Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-19 / 15. szám

1913. jannár 17. DÉLMAGYARORSZÁG 187 Rudnyánszky Gyuláról-a fia. - A vak költő élete. — (Saját tudósítónktól.) Husz esztendő malomköve őrölte simára, .morzsolta darabokra az apa és fiu (közötti szoros lánc szemét. Husz éve, hogy nem a családi otthon bizalmas világából ismerem Rudnyánszky Gyulát, hanem kávéházaik asztala mellől, szállodai szobákból, nyomatott papírlapokról. Két évtizeden át csak az embert és a poétát láttam benne, nem az apát. És igy most könnyen, sajátságos viszonyunk teremtette könnyűséggel beszélhetek életéről, antelyei szépnek, regényesnek és tragikusnak látnék aikkor is, ha nem az apámról volna szó. Életét, tragédiáját, ugy mondom el, ahogyan bárki elolvashatja verseiből. Felvidéki, nyitramegyei falu, Károlyi grófok uradalma fekszik Rá tót lakóira, akiknek földecslkéje apró egérharapásnyira mélyedt bele a nagy domínium krarajába. Egy nagyobbacska egérharapás a falu kurtanemesének birtoka. A falu szélén állt a kúriája: bogárhátú, szalmatetős, öt-hat szoba benne. Kostökös, üzérkedő, ügyesen gazdálkodó ember a kúria gazdája, egyszerű, tyúkokat ültető, fejkendős kisnemes asszony a felesége. Gyerekek születnek a kicsiny kúriában, később világszép leányok. Itt született, még a bogárhátú házban az apám. Eszével jobban kiragyogott a kisnemesi 'kúriáiból, mint a leányok .szépségükkel. Tanult, tanult és mint falun és a hatvanas évek elején történhetett, bizonnyá! a plébános tanácsára Pozsonyba, azután Pestre küldték. Tizenhat éves volt, fantáziával gazdag (ez az apai örökség) és fantáziája rímekbe gördült. Pesten ékkor bukkantak föl az Arany Jánost, Petőfit utánzó versfaragók fölé u] szóval, Heine-! hatással a felvidéki poéták. Meg nem irt része az irodalomnak, hogy jötték a magyar költészetbe bátran és nehéz küzdelmekre csak a friss felvidékiek: Reviczky Gyula, Inczédy László, Dalmady Győző, Komjáthy Jenő. Legfiatalabb köztük Rudnyánszky Gyula. Tizenhét éves, diák, de sokat igér. Biztatják is, hanem vissza kell térnie a tót faluba. Bizony kicsapták az iskolából valami szerelmi kaland miatt és nem marad más számára, mint az özdögei kúria, amelyből érzi: kinőtt imár. Álmodozik, verselget és ezekben a heiriei fájdalmas években Iköszönt rá az első nagy szerelem. Árva unokanővére ez a szerelem, amely áradozó lángokra gyújtja: huszonegy évesek és a huszonegy éves költő feleségül ákarja venni unokatestvérét. A költő családja és a leány családja egyaránt ellenzi a házasságot. Két évi .harc: és egy bus novemberi napon Pestre megy az uj házaspár — nászútra. Tízezer forinttal ( ez a leány hozománya) és óriási lobogó tervekkel (az apámé). Az ifjú férj -már magával viszi első verskötetét: kis vékony füzetet, apró szerelmes dalokkal. A fővárosban a barátok köre fogadja a bolti og poétáit és sok-sok nehézség. A Fővárosi Laipok, Képes Gsaiádi Lapok, Vasárnapi Újság- szivesen fogadták a fiatal Rudnyánszky munkáit-. Újságírói munka is akad, mert hát a költészetből nem lehet megélni és a tízezer forint fogytán van egykettőre. Szinte ellobbant, elégett. A huszonöt-huszonhat. esztendős Rudnyánszky ezreket költött egy esztendőben. És a gondtalan-ságban lángzóan égett a szereleim. A költő forronál-forróbb versekben önti k-i viharzó szenvedély ót Zsófiká-ja elé A családi boldogságot csak teljesebbé teszik a gyermekek. Az első: leány, hamarosan meghál. A másodikról a boldog apa igy dalol: T-e arany virág, te mennyei harmat! Mig te csicseregsz apád bánata, hallgat. Ha karom -ringat, li-a némán nézlek, Érzem örülve: van -célja a létnek. Ezekben a boldog napokban a családon kivül az első jelentős irodalmi sikerek is érik Rudnyánszky Gyulát. Verseskötetét a Fé/t.vben-árnyban-1 nagy elismeréssel fogadják. Az újságírás mellett- — mint megannyian — -éjszakáiból lopja, el az időt az alkotásihoz, -amelyben kifogyhatatlan. Vándor Táliához cimü szatírája a Kisfahuly-társaság száz aranyát nyeri el -ós olyan hatalmas émfjfarak figyelme fordul feléje, mint József főherceg, Si-mor hercegprímás. Két nyarat is tölt a főherceg margitszigeti kastélyában és a könyvtárt rendezi. —- Emlékezem a gyönyörű parkra, az óriási fákra, virágokra, még az öreg, kedvesen magyar beszédű főhercegre is, akit egyetíenegyiszer láttam a szigeten. Gagyogó kisgyerek voltam és boldog. A hercegprímás jóindulata a vallásos költészetre csábítgatta apámat. Gyors egymásutánban két kötet vallásos költeménye jelenik meg. Az egyik: Mária dalok, nem jelentős, -egyházi eml-ákekibez h-asonil-ó szent rímek. A másik: Jézus egy vagy, rapszodikus bölcselkedő költemény színes leírásukkal, a melyekben .már a, rosszabbra fordult sors vergődései is beszélnek. Anyagi ügyeken niult- az az összezördülés az özdögei familiávail, aminthogy any-agi ügyek: sok-sok száz és ezer koronás előlegek soha el nem készülő munkákra fordították el tőle egymásután Simor prímást, a főherceget -és még sok más pártfogót. Nehéz gyötrelmes óv-ek következtek. Hiven beszélnek erről a második verseskötet a Nyár feljajduló versei. Valahogy mégis jobbra fordul a helyzet, de egészen jóra többé soha. Apám vidékre megy és Érsekújváron, majd Debrecenben szerkeszt lapot. Tele van költői tervekkel: Boldogtalan, Március fiai címen költői regényeket tervez. Uj könyvet ad ki -és ínég .mindig fölfelé lendülő ihlettel bir. Debrecenben történt. Olyian emlékem ez, -amelyet soha sem feledhetek -el. Kis hétéves -tinik mélyen, édesen szoktak aludni ós én is ugy aludtaim mindig, kivéve ezt az éjszakát. Fölébredtem és balébámultam a sötétbe. Nem tudom hány óra lehetett, cs-a-k arra emlékszem, h-o-gy egy percig nagy-nagy csend volt, éppen, hogy a kis húgom szuszogását hallottam a szomszéd ágyból. Azután a másik szobában, ahonnan a rózsaszínű ámpolna fényié áradt be, nagyon halk elfojtott 'sírást hallottam. Anyám sirt. Ma is átmarkol,ja a dobogó szivemet, az a jeges kéz, amely erre asirás-na megfogott. -Akkor hallottam először sírni anyáimat: Apáim pedig' — ó minden szóra emlékezem tisztán — igy beszélt: — Vagy ha nem akarod a békés elválást, hát nézd ezt a fegyvert! . . . iMiin-den r-em-eg-ésem, izgatottságom ellenére is el-alhait-am, mert többre inam emlékezem. Azt tudom, hogy -akkor semmit sem értettem ebből a dologból, de kérdezősködni sem mertem. Sok-sok -óv múlva -értettem meg, hogy miről volt akkor szó szüleim között a rózsaszín ampolnás éjszakán. Anyám ós mi ketten gyerekek néhány niap imuliva elutaztunk Debrecenből,. Ez volt a válás. A költő uj múzsát talált: Réti Laura volt ez -a m-uzsa, akkor ünnepelt énekesnő, debreceni primadonna. A Mária dalok katolikus költője egy kolozsvári úttal unitárius vallásra tért át- és ezzel az egyszerű metódussal]. -elvált .anyámtól. Él-etünk ketté szakadt ós mindig gyérebben, 'mindig ritkábban láttam apámat. Utcán, kávéházban találkoztunk, ha feljött Budapestre, néhány szót beszéltünk ós ez volt minden. Vidéken járt vár osról-v,árosra: Szeged, Debrecen, Temesvár, Arad, újból Szeged és újból Debrecen, ezek voltak a hosszabb ideig tartó állomások. Az uj assz-o-nyt szin ész-női pályája, amely hanyatlóban volt, vitte egyik helyről -a másikra és a költő ment vele. De élete nem változott jobbra. Egy kötet „Szerelem" után hosszu-hosszu hallgató* következett. Gyorsan szaparodó családja: három ,gyermeke született .második feleségétől, -anyagi gondjai, régi adósságai ós az ujak elfojtották. Hasztalan próbálkozott m-eg a, fővárosiban: nem akartak megnyikii előtte az emberi hibák miatt költői tehetsége számára is lezárt ajtók. Elkeseredetten hajszolta az ujabb sikert, mindennel megpróbálkozott, liogy másodszor is újra kezdje az életet. A mikor egy tucat esztendei hallgatás után Debrecenben kiadta uj böltemény-éit, megcsillant -ez a remény . . . Az élete annyira -alá volt már ásva, a-nynyira mieg volt rakv-a hibák ós gyarlóságok aknáival, hogy be kellett omolnia. Kinois anyagi ügyek miatt,, Amerikába ment egy harmadik asszonyával: egy kávéházi kasszatündórrel. Ez a félig keserű, félig ©4ztelen fellobbanás nem sokáig tartott. Féil év múlva már Réti Laura -és a gyermekek is Amerikában voltak'. És .ekkor, látszólag uj élet kezdődött művészi, gyönyörű, 'költőnek való programmal. Poétái, artisztikus élvezetet, nevelést adni az amerikai magyarságnak: ez volt az uj -eszme. És verssel, -prózával, könyvvel, újságcikkel, még szinházi előadással is, meglevő amerikai ,magyar lapoknál. Chicagóiban, Nem-Yorkban, Clevelandban indított- u-j lapokkal küzdött Rudnyánszky Gyula, élőbb azért az eszméért, utóbb a megélhetésért. Amerikában is szembekerült mindenkivel, temperamentuma ellentéteket teremtett számára és a nagy-nagy összeroppanás keserűsége borította el, ami-kor testileg tönkre ment: megvakult... Alig l-átha-tó szemmel, .mások jószívű gyúm oldásából liazajöft és ma itt él. Én — rossz fin vagyok, bevallom, azt sem to-donl, liol-hogy-an. Utoljára akkor láttam mielőtt -Amerikába mént. És ekkor oly összetört, oly kétségbeesett, oly öreg-öreg volit! És m-a, milyen lehet ma! Talán — talán mégis jó fiu vagyok: mert elképzel ni is félek: milyen lehet ott élni abban a városban, amelynek -meghódítására -jött egy fiat-a-1 büszke erőtől, dalos lélektől áradó ember huszonöt év előtt, ahol azalatt, azóta mindenki,, aki törpébb, silányabb, semkibb volt: ért valamit. Rudnyánszky Endre. \ NEMÉNYINÉ FOG MÜ VESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javitás hat óra alatt elkészül. 522 ===== g> •— legszebb és legmodernebb kivitelben /^cil • /% D/\ft/ Braun Viktornál d • • 1 jun Wm 1 V • % Szeged, Vár-utca 7. szám | mkaá BmI I H n H HÉ Telefon Telefon =ggr—— - . A legkedvezőbb fizetési fetée