Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 99. szám

1912 december 7. .sekröl szóló háborús javaslatot, azután ki­sebb jelentőségű igazságügyi javaslatot tár­gyal a Ház és Ina idő mariad, akkor a földmi­velésügyi tárca költségvetését tárgyalják. Szerb kormányfölhivás orosz katonai beavatkozásra. — A monarchia és Szerbia konfliktusában a helyzet változatlanul súlyos. — Berchtold a királynál. — Fegyvert vásárol Német­ország és Oroszország. — (Saját tudósít ónktól.) Még most sincs döntés. A helyzet változatlanul súlyos. Pedig már mindenki rendkivül izgatott és általános a nézet, hogy a döntést tovább halasztani nem lehet. Viszont a monarchia uralkodója annyi higgadt magatartást pa­rancsol és ma is jóságos hittel várja, mi­szerint sikerül a konfliktust megoldani, még pedig békével, ö felsége különben ma délelőtt kihallgatáson fogadta Bécsben Berchtold Lipót gróf külügyminisztert. Az audiencia egy hosszú óráig eltartott. A kihallgatásról semmi jelentést nem adtak ki .és a külügyi fciivatal egyáltalán nem nyilatkozik, minek oka, hogy a monarchiá­nak most sincs mit nyilatkoznia, hanem Szerbiától várja a választ. Nos, szerb részről többek között ma olyan válasz is elhangzott, ami Belgrá­dot valósággal fölrázza és ami bizonyára mindenütt nagy meglepetést okoz. A szerb kormány feje: Pasics napok óta nem mer nyilatkozni, minek oka, hogyha eddigi harcias magatartását megtartja, ugy a helyzetet végleg elmérgesitené, viszont ha őszintén bevallaná, hogy Oroszország ha­tározott válasza nélkül nem meri a mon­archiát fegyveres beavatkozásra kénysze­rítené, ugv állása megrendülne és elveszí­tené leghűbb támogatóit, a katonai pártot. madzagra kötötte s hátára vette a kis cipő­ket: — Add ide a kalapot is. Béni a kalapot is odaadta. Most már nem lehetett a tócsákat kiikerülni. Szinte sza­ladtak a falu felé. Néha térdükig ért a meg­olvadt hóviz. Béninek vacogott a foga. Leg­jobban szeretett volna lefeküdni, akár a víz­be is. Izzadott s fázott. A falu alatt kérlelte Lencit: — Add ide holnapig a cipőt és a kala­pot. Félek igy hazamenni. Holnap elhozom nelked. Hozok vajas 'kenyeret. Veszek ki me­gint pénzt a perselyből. Neked adom a kis lakk-csizmám is. Igy fázom én most. Lenci egy tréfás nótát fütyölt. Diadal­masan dobálta a cipőket a madzagon. A ka­lapot a másik kezében lobogtatta. Arcát csap­dosta az eső, de ő vigan táncolt. Ezer jégeső sem ártana neki. Olyan mint az apró, mezei isten. Pogány, jókedvű, maszatos és erős. Már mintha mellette se volna Béni. Paskol ugrálva a vizben. Néha előreszalad. Egyszer hátrafordul: — Isten áldjon meg, Béni. Ne mondd otthon, hogy kinek adtad a cipőt és kalapot. Holnap gyere el megint. Mert jó fiu vagy. Béninek jól esik a dicséret. De nagy kö­högés fogja el. Már vissza se tud köszönni Lencinek. Jaj, mi lesz otthon, ha kérdezik, ö hazudni fog. Hazudni csúnyaság. De mit tegyen. Eldobja mindenekelőtt a hóvirágot, amit a kezében szorongatott. Azt fogja mon­dani, hogy a mezőn megfogták a kóbor cigá­ynok. Elvették a cipőjét és kalapját. Mert különben még baja lenne Lencinek. Holott jó fiu Lenci. És úgyis veri az apja. És nincs neki semmije. Otthon ágyba fektették Bénit. Tiz napig félre beszélt. A vajas kenyeret nem vihette el Lencinek. Tiz nap múlva meg­halt Béni. DELMAQYARORSZAO Pasics helyett tehát a kormány másik tag­fa, Mihajlovits Igazságügyminiszter szó­lalt meg. Ez a miniszteri szó voltaképen a szerb kormány üzenete, mert nem in­tervju vagy lapközlemény, hanem nyilt le­vél. A cim, hová közvetlenül szánták, Oroszország. A veleje pedig a következő, hü fordításban: — Mi szerbek attól tartunk, hogy Oroszország cserbenhagy bennünket, ugy, mint azt az annexió idején ta­pasztaltuk. I Minden szerb ftgyelme Oroszország felé fordul most. Oroszor­szágnak végre ki kell mondania, hogy mit akar? Ha ma sincs elkészülve, akkor midéin volt és mikor lesz? Hiszen a ja­pán háború idején is azt mondta, hogy nem volt elkészülve a harcra. Most azon ban ezt nehéz lesz mondania, mert az orosz hadügyminiszter az egész világ előtt kijelentette, hogy a sereg harcra kész. Hogy egy korrnánv-tag nyilt leve­le ilyen nyiltan bevallja, milyen szerepe van egy más országnak az ő ügyeibe: ez egyszerűen megdöbbentő. Ebből mindenki láthatja, hogy milyen szerepe volt Orosz­országnak ma, a balkáni háború előtt és az annexió idején és hogy mennyire és min­dig a monarchia ellen akart cselekedni — fegyverrel akár! Hogy Oroszország válasza mi lesz, azt nem lehet tudni. Hisz a szerb kormány se tudja má még . . . Érthető tehát, hogy ebben a kérdésben a monarchia még min­dig vár. Láthatja mindenki, hogy a mon­archia részéről fegyveres beavatkozás csakis akkor következik, amikor mér más kivezető ut nem lehet. Oroszország ellen a fegyveres: euró­pai elfoglaltsága esetén okvetetlenül föllé­pett volna Kina. Ezt olvashatjuk ki azokból az intézkedésekből, melyek elárulják, hogy Kinában nyiltan fölléptek Oroszország el­len, mindent, ami azokkal összefüggésben van, bojkottáltak már óriási területeken. Erre vonatkozólag Mukdenböl jelentik, orosz forrásból: A mandzsúriai kormányzóság Pe­kingből parancsot kapott, hogy az eddigi oroszellenes mozgalmat döntse meg, a la­pokat intse, hogy az eddiginél jóval béké­sebb hangon Írjanak. Délkinának az a moz­galma, hogy orosz ágyukat, orosz pénzt és bankokat bojkottáljanak, Északkinának magatartása miatt eredménytelenül vég­ződött. Tehát: Kinában voltak oroszellenes mozgalmak, a közhangulat ellenük van, a mi rájuk vonatkozik és létérdekük, azt mind bojkottálni akarták. És mert a pa­rancs csak a napokban ment el az eddigi állapotok megváltoztatására, tehát — Ki­na még ma is Oroszország — ellenes. Oroszország különben még mindig erősen fegyverkezik. Ma Newyorkból ér­kezik a jelentés, hogy több európai kor­mány amerikai fegyvergyáraknál nagy mennyiségű önműködő puskát és revolvert rendelt meg. A legtöbb megrendelést Né­metország és Oroszország tette. Szerbiában egyik jelentős esemény az volt tegnap, hogy a szerb kereskedők a királynak manifesztumot adtak át, mely­ben kijelentik, hogy minden áldozatot meg akarnak hozni az adriai kikötőért', amely 9 nélkül a szerb kereskedelem nem lendülhet föl. Ennek a manifesztumnak igen nagy je­lentősége van, mert megerősíti a kormány álláspontját a kikötőkérdésben. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Vétó Valona miatt! Róma, december 6. 'Ausztria-Magyaror­szág és Olaszország felszólították a görög kormányt, hogy a Valona elleni katonai mű­veleteket azonnal szüntesse be, mert a Uln­guetta-fokbo! Prevezaig terjedő terület, mint­hogy 1" Tóhoz tartozik, meg kell kímélni. Ez a diplomáciai lépés különben barátságos természetű és TörelátT tó, hogy Görögor­szag enged g a ha talmak kívánságának. A szerb kereskedők Du­r -.7A,, A. Belgrád, aecember 6. A szerb keres­kedők tegnap manifesztumot intéztek Pé­ter királyhoz a durazzói kikötő miatt. Erre a kikötőre -— mondja a manifesztum — a szerb kereskedelemnek feltétlenül szüksége van, a szerb kereskedők tehát készek a legnagyobb áldozatra is, csakhogy Szer­bia ezt a kikötőt megszerezze és megtart­sa. A szerb kereskedők ez állásfoglalásá­nak azért van nagy jelentősége, mert a kormányt a kikötő-kérdésben eddig tanú­sított magatartásában megerősíti. Oroszország magatartása. Moszkva, december 6. A „Golos Mosz­kvi" cimii újság art jelenti, hogy az orosz kormány végre belátta, hogy lehetetlen szem­b esz állnia az egyhangú orosz közvélemény ­nyel. Oroszország most már nyiltan a bal­káni államok győzelmi kocsija mellé fog állni. Grey javaslata. Róma, december 6. Mérvadó 'hely­ről közlik, hogy a hármasszövetség kül­ügyi hivatalai hozzá fognak járulni Grey javaslatához és a nagyköveti konferencia elé terjesztendő kérdésekben közös, eset­ről-esetre létrejövő megállapodások alap­ján egyetértőleg fognak eljárni és dönteni. Iró lett Ó-Szerbia kor­mányzója. Belgrád, december 6. A belgrádi kórhá­zakban a kormány a sebesülteik számára analfabéta-kurzusokat szervezett. Szerbiában hetvenhat százalék analfabéta van és a mos­tani alkalmat, amikor felnőtt emberek töme­gesen vannak együtt, arra használják fel, hogy megtanítsák őket az irás-olvasásra. A tanítást ujságirók, színészek és lateinerdk vállalták, akiket nem vittek a harctérre. Az írószereket és a könyveket pedig belgrádi könyvkereskedők ingyen bocsátották rendel­kezésre. Az okkupált. ó-szerbiai területek kor­mányzásával a király Nusics Braniszlávot, a legmodernebb szerb irót és a belgrádi nem­zeti szinház dramaturgját bizta meg. Ez az intézkedés a sajtó kívánságára történt, mert Nusics az összes balkáni nyelveken tökéle­tesen beszél és Üszkübben, még a török ura­lom idején gimnáziumi tanár volt. Ez a Nu­sics szervezte 1908-bati a szerb mozgalmak idején, a nemzetőrséget, amelynek az volt a feladata, liogy Bosznia ellen bandákat szer­vezzen.

Next

/
Thumbnails
Contents