Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 99. szám

1912. decembnr 7. •TfffW,. WIIIII-I ,, ... « DÉLMAGYARORSZÁG 7 HÍREK Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: Hazánkban tegnap csak Erdélyben, meg a Tisza—Maros-szögében esett kisebb mennyiségű csapadék, mig egyebütt túlnyomóan derült és többnyire szeles idő uralkodott. A hőmérséklet a normális körül ingadozott; nappal többnyire + 3 C fokig emelkedett, éjjel pedig majdnem általánosan a fagypont alá szállott s az északi részeken — 10 C fokos minimumokat is észleltek. A meteorológiai intézet jelenti: Az időjárásban lényeges változás nem várható. Sürgöny prognózis: Változós nem várható, száraz, éjjeli fagy. — Déli hőmérséklet Szegeden 2.6 C volt, A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedia 11—l-ig. A TÖRVÉNYSZÉKEN délelőtt 9 órakor esküdtszéki tárgyalás. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg latogatási idő délután 1-3-ig tart. SOMOGYI KÖNYVTÁR. Nyitva délelőtt 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Éva", operett. URÁNIA-SZÍNHÁZ, előadás kezdete 6 órakor. Előadásra kerül A sztrájk, Dráma 3 felvonásban. VASS-MOZI, délután hattól kezdve A nyomorultak III. része: „Cosette." A „jólértesült." (Saját tudósítónktól.) A háborús titkolódzás megteremtette az uj típust, a mindenttudó embert. Valaki, aki mindent tud, aki mindent jól tud, aki mindent jobban tud, aki hallgatásra van kényszerítve, de becsületszó titkos pecsétje alatt tovább is adja. Tulajdonképen neon figura, de az újságok muszájéhnllgatás miatt szóhoz jutott. Ott ül a kávéházban és titokzatos arccail mesél nagy dolgokat. Hadtestek mozgását, katonatisztek beszélgetését, állaimlfők fölfogását magyarázza, természetesen — becsületszó alatt. És terjednek a dolgok, mennek a hirek, a bolhák elefánttá hiznak, a legyekiből aeroplánok lesznek, amelyekről máris bombaeső potyog a zimonyi oldalra. És összesúgnak az emberek, minden száj, minden nyelv tódít, lódit, foltoz, fejel valamit a hiren, mig végre az elhajított gyujtós'katyulyából ellenséges kémlelő hajó lesz. A mindenttudó, a viharpróféta az őrmestertől lefelé sorakozó emberek értesülő középpontja, aki természetesen nem tartozik megnevezni forrásait. A becsületszó sürii emlegetése egyike azoknak a kellékeknek, amely föltétlenül bizalmat gerjeszt. Az őrmestertől fölfelé grádicsoló emberiségnek a prófétája a jólértesült, A jólértesült ember is mindent tud. Jó1 tud hiteleden tud és termé mészetesen nem tartozik az emberiség önző és titoktartó feléhez és értesüléseit siet toazért sem haragszik, ha nem hisznek neki. vábbadni. Már nem kiván becsületszót, sőt Mert ő maga meg van győződve a hitelességéről. Ma borotváltam a bankigazgató urat, beszéltek délelőtt Pesttel, mondja a forrás és hozzáteszi: — nem lesz háború. Jól van, állapítja meg az illető, nem letz háború. t» mint aki egy nyomasztó gondtól megszabadult, elmegy a gőzfürdőbe. A tyukszomfaragó erre titokzatos képpel fogadja: Háború lesz kérem. Ma operáltam le az őrnagy ur tyúkszemét. Ö mondta. Baj van, baj ... És sóhajt egyet. Az áldozat erre fogfájást kap, s fogorvoshoz szalad. A fogorvos vigasztalni kezdi: Nagyobb baj is elmúlt már kérem! — mondja. A páciens arca kiderül. Mert nem lesz háború. Egy újságíró mondta a barátomnak. Agyoninformált emberünk hazamegy. A foga sajog, a tyúkszeme fáj, az arcába belebasitott a figaró. Nem lesz háború, újságolj a a feleségének, mire az mérgesen neki támad. Ej, te azt nem tudod. A fósülőnőim tudja. Az pedig azt mondja, liogy lesz háború. Ebből családi jelenet fejlődik, mire a meggyötört férj kávéházba szalad. A főpincér bizalmasan hajlik a füléhez. Nem lesz háború, suttogja. A bátyám barátja egy belgrádi magyar utazónak. És igy tovább . . . A borbély, tyukszemvágó, fésülő, fogorvos, inas, pincér, kocsitóló, kalauz, levélhordó, házmester, kéményseprő, szóval a kibejáró, surranó, mászkáló, csetlő-botló emberek hadserege mind-mind jólértesült. És amikor fejfájásig izgató értesüléseik a legvadabb méregbe hozzák az embert, kínosan sóhajt föl: Csak már egyszer kitörne a háború, hogy — békességem legyen. — Lőw Lipót biografiája angolul. Kiemelkedő eseménye volt Szegednek a mult év junius negyedikén. Lőw Vilmos, Lőw Immánuel szegedi főrabbi testvérbátyja New-Yorkból Szegedre jött, hogy édesatyjuk, a hallhatatlan emlékű Lőw Lipót születése századik évfordulójának ünnepén résztvegyen. Emlékezetes marad ez a nap Szeged történetében nemcsak az ünneipség impozáns külső kereteinél fogva, hanem azért is, mert Lőw Lipót életének és működésének felidézése az egész országra kiható esemény volt. A minthogy Lőw Lipót élete nemcsak Szeged, hanem az egész ország történetével áll páratlanul dicsőséges összefüggésben. Lőw Vilmos, aki kiváló iró és költő, erre az alkalomra angol nyelven gyönyörű ódát irt, most pedig könyvben kiadta Lőw Lipót biográfiáját a junius negyediki ünnep leírásával. A könyv angol nyelven, New-Yorkban jelent meg és Lőw Vilmos tollának egyilk legkiválóbb munkája. — Az ápolónői tanfolyam. A Vörös Kereszt Egyesület szegedi választmányának ápolónői tanfolyama elismerésreméltó érdeklődést kelt a hölgyek körében. A csapatkórházban naponta mintegy ötven hölgy biallgatja Illés Imre dr. törzsorvos valóban élvezetes és tanulságos előadásait. Pénteken délután már másodizben került sorra a tanfolyam résztvevőinek az első csoportja. Szombaton a második, hétfőn pedig a harmadik csoport jut sorra másodizben. A jövő hét valamelyik napján a városháza dísztermében Illés Imre dr. törzsiorvos a rögtöni segélyről való teoritikus előadásával befejezi a tanfolyamot, amelynek a rendezésével minden tekintetben hasznos szolgálatot teljesít az egyesület. Az ápolónői tanfolyamra még a jelentkezésre való határidő után is igen sokan jelentkeztek, a törzsorvos azonban erre a tanfolyamra már neim fogadhat el több jelentkezőt, mert összesen mintegy száznyolcvan hölgy hallgatja az előadásokat. Pénteken délután a sebkezelést, a kötéseket, a vérzés megszüntetését ét a eeberöltek szállítását magyarázta Illés Imre dr., élvezetes szemléltető, gyaikorlati oktatásban. A tanfolyam résztvevői közül néhányan már értékes jártasságot tanúsítottak a sebesültek kezelésében, különösen Halász Imre honvédszázados felesége, aki egy meglehetősen komplikált kötést eszközölt tökéletesen. — Emlékünnep a zsinagógában. Schorr Mórnak, az elhunyt főkántor emlékére az uj zsinagógában 8-ikán vasárnap délután öt órakor ünnepség lesz, melyen az elhunytnak néhány templomi szerzeményét adja elő az énekkar. Az emlékbeszédek Lőw Immánuel főrabbi mondja. — Előadás a Munkás Otthonban. Péntek estére, hirdették Kunfi Zsigmond dr. előadását a szegedi Munkás-Otthonban. Kunfi azonban most külföldön tartózkodik s igy az előadása elmaradt. Helyette Hollós József dr., a szegedi kórház főorvosa, aki különben is szerepel az előadóik között, tartott előadást az ernlier származásáról. Népszerűen és alaposan fejtegette tételét, amelynek csak egyik felét fejezte be ma este. A folytatását a jövő bét péntekjén mondja el. Hollós dr. előadását szépszámú közönség hallgatta, végig és tapssal fejezte ki elismerését. — Táncestély. Szombaton este rendezi a Szegedi Testgyakorlók Köre szép sikeriinék Ígérkező táncestélyét a Kass-Vigadó Lloyd-termében. A mulatságon Erdélyi Kálmán muzsikál. — A mai fiatalasszony. Baudisstn Éva grófnő, az ismert irónő, Bécsben előadást tartott a mai fiatalasszony pszichológiájáról. Az előadás igazán érdekes részleteket mondott el erről a témáról. Szerinte, ezelőtt a leány hozzá lelkileg hasonló férfihez ment feleségül. Igyekezett minden tekintetben ugy gondolkozni, érezni és cselekedni, mint az a kihez a sorsát kötötte. A házasság puszíta környezetváltoztatás' volt számára. Most a nő már a múltját hozza a házasságba. Egész sereg élmény és benyomás iitö/tite már bélyegét lelki életére. Tudatában van női jogainak, nem akar többé férje szolgáiója lenni s tudja, bogy nem könnyű dolog megállni a helyét a küzdelemben. Mindjárt uj életének első napjaiban neliéz problémákkal találja magát szemközt: a háztartás vezetése manapság valóságos művészetté fejlődött, amelyet a legkevesebb nő tanul meg tökéletesen, Különösen súlyos az oly nő helyzete, akinek házon kivüli, kenyérkereső hivatásit is kell gyakorolnia. Sokan két csoportra, osztják a nőket: a háziasszonyokéra, vagyis a feleségekére és azokéra, akiknek ideálja a független exisztencia és működési körük közérdekűvé való kifejlesztése. Már-már egy harmadik nemről kezdtek beszélni, de elvégre is, az asszony elsősorban ember és semmi értelme különböző osztályokba csoportositani őket. Tény, hogy a két nem közti konfliktusok száma folyton emelkedőben van. Ennek oka főképen az, hogy a mai asszony minden áron ki akarja küzdeni magának egyénisége föltétlen elismerését, Mint anya is uj kérdésekre kénytelen megoldást keresni. Főiképen a szülők kárhozatos hiúsága akadályozza a minden tekintetben észszerű nevelést. Már a legzsengébb korban is túlzott fényűzéssel veszik körül a gyermeket. Ez és hozzá az asszony saját toalettezámlái okozzák a legtöbb konfliktust és félreértést a családban. A legtöbb férfi hajlandó minden kiadást pazarlásnak tekinteni. Azt akarják, hogy a nőket is az ruházza, aki a mezők liliomát. Innen származik a legtöbb félreértés. A modern asszony mindenesetre tekintse feladatának, hogy emancipálja magát a szabónő és divatárusnő gyámkodása alól. A sport a divat legyőzőjének bizonyult. A külső megjelenés sportszerű egyszerűségét aztán igyekezzék^ a nő egyébként. is megőrizni. Nagy etikai és szociális feladatok hárulnak a ma asszonyára; és sokfonáksága ellenére is, a nőmozgalom sokat tett a nemek kölcsönös megértése érdekében. A válás, azelőtt az asszonyok réme, sokat vesztett ijesztő mivoltából. Az elvált, önálló