Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-01 / 1. szám

4 i DELM AGYARORSZÁG 1913. január 1. A javaslat nem elvileg, hanem csak anynyiban tér el az előző tervezetéktől, arnenynyiben a többi ismeretes javaslat egv csapásra majdnem 150 százalékkal szaporítaná, vagyis közel 3 millióra emelné a választók számát, amivel egyszerre fölidézné a radikális választói jog minden veszélyét; niig a mostani javaslat egyelőre a mi viszonyaink-nak megfelelő olyan arányú jogkiterjesztést tervez, amely már most választói joghoz juttatja minden társadalmi rétegnek — ezek között a' politikai nemzet köréből jelenleg jóformán teljesén kizárt munkásosztálynak is — minden arra érdemes tagját és emellett törvénymódosítás nélkül évről-évre közelebb *visz bennünket az általános választói jog felé. , (1.900,000 választó.) iA javaslat alapján a választók száma mindenesetre meg fogja ütni az 1.900,000-et. A jövendőbeli választóknak ez a száma. Magyarország , 18.264,533 lelket tevő összes népességének 10.4% út teszi, mig a jelenlegi választók csak 5.9%-át. Ha a jelenlegi irniol vásni tudó magyar á 1 iampolgároknak jövőre un ár 67.3%-a, tehát igen erős abszolút többsége élhet a képviselőválasztás jogával, iniig jelenleg csaík 35.0%-a. van e jognak birtokában. •A javaslat indokolása párhuzamba állítja, hogy a magyar és egyéb anyanyelvűek hány százalékát teszik az összes lélekszámnak s hány százalékát tették volna az 1905. évi tervezet választóinaik a gróf Andrássy által kon tomidált szavazatoknak, hány százalékát teszik továbbá a jelenlegi s fogják tenni a javaslat szerint a jövendőbeli választóknak: - Magyar anyanyelvű: Az összes népességben 54.5; Az 1,905. évi tervezet szerint 58.7; Az 1908. évi javaslat szerint 61.8; A jelenlegi választók közt 59.6; A jelen javaslat szerint 60.2. A magyar anyanyelvűek aránya mind a négy választójogi rendszer szerint jóval túlhaladja á magyarságnak iaz összes népességben. elfoglalt arányát s tulajdonképpen elég közel áll egymáshoz. Legkisebb a Kristóffy, legnagyobb az Andrássy javaslata szerint. De nem szabad (feledni, hogy Andrássy javaslata vinne legnagyobb tömegeket az urnák elé s a három szavazatta] biró választó is csak egy eoiíber, akit könnyen megfélemlíthet a ,műveletlen, és fanatizált tömegek nyers ereje. Az a másfél százaléknyi különbség;tehát a magyarság javára, amellyel Andrássy javaslata bir a. most' benyújtott javaslattal szemben, korántsem oly nagy, liogy alkalmas volna ellensúlyozni a plurális rendszerben rejlő veszélyeket, (A szavazás módja.) A 'javaslat behozza a titkos szavazást Budapest székesfővárosban és a törvényhatósági joggal felruházott városokban s a titkosság kijátszását jóformán lehetetlenné teszi. Senki .sem tudhatja meg, liogy a szavazó a szavazóhelyiséigben neki átadott, át nem lát szó borítékba, abba a külön helyiségbe, ahova senki nem követheti, a jelölteknek ott fekvő szavazólapjai közül melyiket helyezi. Bizonyos. azonban, hogy a szavazásnak ez a kifogástalan technikája ügyességet és értelmességet kíván. Mindez a nagyobb, fejlettebb városok lakosságánál sokkal inkább megvan, mint, a falu ós kisváros átlagos közönségében. Épp ugy könnyebben lehet a nagyobb városban a. szavazáshoz szükséges dologi berendezések kérdését megoldani. De a. mélyebben fekvő feltételek is inkább megtalálhatók a nagyobb városban ahhoz, hogy a titkos szavazás betöltse hivatását. Nyil vámos sza rázásnál {természetesen nagyvárosban is százféle módon ellenőrizhetik a választót a hivatalfőnökök, gyárigazgatók, szakszervezeti vezetők stb. Nyilvános szavazásnál tehát .miiul a szervezetlen, mint a szervezett tömegek egyaránt terrorizálhatok. Titkos választásnál azonban a szervezetlen választónak jobb a helyzete. Ugyanis a függő helyzetben levő, de nem szervezett választó politikai magatartása a választási eljáráson kiviil a nagyobb városban nehezebben ellenőrizhető. Az ilyen választót, nem igen fenyegeti az a veszély, liogy nyilatkozatait ellesik, nézeteit kikémlelik s ezen az alapon .megállapítják, hogy másképpen szavaz, mint. ahogyan várják tőle. A szervezőtek keretébe nem tartozó választó tehát nagyobb városban titkos szavazás esetében rendesen meg van védve a terrorizálással szemben. Ami viszont a szervezett szavazókat illeti, ezek politikai magatartását vezéreik állandóan figyelemmel kisérik. A vidéki kerületekben ellenben a titkos szavazás elleni .aggodalmakkal szemben a mai viszonyok mellett nem talált a kormány a nagy városokra vonatkozólag kifejtettekhez hasonló megnyugtató ellenérveket, A titkosság a vidéken- a terrorisztikus és fanatizáló vezetés alatt álló tömegeknek — tehát vegyes nyelvterületeken a nemzetiségi túlzóknak használna. Ugyanez áll más, esetleg felforgató, szélső irányzatokról is, amelyeknek vidéken szintén neim kedvez a szavazás nyilvánossága. (A kerületek beosztása.) A vá 1 asztókerii 1 eteknek és azok székhelyének megállapításáról külön törvény fog rendelkezni. Ezt a külön törvényt az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénnyel egyidejűleg kell majd kihirdetni. E két uj törvény közt fennálló szerves kapcsolat a junktimot természetessé teszi. A kerületek uj beosztására vonatkozó törvényjavaslat benyújtása a lehetőséghez képest mielőbb, de mindenesetre oly időben van tervbe véve, hogy mindkét törvény megalkotása és kellő időben való életbeléptetése biztositva legyen. ...;"• Megalkotandó a polgárok választói joga elleni büntetendő cselekményekről és a képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvények. A parlamenti reform mind a büntető törvénykönyv (1878. évi V. t.-c.). Első része Vlll-ik 'fejezetének, mind az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról- szóló 1899: XV. t.-c. revízióját és az uj jogrend képest megfelelő átalakitá. sát elkerülhetetlenné teszi. . Ugyancsak a .parlamenti reform természetes kövefkezniényekép revízió és ujabb szabályozás' alá kell venni az önkormányzati választójogot is. Egyébként a törvényjavaslat részletesen felöleli az aktiv és passzív választói jogra, a szavazókörök megalkotására, a központi választmányokra, az állandó választói névjegyzékek el'készitésére és évenkiti kiigazítására, a választási eljárásra ennek körében különösen a nyilvános és titkos szavazás módjára, továbbá a választők összeírásánál, a névjegyzéknél és a választási eljárásnál közreműködő közegeknek, valamint az összes közhivatali alkalmazottaknak a választói joggal öszszefüggő fegyelmi felelősségére, az e téren előfordulható kihágásokra vonatkozó, végül az uj törvény végrehajtásakor szükségesnek mutatkozó különféle átmeneti jellegű rendelkezéseket. A megbízhatóság biztositékául a jelen javaslat kidolgozását megelőző tárgyalások során az egy évnél hosszabb domiciliumot — egy helyben lakást — a lakás bizonyos minőségét és a betegpénztári tagságot emlegették, de ezeik egyike sem alkalmas fokmérője annak, hogy valaki megérett-e a választójogra. Ezért a javaslat e kellékek fölvételét mellőzte. A lakáscenzus mellett fölhozott érvekkel szemben az indokolás kimutatja, hogy a lakáscenzusnak falun nincs gyakorlati jelentősége, a városokban .és Budapesten pedig a lakásnyomor következtében a legszegényebb la'káscenzus is a választójogra megérett elemek nagy tömegét zárná ki. A tervezett parlamenti reform a magyar állam hagyományos szabadelvüségéhez hiven a jogegyenlőség alapján áll s egyetlen olyan kelléket sem állit föl, amely az ország bármely idegen ajkú állampolgársága számára elérhetetlen, vagy nehezebben megközelíthető föltételt jelentene. Bármilyen nemzetiségű állampolgár a választói jogot teljesen azonos föltételek mellett szerezheti meg, mint a magyar anyanyelvűek. Meg kell még állapítani, hogy e javaslat jóval tágabb keretekben mozog, mint a minőt a miniszterelnök ez év tavaszán terjesztett az ellenzéki pártok elé. (Munkások és a javaslat.) A törvényja vaslíat egyik ífotörekvése az, hogy minél több jogcilm felállításával, minél több .kapu feltárásával nyisson utat az ipari munkásoknak a választói joghoz; hogy ez osztálynak minden értékesebb tagja egy vagy más módon érvényesüléshez juthasson. Arnig mások tél, (tehát az összes mezőgazdasági elemektől is, általában véve az elemi iskola teljes elvégzését kívánja meg; az ipari munkásoknál vagylagosan (megelégszik az ipari tanonciskolával is, amelynek elvégzését az iparostanoncakr.a nézve már az 1884. évi ipar,törvény kötelezővé tette. Ugyancsak minősíteni fog 'a választói jogra, az államilag szervezett különböző iparszaktanfolyamok elvégzése, minden .előzetes iskolai képzettség kimutatása nélkül is. Különböző cimek alapján az ipari munkásság szakképzett része a maga egészében jut választói jogihoz, de .azon felül egyszerre politikai jogokihoz jut a többi jogcímen egyáltalában az ipari munkásosztálynak minden számottevő eleme — mondhatjuk — a választói korban lévő ipari munkásoknak oly,an tekintélyes százaléka, hogy az eredmény minden méltányos érdeket és tárgyilagos kívánságot kielégíthet. Ha az értelmi cenzus alapjára helyezkedünk és az egyszerű irní-olvasni tudást a munkásoknál sem fogadhatjuk el kielégítő minősítésül, ha továbbá seim a hosszabb tartamú domicitium, sem a betegsegélyző pénztári kötelék, sem a imunkabérminimum nem szolgálhat ,korrektív,u(m gyanánt: .akkor a munkásosztálynak iskolát nem végzett, tehát. .az értelmiség legálsó lépcsőjén álló rétegével szemben nem kínálkozik más .korrektivum, mint a szolgálat állandósága. A szolgálati viszonynak a termelés különböző ágaiban, különösen a gyáripar egyes nemeinél' való különbözősége viszont arra utal, hogy .megfelelően tekintetbe vegyük az eltérő viszonyokat, ami a javaslatban meg is történt. Hogy .az állandó szolgálati idő mérsékelt '(.két éves) tartamának foltét:'le a .nem szakképzett, hanem csupán írni-olvasni -tudó ipari .murikasokkal szemben mennyire nem túlzott követelmény, annak megvilágítására szol gál az az adat, liogy a javaslat alapján az iparforgalmi munkásosztály köréből 255,562 egyén lesz választó. E kategóriák köréből jelenleg választó összesen 44.238, tehát az ipari munkásság választóinak száma .a javaslat szerint 211.324-gyel, az összes választók tervezett létszámemelésének legy negyedével gyarapodik. Az ipaifi imlunkásosztjály (ilyen előtérbe állit ásóért, viszont nem érheti a javaslatot •indokoltan az a szemrehányás, liogy a többi társadalmi réteggel és pedig ugy az őstermelést vagyontalan elemekkel, mint a törpe birtokossággal szemben igazságtalan mértékkel mér. .A javaslat szerint ,a jelenlegi választók — korhatárra, értelmi és vagyoni cenzusra való tekintet nélkül — egyénileg megtartják választói jogukat. IEZ a több évtizedre szóló átmeneti intézkedés elsősorban határozottan az őstermelés köréhez tartozó kisebb elemek javára szolgál és a javaslatban az őstermelőkre vonatkozó rendelkezések is széleskörű jogkiterjesztést eredményeznek. (A nők és a választójog.) A törvényjavaslat a választói jogot csak a férfiaknak kívánja megadni. Nem azt jelenti ez, mintha ez a kormány a nő közéleti szereplésének jelentőségét alábecsülné. A miniszterelnök kifejti az indokolásban, hogy nagy súlyt helyez a. nő közreműködésére, különösen a szociális gondoskodás, az emberbaráti intézmények, intézkedések terén, ahol a nő valóban megbecsülhetetlen részese és munkatársa nemcsak a társadalmi tevékenységnek, hanem a modern irányban fejlesztendő közigazgatásnak is. Az egész amayar jog-