Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-18 / 14. szám

DÉEMAGYARORSZÁQ 1913. január 16. 18_ Sen ajánlott föl bizonyos területet, amely nem elégíti ki a románokat, de legalább tárgyalás alapjául szolgálhat. Most már re 'mélik a differenciák barátságos elintézését HÍREK Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése szeM^í B rint további lassú hőemelJ 1 kedés és helyenkint, in^ | kább csak nyugaton csapadék várható. Sürgönyprognózis: Fagypont körüli hőmérséklet, elvétve csapadék. Szegeden a hőmérséklet 3.2 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogna a polgármester, a főkapitány pedig II—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látogatási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Bohémélet", operett. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 6 órától kezdve „Az arany kalitka. Egy táncosnő regénye". Dráma 3 felovonásban. VASS-MOZI, délután hat órától kezdve „önfeláldozás". Dráma 3 felvonásban. APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig „A smaragd nyakék", (A tolvaj tolvaja). Bűnügyi dráma 3 felvonásban. A SIKETNÉMÁK államilag segélyezett szegedi intézetének felügyelő-bizottsága délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében gyűlést tart. Csanád püspöke és a bucsuk. — Ml lesz a szegedi augusztus 5-el ? — (Saját tudósítónktól.) Glattfelder Gyula dr. kinevezését nemcsak a csanádi egyházmegye, de laz egész katolikus világ örömmel fogadta, mert az uj püspöknek ismerték .szabadabb szellemiben való gondolkodását és az egyházmegyében sok uj reformot vártak tőle. Az uj püspökben a közvélemény nem is csalódott, mert. ravid egyházfejedelmi működése alatt már nem egy uj üdvös reformot léptetett életbe. Most is egy olyan évszázados, ferde szokást akar megszüntetni, mely eddig még egy megyéspüspöknek sem jutott eszébe. Glattfelder püspök ugyanis a legerélyesebb eszközök igénybevételével akarja a búcsúkkal kapcsolatos féktelen mulatozásokat megszüntetni. A püspök szerint a bucsuk alkalmával szokásos zajos mulatozások kárára vannak az emberiségnek. S itt megjegyezzük, hogy egy búcsúnap igen érinti Szegedet ós az egész környékét. Augusztus 5-re gondolunk, Havi Boldogaszszony napjára, amikor Szegedre zarándokolnak a falvakból és itt is bucsui mulatozásokat rendeznek. Tudtunkkal a csainádi püspöktől semmi átirat nem érkezett Szegedre, melyben a szegedi búcsúra nézve intézkedne, de léhet, hogy Szegedre nézve sem kivétel és itt is intézkedni fog. Egy különösen figyelembe esik az intézkedéssel, az, hogy az eddigi búcsú vásárokat — melyek igazán híresek ós "•agyjelentőségűek — nem fogja-e károsan befolyásolni, nem fogja-e megszüntetni! Azt hisszük, hogy igen. Aradmegyében kezdte meg Glattfelder Gyula püspök intézkedését. Ugyanis átírató intézet Arad vármegye alispánjához, mely átiratnak minden sora szenzációszámba •megy. A püspök arra kéri átiratában Dálno M-N agy Lajos dr. alispánt, hogy a vártne gye területén levő római katolikus községek ben rendőrileg tiltsa be a bucsuk alkalmával már szokássá vált mulatságokat és dáridó kat. Az átirat szerint ezek már nem is mulat ságok, hanem valóságos bachanáliák, A hu csu alkalmával .két-három napig tartó dóri dók a bűn és erkölcstelenség fertője. Mert az ilyen bucsumulatságok rendesen nagyobbsza básu véres verekedésekkel szoktak végződni De tovább menve, — szól a püspök, — ilyen alkalmakkor a nép két-három napig e van vonva a rendes munkától, ami ráadásu különösen iá szegény népnél, nagy anyagi ká msodást jelent. A püspök különösen a német ajkú községek ellen kel ki. A sváb községekben a bucsumulatozás (kh-irwei) túlmegy a tisztesség határán, mert ezeken ,a helyeken különösen a fiatalság között, a teljes erkölcsi züllés tapasztalható. Ezeknek a megszüntetését célozza a püs pök átirata, amelynek előreláthatólag a vár megye alispánja a legnagyobb mértékben ér vényt fog szerezni. — Az újvidéki főispán nyilatkozata. Újvidékről jelentik: A Délvidéken szakadatlanul dolgozik a nagy-szerb propaganda s a hatóságok csak a legnagyobb energiával tudják elejét venni a komolyabb államellenes mozgalmaknak. Fokozza a ; veszedelmet, hogy a vezérkar arra a tapasztalatra jutott, hogy a délvidéki közigazgatás megbízhatatlan," mert előkelő állások betöltői Szerbiával összeköttetést tartanak fenn s igen sok nem szerb tisztviselő is hanyagul végzi kötelességét. A nagyjelentőségű dologban kérdést intéztünk Matkovits Béla újvidéki főispánhoz, aki a következőket mondotta: — A magyarországi szerbségnek Újvidék a Mekkája s mondhatom, teljesen abszurdumnak tartom a vezérkarnak ilyen állítólagos véleményét. Korrektebb közigazgatást, mint aminő legalább Újvidéken van, elképzelni sem tudok. A mi tisztviselőink, a szerb származásúak is, teljesen megbizihatók s ha egyszer komoly fordulatot venne is a dolog, mindenképen megbíznék bennüik. Illetékes körök véleménye szerint a délvidéki viszonyok mégsem igen megnyugtatók. Egyre-másra tartóztatnak le a hatóságok agitátorokat, akik zsúfolásig töltötték meg a szegedi Csillag-börtönt. — Hatezer házassággal kevesebbet kötöttek Magyarországén — ezt. regéli a. statisztikai hivatal — az, elmúlt év novemberéiben, mint az előző év ugyanezen hónapjában. Amikor még virágzott a szerelem, volt pénz a ládafiában, az emberek nem kirakatból nézték a hust, Auffenbergnek jó volt a bronz-ágyu, a szobacicának elég volt a katonai létszám és a muszkák ellen legföljebb zacherlint használtunk. A vendéglős nem müszafthal -készítette a pácolt macska-gerincet, a hamis százkoronás senkinek nem okozott gondot, mert túladott rajta. Akkoriban volt bor, huza, békesség a t. Házban, volt obstrukció, a nők főzni, mosni, vasalni, férjeiket szeretni tanultak. Azóta c-z mind nincs' és ezért kevesebb pont. hatezer lélekszámmal a régi jó naiv szokás, a házasság. Végül majd az antik idők muzeumába teszik. — A „Nyugat." Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi .folyóirat január 16-i.ki 2-ik száma a következő igen érdekes tartalommal jelent meg. Babits Mihály: Az irodalom karácsonya. Láczkó Géza: Német maszlag, török áfium (Regény II.). Ady Endre: Verseik. Tersánszky Józsi Jenő: A kis fiu nagy barátai (Novella.) Nagy Zoltán: Hangos elégia (Vers). Tóth Árpád: Téli verőfény (Vers). Fikler Gyula: Érzékeié® és felifogás. Lengyel Gézá: Kis házak között (Regény II.jí Ignotus: A politika -mögül. A „Figyelő"-be irtuk: Ady Endre, Lesznai Anna, Balla Bálint, Bálint Aladár, Hermán Lipót, Bárdos Artúr, Lányi Viktor, Ignotus, Szabó Dezső, Bolgár Elek. Várady István és Nagy Lajos. A „Nyugat" előfizetési ára: egy évre 24 korona, félévre 12 korona. Szegeden .megrendelhető Várnay V. könyvkereskedésében. — Eljegyzés. Osztopáni Perjéssy Alicét eljegyezte hűhói Hubay László dr., Szegeden. — Mulatság. A magyar állami altisztek és szolgák országos nyuigdijpótló és segélyző egyesületének szegedi testülete február 1-én az Európa-szálló termeiben az egyesület özvegy és árvaalapja és részben saját pénztára javára jótékonycéln világpostával egy,bekötött zártkörű táncvigalmat rendez. Belépőjegyek árai: Szétaélyjegy előre váltva 1 korona, este a pénztárnál 1 korona 20 fillér. Családjegy előre váltva 2 korona. 60 fillér, este a pénztárnál 2 korona 80 fillér. Kezdete este 8 órakor. — Meghalt az Operaház igazgatója Mészáros Imre, a im. kir. Opera szabadságolt igazgatója pénteken reggel egynegyed, nyolc 'órakor a Városligetben lévő Park-szanatóriumban ötvenhárom éves korában meghalt. Mészáros Imrét hosszabb idő óta kezelték tnár a Park-szanatóriumban, ahova betegségével: súlyos természetű érelmeszesedéssel vitték. Állapota már -napokkal ezelőtt válságosra fordult s a férfikorának teljességében lévő embert ma reggel megváltotta szenvedéseitől a halál. Mészáros Imre jelentékeny szerepet töltött be zenei életünkben. Nagy érdemei voltak a Filharmóniai-társaság szervezése és fejlesztése körül. Az Operánál beállott dekadenciának nem ő volt az oka, hanem a sajátos viszonyok, amelyek közé az 'egykor - hires miüintézet jutott. Halála hírére az Operaház és a Nemzeti Szinház kitűzték a gyászlobogót. Temetése valószínűleg szombaton délután lesz az Opera előcsarnokából. Mészáros Imre Budapesten született 1860ban, szeptember 29-én. Reáliskolai tanulmányait is a fővárosbari végezte. A Nemzeti Zenedében Huber Károly és Gobbi Alajos vezetése alatt művelte ki magát s mint tanár és operai tag, hosszú időn át a legkitartóbb tevékenységet fejtette ki. Ö dolgozta ki a Filharmóniai-társaság és annak segélyegyesülete szervezetének az alapszabályait. A Filharmóniai-társaságnak 1889. óta alelnöke volt s mint ilyen, tevékenységének súlypontját egészen annak fölvirágoztatására forditotta. — Strasznoff Ignác meghalt. Horvátországi) >an, a mitrovieai fegyházban, mint fegyenc fejezte be kalandos életét Strasznoff Ignác, az országos hirbedtségre vergődött ma gyár szélhámos. Ott szerepelt ő .a nemzetközi bűntettesek névsoraiban is, mert sokszor szűk volt neki ez az ország s a nyugati nagy államok világvárosainak rendőrségei előtt is, mint veszedelmes szélhámos volt. ismeretes. Strasznoff .néhányszor megfordlult Szegeden is, akkortájt mindig rendben volt a szénája — legalább is nem állt körözte .alatt s csak pénzt pazarló duhaj mulatozásaival vált itt gyanússá. Mert pénze mindig volt Strasznoffnak bőven. Ha elfogyott a „dohánya" legott megszülemMt fejében egy zseniálisnak is .mondható agyafúrt terv, amelyből országra szóló botrány támadt A botrány áldozatai rendesen azok voltak, akiket, a tehetséges szélhámos „megvágott". Strasznoff az -emberi hiúságra, hiszékenységre te egyéb gyarlóságokra alapította sikereit. Volt benne valami, .ami a szélhámosok „előkelő kasztjába" emelte, Vér solha sem t,apadt a kézéhez, nem a 'jetörés, nem a lopás volt a kenyere, hanem a .ravaszul kigondolt csalás. Kitűnően tudott alakoskodni, különösen pedig az urat játszani. Mondják, hogy a kártyában is jól tudta igazgatni a szerencse kerekét s miüt hamis cá.rtyás előkelő kártyaklubokban is megfordult s gyakran nagyobb összegeket nyert. Strasznoff fiatalabb koráiban főhadnagyi •egyenruhában szélhámos'kodott, később erősen kopaszodott a feje ,s előléptette magát kapitánynak. A törzstiszti bádoggallért már