonatkozású öngyilkosság történt.. Sziklai Jenő, a szegedi gyufagyár főkönyvelője Budapesten öngyilkossá lett, Szára Gábor, az állami főgimnázium hetedik osztályú tanulója amerikai párbaj miatt a fizika-terem ben halántékon lőtte imagát. Februárban bomlási processzus következett be a szegedi képzőművészeti egyesületben. Azóta nem hallani róla. A harcok után csönd. Februárban ünnepelte a szegedi orvosegyesület Goldsohmidt György dr. ny. kórházi főorvos jubileumát. Februárban bankalakulás is történt. Márciusban a király elhelyezte Szegedről Fischer Dezső ezredest, az 5. honvéd gyalogezred parancsnokát, akinek a helyébe Rónay Dezső ezredes jött. Ugyanekkor távozott Védffy Győző, a. szegedi posta főnöke is, akinek az utódja Kőrössy István lett. Márciusban ,hunyt ed Kcméndy Nándoriié, a szegedi tanügynek ós jótékonyságnak egyik leghuzgóhh munkása. Márciusban volt a hires — nevezetes országra szóló pör: a kisteleki méregkeverőké, ami,kor Gerzsány Máriát- életfogytiglani fegyházra, Susák Györgynét pedig tizenöt évi fegyházra Ítélték. Májusban lett öngyilkossá Magyar Ede, Szegednek ez a zseniális, országos hirü műépítésze. Májusban következett be a Szegedi 'Gazdasági ós Iparbamk válsága, amely után Fényes Marcell igazgató megszokott s azóta nyoma veszett. Május utolsó napján Podlussányi Gyula nyugalmazott ezredes főbélőtte magát. Ö volt az első áldozata a Gazdasági Bank bukásainak. Junius negyedikén meghal t Kun József, a kiváló szegedi poéta. Junius 26-ikáu Rex Izsó dr., szegedi kerületi orvost érte a halál Nagyváradon. Juniusban nyílt meg a partfürdő. Júliusban Gróf Árpád dr. vadait emelt a városi mérnökség ellen. Augusztus 6-ifcán Budapesten meghalt Magyar Ede, a szegedi piaristák volt rendfőnöke. Szeptember 22-dkén elhunyt Szukováthy István, az államvasutak pénzügyi osztályának igazgatója, Szegednek egyik lelkes pártfogója. A vasúti palota mellett egy utca örökíti meg ;a nevét. Szeptember 29-én leplezték le a Széchényi-téren Rákóczi szobrát. Októherban meghalt Szekerke Lajos tanácsnok, régi, érdemeket szerzett tisztviselője a városnak. Októberban országos mérnük-kon1gresszus volt Szegeden. Október 21-ikén az iparosok tartottak országos kongresszust Szegedien. Ezen a napon leplezték le Dankő Piscsakugyan olyan borzasztó dolog ez neked? Hát nem gondoltad, — néha legalább, titokban, vagy olyankor, amikor egyedül elengedjél — hogy ennek igy Ikell jönnie? Az anya (jajveszékelve fetreng a földön). A lány (rémülten, szomorúan, könnyes szemmel): Anyám, haragszol rám? Az anya (a földön fetreng): Istenem, jó istenem. A lány: Jobb lett volna... ugy tennem .." mint Leona? Az anya: Nem ... nem ... nem ... A lány: De haragszol rám. Az anya: Nem haragszom. Nem rád haragszom. A lány: Hát akkor miért vagy tigy kétségbeesve? Miért siratsz ugy? Az anya (a földre szorítja a fejét): Nem téged siratlak én ... nem téged siratlak ... én boldogtalanok boldogtalanja ... A lány (megdöbbenve): Nem engem? Hát kit? Az anya (zokog). A lány: Hát kit siratsz? Kit? Az anya (halkan, súgva, zokogva): Magamat ... Magamat... A lány (megdermedve bámul rá, mozdulatlanul áll, aztán gyorsan letérdel melléje a földre): Anyám, anyuskám ... ne sirj... hát ne sirj... nézd ... ne sirj... Az anya (a lány lábai előtt a földre szorítja a fejét): Meg .kell nékem már halnom... az kell én neikem már csak ... A lány (magához öleli): Anyuskám, deta szobrát. Noveiinberban meghalt Enyel Lajos kiadótulajdonos és Bech Pista, a város volt nótáriusa, -a régi szegedi világ legérdekesebb krónikása. Decembernek ;nem sok kiemelkedő eseménye volt. Legáltalánosabb érdekű volt Hazai Samu honvédelmi miniszter látogatása a tüzérkaszárnya kérdésével kapcsolatban, amely — mint ismeretes — kedvezően oldódott meg. A Lukács-kormány választójogi javaslata. — Az indokolás. — (Saját tudósítónktól.) A magyar országgyűlés képviselőházában kedden délelőtt Magyarország állami és politikai fejlődéséneik korszakos eseménye játszódott le. Lukács László miniszterelnök benyújtotta a választójogi reformról szóló törvényjavaslatot, amelynek a megszületésénél ott virrasztott az egész ország közvéleménye. A választójogi reform, amely alapjában már ismeretes, terjedelmes indokolás kíséretében kötötte le a Ház figyelmét. A javaslat indokolásából a következőket közöljük: A mai választói jogrendszer a vagyoni és értelmi cenzuson alapul, amelyet az 1848. törvényhozás elfogadott és amelyet az 1874. választói törvényünk lényegében nem változtatott. A választójog mélyreható reformálását ennek a nagyon is elavult választói jognak a szük'körü és igazságtalan rendszere érlelte meg. A régi választójogi törvényben különösen két visszásság domborodik ki, először: a urna uralkodó választói jogcím és pedig a földbirtok-, illetőleg a föld-minimum egyes országrészek, vármegyék, sőt egyes választókerületek területei szerint is kirivó aránytalanságokat mutat, másodszor pedig az ipari munkásság a választójogból úgyszólván teljesen ki van zárva. Ezt a kedvezőtlen helyzetet fokozza még a választókerületek aránytalansága és ;a választókerületek székhelyén történő centralizált választási eljárás tarthatatlansága. A kormány választójogi reformjavaslata ezeknek a visszásságoknak az orvoslásáhogy kell meghalnod! Dehogy kell meghalnod! Miért kellene meghalnod? Az anya: Nem tudtam vigyázni az egyetlen lányomra ... aki megmaradt.. Nem tudtam vigyázni magamra sem ... bűnös az én testem-lelkem ... A lány: Anyuskám, dehogy bűnös. Te csak nagyon jó vagy. Ök a bűnösök. Te csak nagyan, nagyon, nagyon jó vagy ... Elhiszed, amit mondanak. Ök a bűnösök. Az anya (zokogva): Azt igérte nekem... mialatt ti a Püspök-kertben voltatok ... hogy ha kell... el fog venni... A lány: Nekem is azt igérte a másik. De én már akkor is csak félig hittem. Félig hittem. Mégis engedtem. Jó volt élni! Es tudtam, hogy ennek igy kell jönnie. Akármit csinálok, ennek igy kell jönnie. Az anya: Én vagyok a bűnös... Meg kell nekem halnom... Én sem alszom már hetek óta ... Meg kell nekem halnom ... A lány: Dehogy vagy bűnös. Dehogy kell meghálnod. Régen volt az ... Most élned kell. Most kell csak élned! Az anya: Nem nézhetsz rám többet szeretettel. Nem nézhetsz rám többet utálat nélkül. A lány: Dehogy nem, anyuskám. Még jobban szeretlek, mint eddig ... Mert olyan jó vagy... Mert annyi, annyi sok benned a jóság ... a hűség ... a hit... annyi benned a jóság... Gyere, ülj ide... Az anya (a földre szorítja a fejét). A lány (siogatja, dédelgeti, vigaszra törekszik. A javaslattal kapcsolatos további törvényhozási intézkedés is azt célozza. A törvényjavaslat az értelmi cenzus alapján épiilt föl. A politikai jogok gyakorlásához az értelmiségnek vagy az iskolai tanulmányok után közvetlenül vagy pedig ennek hiányában más módon, közvetve igazolt bizonyos mértékét követeli meg. Az értelmiség különböző fokához mérten a javaslat különbözőképen állapítja meg a választói jog föltételeit. A javaslat négy értelmiségi fokozatot állapit meg és eszerint a választóknak négy csoportját különbözteti meg. Az első csoportba tartoznak a középiskola nyolc osztályút végzettek; ezek huszonnégy éves kor elérése után minden különös föltétel nélkül választók. A második csoportba tartoznak az elerPi iskola hat osztályát vagy az ennek megfelelő kereskedelmi, vagy ipari tanfolyamot végzettek; ezek a harminc éves kor elérése után birnalk választójoggal, ha a gazdasági önállóság vagy egyéni megbizhatóság minimális mértókét megütik, aminek ismertető jele vagy az, hogy az illető adót fizet és pedig bármilyen csekély összegűt, vagy bármilyen foglalkozás, vagy alkalmazás a kereskedelem, vagy ipar körében, vagy jobbfajta munkaikör (művezető, kertész, vincellér, stb.) az őstermelés körében, vagy a katonaságnál elért altiszti fokozat, stb. A harmadik csoportba a csak irni-olvasni tudók tartoznak, szintén harmincéves korhatárral. Ezeknél az előző csoportnál fölállított föltételek némelyikét hosszabb (2—5 évi) szolgálat megkövetelése csekély .mértékben szigorítja, áki pedig ebben a csoportban minimális vagyon alapján választó, annál 20 korona adóminimumot vagy nyolc holdnyi ingatlant követel meg a javaslat. Végül a negyedik csoportba az analfabéták tartoznak, szintén harmincéves korhatárral. Ez az egyetlen csoport, amely csak vagyoni cenzus, 40 korona adóminimum, vagy 16 holdnyi ingatlan alapján szerzi a választójogot. A jelenlegi törvény alapján választójoggal biró egyének e jogukat a személyükre vonatkozólag megtartják. A javaslat rendszerében tehát minden föltétel nem korlátozás, hanem ellenkezőleg a választók egy-egy kategóriáját a közéleti megbizhatóság valamely ismertető jele alapján meghatározó kellék, tehát a jogkiterjesztés egy-egy mértföldjelzője. tálja, letörölgeti a könnyeit, felemeli és beleül teti a székébe). Az anya (sir). A lány: Ne sirj. Ne sirj, anyuskám. Látod, most nagyon kell egymást szeretnünk. Még jobban, mint eddig. Igaz? Az anya: Igaz. A lány: Elmegyünk innen. A házat eladjuk. Elmegyünk valahová, ahol senki sem ismer bennünket. Elbujunlk. Jó? Az anya: Jó. A lány: Es azután... biztatjuk, bátorítjuk egymást... segítünk egymásnak ... és bevárjuk... (Megakad.) Az anya (felemeli a könnyes arcát). A lány: Azután ... azután ... felneveljük őket... Az anya (könnyes szemmel, csodálattal bámul rá). A lány: Felneveljük őket... csendben... szeretettel... a mieink lesznek ... csak a mieink... Az anya: Ágnes ... milyen bátor vagy... A lány: Én bátor vagyok. Most bátornak (kell lenni... Nekünk senkink sincs már ... Csak magunk vagyunk ... Es szeretnünk kell egymást... mint két szerencsétlen asszonynak ... ilyen a mi sorsunk ... Asszonyok sorsa ... Nagyon kell egymást szeretnünk... (A szoba sötét. Kint leszállít a felhős őszi este. Megölelik egymást. Összeölelkezve ülnek a sötétben és csendesen sirnaik.)