Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 99. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1912. december 7. nagyhatalmak e kérdés rendezését elő fogják mozdítani. A legnehezebb föladat annak az eldöntése lesz, kié legyen Drinápoly? Szófiában azonban azt remélik, hogy a portának e kérdésben tanúsított merev magatartása gyöngülni fog, ha közben a bolgároknak, mint remélik, sikerülni fog Drinápoly várát a kapitulálásra kényszeriteni. A mai napon még ezek a hirek érkeztek: Meglesz a béke. Szófia, december 6. A Mir Londonnak a béketárgyalások színhelyéül való választása dolgában a következőket irja: Anglia majdnem az egyed, J: agyhatalmak között, melynek nincsenek ,közvetlen érdekei a Balkán-félszigeten. Nem is lehetett tehát jobb helyet választani az angol fővárosnál, mely sem gyanút, sem féltékenységet nem kelt és a jelenlegi nemzetközi helyzet által szinte önként adódott. Londonban a meghatalmazottak, távol minden befolyástól, objektíve fogják vizsgálni a helyzetet és teljes megállapodásra fognak jutni a békét illetőleg. Megsziint a hadi cenzúra. Athén, december 6. Tegnap megszüntették a táviratokat és a sajtóra elrendelt c aurát. A görög kormány elrendelte, hogj az Arehipelagosz igazgatásá- 'rendelt válit, akit Mitilinc szigeté' gva tartottak, szabadon bocsássák, Bomlás a ttttHk kort, uiyban. Konstantinápoly, december 6; Hire jár, hogy az egyes miniszteri tárcá . lx -tee körül változások várhatók. Non. ' " un külügyminiszter, akinek az állás? megingott, lemond és helyét Kiam.il, a vele baráti viszonyban levő Resid pasa, kereskedelmi miniszterrel fogja betöltetni. Tengerészeti ír' iszter Halil pasa lesz, aki ezt a tárcát .már előbb is betöltötte. A közoktatási miniszter is lemondásra készül. 500 millió kell Törökországnak. Milano, december 6. A Secolo jelenti Konstantinápolyból: Á'iamiLpasa nagyvezér londoni bankokkal tárgyal ötszázmillió frank kölcsönnek <a fél vétele végett. Ha ezek a tárgyalások nem sikerülnének, akkor Törökország a kölesön-ügyletet valószínűleg egy francia és olasz-konzorciummal fogja megkötni, aminek többek közt az lesz a következménye, hogy a jövendőbeli török hadiflottát francia és olasz hajógyárakban "fogják- építeni. A szövetségesek osztozkodása. Páris, december 6. A Malin Belgrádba küldött munkatársa jelenti, hogy Pasics most dolgozza ki a Londonba küldendő szerb megbízottak instrukcióit. A londoni konferencián a szövetséges balkáni államok két, szerződést fognak aláírni. Az egyik a Törökországgal való békeszerződés, a második pedig a szövetségesek egymás között való szerződése az elfoglalt területek felosztása tárgyában. Az a megállapodás, melyet a szövetségesek egymás Iközött a háború elején kötöttek, megdőlt és a területeket másképen kel felosztani. Kereszt és félhold között. Konstantinápolyi levél. Mindenfelől jönnek a hirek a szövetséges hadsereg kegyetImségeiről, amely azértt vonult ki, hogy a kereszténység és a civilizáció nevében fölszabadítsa a Balkán népeit a török elnyomatás alól. A háború fölszabadította a vadállatot az emberben. De neon eddig van. Már kezdettől fogva az egész hazugságon és csaláson alapul. A meghódított területek népeinek, ezeknek az állítólag fölszabadított keresztényeknek a többsége nem is keresztény, hanem muzulmán. Macedónia kerek bárom millió lakost számlál, köztük 1,367.000 a muzulmán. Hogy az albánok túlnyomó többsége muzulmán, nápolyi villajetben a törökök teszik a lakosság többségét. Ha kisebb adminisztratív tagozódásba bocsátkozunk, akikor az eredmény még meglepőbb. A koszo-vai villaj etben például, amelyre a szerbeknek —- ugy vélik — történelmi joguk van, a legutóbbi számlálás szerint 1,314.449 lélek van, köztük 829.756 muzulmán, 246.528 szerb, 204.021 bolgár. A muzulmánok az egész lakosságnak több mint 64 százalékát, a szerbek pedig alig 19 százalékát teszik. A keresztény civilizáció képviselői legszívesebben egészen szeretnének megszabadulni ezektől a muzulmán népektől. Ha lehetne, a muzulmánokat egyszerűen gyökerestől irtanák ki. De ezt. a tömeggyilkosságot nem merik mégse teljesen végrehajtani. Tör, puska, járványos és egyéb betegségek tizedelik meg a népet biztosan. A maradványt azonban szeretnék kiszorítani az országból. Remélik, hogy az a véres munka, amelyet a nép egy tizedével elvégeznek, a többieket annyira megijeszti, hogy elhagyják az országot, El akarják kergetni őket az országból, hogy az országot ők vehessék a birtokukba. Ez az, ami minden keresztény paraszt lelkében szunnyadozik, aki ebbe a háborúba kivonult, ez cikázik át az agyán, amikor a keze nőket és gyermekeket gyilkol. Ez a háború „népjelleme." Ami a liáboru véres munkáját illeti, arról a menekülő muzulmán parasztok, a muhadsirek százezrei adnak számot. Kikérdeztem az embereket, hogyha a háború véget ér, visszatérnek-e, ha az ország bolgár lesz is? Némelyek tétováztak, de a legtöbben azt mondták: nem, az lehetetlen. — Ezt nem tehetjük. Mi nem félünk a katonáktól, mi a saját szomszédjainktól, a bolgár parasztoktól félünk. Azok teszik lehetetlenné az életet. Ezek a bolgár parasztok már most szépen zsákmányolhattak. Mert a menekülőik vaj mi keveset vihettek magukkal. — A gazdagok — beszélte az egyik — összeszedték a pénzüket és vonattal utaztak •el, ott hagyva állataikat és vagyonukat. Mert a gazdagok nem lehetnek husz napig utón az állatokkal. Nékem és a fivéremnek huszonkét napra volt szükségünk Konstantinápolyig. A fivérem a juhokat, háromszáz darabot, én az ökröket szedtem össze és mentem a családommal. Útközben eltévedtünk egymástól és csak Konstantinápolyban találkoztunk újból. A háromszáz juhból csak hatvanat hozott ide a fivérem. — Hol maradt a többi? — Egy része elveszett útközben, a többit elrabolták, a többit muhadsirok, vagy katonák vették el erőszakkal, hiszen valam-enynyien éheztek útközben. — Mi van a többi állattal? — Négy ökröt hoztam, a teheneket és általában a többi álatok amely a legelőn volt, nem hozhattuk el. A csűrök tele maradtak gabonával. Alig tudtunk magunkkal hozni anynyit] amennyi a megélhetésünkre kellett. Nyilván zsákmánya lett mind ez a keresztény parasztoknak, amivel nem akarjuk azt mondani, hogy mások a muliad-sirek vagyonából és nyomorúságából nem tudtak tőkét kovácsolni maguknak. Itt konstantinápolyban például a várostól mértföldnyire már megfogják a n\Uhadsireket a, muzulmán, keresztény és zsidó kereskedők. —: Félelmes dolgokat — panaszolják a muhadsirdk — mondanak nekünk. Stambulról; bogy- az élelmiszerek ára oly nagy, hogy elő nem teremthető, hogy nincs már ssalma és mert sokkaknak nincsen pénzük, fele áron veszik meg az állataikat. Igy csinálnak rendet, Igy dolgoznak minden oldalról a nemzet, a vallás és nem kevésbé a magántulajdon védelme érdekében. Minthogy már a parasztbazafiság és parasztvallásosság fejezetéhez érkeztünk, álljon itt még egy jellemző dokumentum. Az örmény Yan városban demonstráltak a kurdok (hegyi lakók) elnyomása ellen. Kétezer örmény paraszt jött össze. Elhatározták, hogy segítséget kérnek és az örmény főpapsághoz egy föliratot intéznek. Az utóbbiban kijelentették: ha nem lesz másképen, akkor más állam alattvalói akarunk lenni (Oroszországot értik) és meg akarjuk változtatni a vallásunkat is! Délmagyarország politikai napilapra 1913. január 1-től uj előfizetést nyitunk. A DÉLMAGYARORSZÁG Szeged és a délvidék legelterjedtebb és leggazdagabb tartalommal megjelenő reggeli politikai napilapja. Nagy elterjedtsége közleményeinek a legteljesebb nyilvánosságot biztosítja, aminek különösen a hirdetők szempontjából van nagy jelentősége, A DÉLMAGYARORSZÁG előfizetési ára Szegeden vidéken egész évre 24•— 28•— K félévre 12-— 14 „ negyedévre 6 — 7•— „ egy hónapra 2'— 2-40 „ Minden uj előfizető, aki január 1-vel negyedévi előfizetéssel belép az előfizetők sorába, egész decemberben díjtalanul kapja lapot. Kérjük tisztelt előfizetőinket hogy lakhelyváltozás esetén uj címüket velünk közölni szíveskedjenek. Mutatványszámot egy hétig díjtalanul küld a KIADÓHIVATAL. ibbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb ssaaeaaa^^aaaaibsbhbnhhbbabbbi Szőrmeáruk, francia szabású fn%ok9 legújabb női kötött kabátok, óriási választékban Pollák Testvéreknél Szeged—Szentes. ibbpbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbhr bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbmir