Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 99. szám

10 DÜLMAGYARORSZXQ 1912. december 7. NYILT-TER*) Nyilatkozat A nagyérdemű közönség szives tudomására hozom, hogy a napokban sajnálatos tévedésből egy négy év előtti „Karácsonyi és újévi könyvjegyzéket" küldtem szét, melyben az ott felsorolt könyveket oly árengedménynyel hirdettem, mit jelenleg betartanom lehetetlen. Kérem tehát az árjegyzéket semmisnek tekinteni. Kiváló tisztelettel BARTOS LIPÓT. *) E rovat alatt közliöttokért nem vájlal felelősséget a szerkesztőség. ItfVMca kivonat Xotányi János árjegyzékéből Nyers kávé. Jamaika »|» kg K 1.70 Portorico x|s kg K 1.90 Cuba íja kg K 2.— Arany Jáva i|a kg K 1.90 Pörkölt kávé. Saját villanyerőre berendezett gözkávépörköldémből Jó minőségű i|g kg K i.60 Finom minőségű i|s kg K 2.— Legfinomabb keverék (Cuba, Arany Menadó, Mocca i|s kg K 2.20 Tea. Törmelék-tea íja kg "*". . . . K 2.— Congó-tea *ja kg K 3.— Családi keverék i|s kg K 5J— Legfinomabb király tea x|a kg K 6.— Ceylon-tea a legerősebb zamatu 1 js kg. . . . K 6.— Kitűnő teasütemény-keverék i|g kg K 0.80 Rum. 1 liter családi tearum K 3.20 1 liter finom Brazíliai rum K 3.20 1 üveg "jio liter finom Jamaika rum . . . . K 1.70 Vidéki megrendelések utánvéttel franco pontosan eszközöltetnek. KOTÁN Y i JÁNOS, kávé- és tea-nagykereskedő. Budapest, Bécs, Berlin, Abbazia Szeged, Kárász-utca 5. szám. bbbbbbbbbbbbbbbbb 'bbbbbbbbbbbbbbübb NEMENYINE FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 SPORT. 0 Az SzTK utolsó fordulója. A Sze. gedi Testgyakorlók Köre holnap játsza az őszi saison utolsó bajnoki mérkőzését Szabadkán a Szabadkai Munkás Testedzők egyesületével. A szegedi csapat féltizenkét órakor indul a Rókus-állomásról s a következő összeállításban veszi fel a küzdelmet: Kiss I., Berke, Ludvig, Börcsök, Breinovics, Vér, Nagy, Bakacsi, Sajó, Szabó, Rózsa. — Biró Remény Emil „SZAK". KÖZGAZDASAG Teleszky a moratóriumról. (Saját tudósítónktól.) Az egyik bécsi újság tegnapi számában szóvá tette a háború esetére szóló rendkivüli intézkedéséket tartalmazó törvényjavaslatnak azt a szakaszát, amely moratórium esetleges elrendelésére tartalmaz fölhatalmazást. A biráló megjegyzések során messzemenő jelentőséget tulajdonított ennek az esetleges intézkedésnek Ausztria közgazdasága szempontjából s azt állította, hogy ennek révén súlyos károsodás fenyegeti Ausztria kereskedelmi és ipari világát. Erre Teleszky János pénzügyminiszter a következő nagyérdekii nyilatkozattal válaszolt: — Tula.idonképen nem is értem azt az idegességet, amelylvel Ausztria közvéleményének egy része a törvényjavaslatnak ezt a szakaszát fogadja. Mindenekelőtt a leghatározottabban ki kell jelentenem, hogy a magyar kormány ezidőszerint egyáltalában nem gondol a moratórium elrendelésére, a minthogy erre ok abszolúte nincs is. A törvényben egyszerűen csak arról van szó, hogy a kormánynak háború esetére vagy a háborúhoz hasonló helyzetben törvényes fölhatalmazása legyen kivételes intézkedés tételére. Ezt a fölhatalmazást a törvényjavaslattal akarja magának a 'kormány biztosítani, mert ezzel csak annak a Magyarországon általános és az egész állami életet átható fölfogásnak felel meg, amely szükségrendeleteket nem ismer. Nálunk minden kormányintézkedésnek törvényes alappal kell bírnia. A törvény fölhatalmazása azonban csak háború esetére vagy ehhez hasonló helyzetre szól és egyéb körülményék között egyáltalában nein alkalmazható. Ha azonban adott esetben a magyar kormány vagy a magyar törvényhozás moratórium elrendelését szükségesnek tartaná, az erről való döntés kizárólag a magyar kormány vagy a magyar törvényhozás dolga. Mert ez nem közös ügy s beleszólása abba senkinek sem lehet. A különböző magyar kormányok 1867. óta, ugy hiszem, elég bizonyítékát szolgáltatták anpak, hogy érzékkel és megértéssel voltak Magyarország gazdasági viszonyai szolidságának jelentősége iránt és hogy tudatában voltak annak, milyen rendkivüli fontosságuk van épen a magyar állami életre a rendezett gazdasági viszonyoknak. Épen ezért nem is szabad felmerülnie annak az aggodalomnak, hogy valamikor is akadhat Magyarországon kormány, amely a moratórium gondolatával könnyelmű játékot tíz. Ép igy nem kell a közös jegybank helyzetét félteni egy esetleges magyarországi moratóriumtól, mert hiszen a magyar kormányok a valuta-rendeziés óta valutánk megfelelő megalapozása érdekében, hogy többet ne mondjak, legalább tettek annyit, mint az osztrák kormányok. A magyar kormány igy ezeket a nagy érdekeket, amelyeknek megbecsülhetetlen értékét ismeri, sohasem fogja könnyelműen kezelni. Bár tudom, hogy a magyar közgazdaság nem olyan gazdag, mint az ausztriai, a mi közgazdaságunkat mégis tartom annyira egészségesnek és erősnek, el sem tudom képzelni, hogy a moratórium elrendelésére, ami elvégre is csak a legutolsó eszköz, amelyhez nyúlni lehet, nálunk előbb legyen szükség. mint Ausztriában. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. bbbhwhhhhhíbsahhbbsibhibseeisbbt 3591—1912. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. értelmében ezennel közhírré teszi, liogy a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi Sp. IV. 902/4. számú végzése következtében Dr. Faragó József ügyvéd által képviselt Füstös és Varga cég javára 102 korona 23 fillér s jár. erejéig 1912. évi szeptember lió 28-án foganatosított (kielégítési végrehajtás utján le- és felülfogTalt 1325 koronára becsült következő ingóságok u. m.: különféle házi lmtorok, gazdasági eszközök, hordók, kádak stb., nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi V. 3080/2. szénmű végzése folytán 102 Ikorona 23 fillér tőkekövetelés, ennek 1912. évi augusztus bó 31-ik napjától járó 5% kamatai ós eddig összesen 49 korona 50 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Szeged—Domaszék 181. sz. a. tanyán leendő eszközlésére 1912. ÉVI DECEMBER HÓ 11-IK NAPJÁN DÉLUTÁNI 4 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitüzetik és ahhoz venni szándékozók ^ oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az ériutett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén a becsáron alul is el (fognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvényesítésére felhivatnak, amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták ós azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az 1908: XLI. (41.) t.-cikk 20. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1912. évi november hó 16. napján. Farkas Elek, kir. bir. végrehajtó. Hiidessen a Déhnagyaioi szagban