Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-08 / 100. szám

1912, dccemb< t 8. DÉLMAGYARORSZÁG A Dungyerszky-ftu koronája. — Mi történt^a városi főgimnáziumban ? Egy alaptalan rémhír a háború alkalmából. — (Saját tudósítónktól.) Szinte ott tartunk már, hogy az emberek készek hitelt adni a legmerészebb képtelenségeknek is a köztünk élő szerbekkel kapcsolatban. Sokan magyarok azt képzelik már, hogy a 48-iki rémnapok előtt állunk, a rácok robbantják a hidainkat, jönnek karóval, vasvillával és levágott fejünket diadalmasan hordozzák körül. Sokan ugyancsak megeresztik a fantázia gyeplőjét s ami egy túlfűtött agy víziója, nemcsak ő maga látja valóságnak, hanem elhiteti másokkal is. És mennyi mindent el tudnak hinni az emberek ezekben a zavaros időkben! Az alábbi, egyébként igen érdekes kis eset, élénk példa erre, szinte közszájon forog már s legfölebb annyit szabad elhinni belőle, hogy az egyik Dungyerszky-fiunak volt egy koronája, azaz ötven krajcárja. Ennyit pedig csak elhihetünk egy Dungyerszky-fiuról?... Állítólag- a szegedi városi főgimnáziumban történt. Két Dungyerszky-fin látogatja ezt az intézetet, Sándor és György, az előbbi az V., az utóbbi az I. osztályba jár. Mindketten Prelogg József dr. tanárnál, benn a gimnáziumban laknak. Kiváló nevelésben részesülnek és szorgalmasan tanulgatnák. Róluk, illetőleg a nagyobbik fiúról terjedt el az a legenda, amelyről nyilvános helyeken már igy kérdezősködnek az embereik: —• Hallotta"? Véresre verték a TJungtjerszky-fiukat. (Megérdemelték, gyalázták a magyarokat. Mért járnak akkor magyar iskolába? Elbeszéltettük az esetet. Az ötödikes Dungyerszky-fiu szünetben leejtett az osztályban egy ikoronát. Leejtette és otthagyta. Továbbment, mintha nem törődne a koronával. A tárni lótársai kérdezték: — Miért nem veszed íeíT a koronát? Dungyerszky Sándor nevetni kezdett: — Hát csak nem erőltetem meg magam, hogy lehajoljak egy rongyos koronáért? A fiuk hallgattak. Nem tudtak mit válaszolni. Bizonyosan ezt gondolták: a Dungyerszkyékna'k annyi koronájuk van, iliogy ezt a hikszust ők megengedhetik maguknak. A pénz ott feküdt a katedra előtt. Lecsengették a szünetet, mindenki elfoglalta a helyét s a szemek kíváncsian szegződtek a földön hagyott koronára. Jött a tanár, tisztelgő felállás, majd körülnézett a teremben és feltűnt neki, liogy minden sstm a katedra előtti pontra néz, ahol a korona feküdt. — Mit néznek? — kérdezte. — A Dungyerszky Sándor leejtett egy koronát és otthagyta — válaszolt egy elsőpadbeli. — Miért hagyta ott? — Azt mondja, azért, mert nem akar lehajolni érte. Nem éri meg a korona. — Jöjjön ki Dungyerszky Sándor — mondta szigorúan a tanár. Odaállította a fiút a katedra elé, elővette a pénztárcáját, kiikeresett egy koronás pénzdarabot és leejtette a földre. — Emelje föl! — szólt a finhoz. A pénzt, ha sok is van belőle, meg kell becsülni és én megmutatom, hogy maga az osztály előtt lehajol érte. Parancs, parancs. A fin fölvette a tanár és a saját koronáját, de vad gyűlölettől égő szemekkel, kivörösödött arccal ment vissza a helyére. Mogorva és düliös volt az egész órán keresztül. Dacosan bámult maga elé, nem nézett se jobbra, se balra és lassan eltelt az óra. A tanár kiment, a fiuk egy csomóba kerültek és a Dungyerszky-gyerek volt a téma, a társalgás és élcelődés célpontja. —- No, iugy-e, Ihqgy fölvetted! Mimik hencegsz? A tanár előtt nem hencegtél. A fiúiból kitört az indulat. Villámló 'szemekkel mondta: — Majd megkeserülitek ezt még ti. magyarok! — Tőletek ? Megesszük a rácokat, te szamár. — A szerbek gazdagok, elbírnak veletek, rongyos magyarok! — Rongyos vagy te, te vad rác! — De a miénk lesz Szeged is. Alágyujtjuk a magyarokat és elfoglaljuk a várost. Meg az egész Bácskát. Megmutatjuk, hogy kiverjük a magyarokat. És Szerbiához kapcsoljuk az egész Délvidéket. Majd adunk ,mi nektek! Erre aztán a becsületes magyar lelkű fiuk kijöttek a sodrukból. Ezt a (gyalázkodást nem tudták tovább hallgatni. Szó-szót ért, de a végén tettlegesség következett, összeállt az osztály és a markosabb legények véresre verték a Dungyerszky-gyereket. (Most betegen fekszik. Az esetről értesült a. tanári kar is, de mindeddig nem tiett semmi megtorló intézkedést ,a harcos diákok ellen. Ezt odamagyarázzák, liogy a tanárok igazat adnak a magyar fiuknak, akiktől megérdemelt leckét kapott a magyargyalázó Dungyerszky-gyerök. Eddig van, ki ne hinné el, aki elbeszélni hallja. Jól esik szinte a magyarnak, hogy elpáholták a rácot. És elsiklik a nép még a fölött is, hogy tulajdonképen gyávaság anynyi legény szembeszállása egygyel. És elsiklik és elfelejt gondolkozni azon is, hogy csakugyan megtörtént-e az eset és abban a formában, amelyben kolportálják? A mi értesülésünk szerint az egész alaptalan mese és képtelenség föltételezni a városi gimnázium derék tanári karáról, hogy ilyen véres botrányt elhallgatna és napirendre térne rajta. Aztán meg az is valami, hogy a két Dungyerszky-fiu bennlakó, Prelogg József dr. felügyelete alatt vannak s inkább el lehet hinni, hogy épen olyan jó magyarok, mint az apjuk. Akinek a magyar érzését misem igazolja fényesebben, mint az, hogy a legmagyarabb városba, a legmagyarabb iskolába küldi a fiait tanulni. Holott telne a Dungyerszky-erszényből arra, hogy a fiuk belgrádi, bécsi, vagy más (külföldi iskolát látogassanak ... Bulgária föltétlenül békét köt Törökországgal. — A béketárgyalások nem sokáig tartanak. — A bolgárok és görögök egymás ellen. — Görög és török harcok. — Anglia a balkáni békéért. — (Saját tudósítónktól.) Londonból érkezik a nagyjelentőségű hir, hogy Törökország és a balkáni szövetségesek között rövid ideig fognak tartani a béketárgyalások. Bulgária és Törökország között a helyzet most már teljesen tisztázódott, mindenben megértik egymást. Már meg is állapodtak a békepontokra nézve és abban az esetben is békére lépnek, ha a többiek nem akarják aláírni. Londonból jelentik: Seely hadügyminiszter Dovenshirben beszédet mondott, melyben annak a reménynek adott kifejezést, hogy a Balkánon a béke tartósan helyreáll. Az utóbbi időben sokat beszéltek a védelmi készültségről. Azon a véleményen van, hogy azok, akik kijelentették, hogy Anglia gyenge lábon áll, rossz szolgálatot tesznek az államnak. Anglia se nem gyenge, sem hatalma nem csorbult meg. Anglia nem akar területet hódítani. Egész érdeke a béke fentartásában rejlik. Szófiából jelentik: A hadviselő felek megállapodtak abban, hogy a béketárgyalást újévig befejezik. A görögök fölszántották Todorov bolgár tábornokot, hogy csapataival vonuljon ki Szalonikiből. Itt fegyveres összeütközés könnyen történhet görög és bolgár csapatok között. Az egymás iránt való gyűlölet mindinkább nagyobb. Szalonikiben különben az eddigi statáriális helyzet enyhült, de a lakosság még mindig izgatott. Berlinbe kapta a „Vossische Zeitung" a jelentést, hogy Küosz szigetén a törökök kétségbeesetten védekeznek az őket ostromló görög csapatok ellen. Mint több görög katona érkezik támadásra és a török sereg helyzete tarthatatlannak látszik. Az athéni távirati iroda beszámol ma arról, hogy a görög csapatok elfoglalták Szirakuzást és Sau Georget. A megszállt helységek négy óra járásnyira vannak Janinától. Frankfurtból jelentik: Görögország és Törökország megegyeztek abban, hogy a fegyverszünetről közvetetleniil tárgyalnak. A tárgyalás helye Bécs lesz és Huszszein Hilmi basa nagykövet már megkapta erre a meghatalmazást. Konstantinápolyból azt jelentik, hogy Törökország és Görögország között ktilön béketárgyalás folyik, amelyről ez hallatszik: Törökország nem hajlandó Macedóniának autonómiát adni, mert ez csak a szlávok érdekeit szolgálná. Törökország a bolgárok által okkupált területekből hajlandó a Kavalától Monasztirig terjedő területet Görögországnak átengedni. Epirusz görög lesz és határa Valonától a Bisztrica folyóig fog terjedni. Görögország megkaperzsa,smyraaszönye<)ek Van szerencsém tudomására adni a t. érdeklődő közönségnek, hogy továbbá keleti dísztárgyak, óriási választékban megérkeztek. Úgyszintén ajánljuk elismert legdúsabb raktárunkat egyéb szőnyegés függönyökben. - Jutányos árak ! , MSkóSlI ÜO Plíi Szőnyegáruházában •••• Kirakatainkat ajánljuk megtekintesre 1 Uuillall ivllildiy Cb rld Kárász-u., Wagner-palota: