Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 99. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Nappali-telefon: 305. Éjjeli-telefon: 10-83. Előfizetési ár Szegeden egész évre . K24-— félévre.... K 12negyedévre K 6"— egy hónapra K 2Egyes szám ára 10 fillér. Előfizetési ár vidéken egész évre . K28-— félévre.... K 14 — negyedévre K T— egy hónapra K 2-40 Egyes szám ára 10 fillér. Kiadóhivatal Kárász-utca Kiadóhivatall-telefon: 305. Kiadó telefonja: 81. Szeged, 1912. i. évfolyam 99. szám. Szombat, december 7. Khuen-Héderváry a külpolitikai helyzetről. (Saját tudósítónktól.) A kivül lármás, belül dolgos parlament folyosóján az egyik pamlagon mosolyogva beszél egy vastag szemüveges finom ur. Körülötte háromnégy képviselő, akik vele kacagnak. Néhány hónapja többen voltak, egész udvar rajzolta, ostromolta körül a fehérszakállas, kegyelmes urat. De aki ezen legkevésbbé csudálkozik, maga az excellenciás. Volt horvát bán hosszú ideig, kétszer vagy tán háromszor miniszterelnök, — ő már tul van az emberi kicsiségeken, őt már nem izgatják apró csalafintaságok, politikai furfangok, számitások, elmaradások és effélék. Khuen-Héderváry Károly gróf az ő derűjének magasságából nézi a lent nyüzsgőket, az egymásba gomolyodókat, a helyzetpolitikusok lótás-futását. Olyan perspektívával szerelte föl a hosszú kormányzati mult, hogy az ellenfélnek is illik bizonyos elfogulatlansággal hallgatni szavait, különösen ha arról beszél, ami mindnyájunk húsába vág, ami rémlátásokkal zaklat és végső katasztrófával fenyeget: a háborús bonyodalmakról, a súlyos konfliktusokról, — diszkréten és diplomatikusan: a külpolitikai helyzetről. Khuen-Héderváry Károly gróf régóta hallgat. Régóta?-Márciusban hagyta el a miniszterelnöki helyet... de nálunk nyolc hónap egy örökkévalóságnak tetszik. És ha tudjuk azt, mily szeretettel és ragaszkodással tüntettek a távozó Khuen mellett s hogy amit azóta mondanak róla, a személyéről, a politikájáról, milyen hízelgő, — akkor kétszeresen, sokszorosan pikáns a Khuen-Héderváry szava. Héderváry a legnehezebb, legkényesebb szituációkban is szívesen nyilatkozott. Most is készséggel állt rendelkezésünkre, a nyilvánosság szolgálatára. Azt kérdeztük először, milyennek látja az európai helyzetet, a folytonos konfliktusokkal fenyegető balkáni kérdést. — A mostani helyzet igazolja az 1908-ban követett politikát — felelt Khuen Héderváry. — Akkor Németország kivételével, mely szoros barátunk és szövetségesünk, senki se volt mellettünk, inkább mindenki ellenünk. És mégis érvényesült a mi akaratunk. A mostani helyzetben pedig, amely következménye az annexiónak, ugy állunk, hogy Európa többsége mellettünk van. És ez nagyon megnyugtató momentum. Az annexió idején rosszabb volt a helyzet és mégis igazunk lett, most jobb a helyzet és remélhetőleg még inkább igazunk lehet. A komplikációknak igen jelentős anyaga ki van kapcsolva az én felfogásom szerint, amennyiben nincs többé konstantinápolyi kérdés. A töröknek sikerült Csataldzsánál megállítani a bolgárt, — Európa szempontjából tehát nem lehet több aggodalom. Most azt fejtegette a volt miniszterelnök, hogy a külpolitikai kérdésekhez igen nehéz hozzányúlni bizonyos ismeretek és információk nélkül. Az ember sohase tudhatja, melyik szóval vagy kifejezéssel árt a mi ügyünknek, —- jegyezte meg. Végül a horvát kérdésre terelődött a beszélgetés. — Nagyon örülök, — mondta KhuenHéderváry, — hogy a miniszterelnök ur bejelentette a vasúti pragmatikáról szóló törvényjavaslat benyújtását. Ézzel orvosolhatók lesznek azok a teoretikus sérelmek, amelyek Horvátországban a helyzet teljes fölfordulására vezettek. A pragmatika-javaslat a jövő kibontakozásnak nemcsak előfeltétele, de megkönnyíti és előmozdítja a békés kielégítő horvát politikát. , Sokat és behatóan fejtegette még Khuen a nemzetközi helyzet várható fejleményeit, a fajok és nemzetek harcát s mikor essay-szerüen megduzzadt a mély történelmi tudással, és gyakorlati érzékkel festett kép, — mosolyogva legyintett a kezével: ^ ^ t — Eh, hagyjuk ezt!... Még azt találják hinni, hogy álmodozó vagyok. Pedig csak az optimisztikus világfelfogásom maradt meg. Sohasem szerettem a rosz szat. S jegyezze meg, fiatal barátom, aki mindig a rosszról beszél, — talán csak azért, mert fél tőle, — az akaratlanul is a rossz ügyet szolgálja. Még csak ennyit: Khuen-Héderváry gróf, a monarchiának, a dinasztikus politikának és a nemzetközi viszonylatoknak ez a régi ismerője, a jövő, a közeljövő Magyarországról a legnagyobb lelkesedéssel, kipirult arccal beszélt... i. Szeged és a kormány. Irta : Lázár György dr. A szegedi nemzeti munkapárt végrehajtó bizottságának december 5-én tartott ülésén — mint a lapokban olvasom — a kórházra és zenedére szükséges államsegély kérdésének elhúzódása ötletéből azon kijelentés tétetett, hogy: a kormány nem gondol Szegeddel, fel kell a pártnak irni a kormányhoz stb. stb. Természetesen nekem .semmi észrevételem nincs és nem is lehet, ha a párt a városi hatóság tevékenységét támogatja. Nagyon szívesen veszem ezt; kérem is, várom is a párttól. Azt hiszem azonban, a praemisszák a tényállást nem fedik. Mert ott, ahol oly legnagyobb részben a város fejlesztése szempontjából óriási fontosságú s mind az állam jelentékeny, részben igen nagy pénzügyi megterheltetésével járó ügyek, mint — hogy egyebeket ne emitsek: 1. Felsőipariskola épitése s e mellett 2. Fém- és faipari szakiskola fennartása. 3. Vasúti bevétel-ellenőrző osztály Szegedre helyezése. 4. Vakok intézetének épitése. 5. Három polgári iskola épitésének befejezése. 6. Kenderakadémia. 7. Külterületi telefon államosítása. 8. Külterületi postaügy rendezése. 9. A bodomréti zöldségtermelő telep. 10. A pozsonyi jogakadémia Szegedre helyezése. 11. A honvédlovastüzérség Szegedre helyezése. 12. A röszkei paprikatermelő telepnek állami költségen vizzel való ellátása. 13. A belterületi iskolák államosítása. 14. A városi felsőkereskedelmi iskola jelentékeny államsegéllyel való felállítása. 15. A téli kikötő létesítése (költsége az államkasszában félretéve). 16. A II. számú lóavató bizottság Szegedre helyezése. 17. Szegeden egy országos rendőr- és detektiv-iskola felállítása. 18. A vegyvizsgálat államosítása és egy országos megvizsgáló állomás létesítése. 19. A kistelek-ujszegedi és horgos-algyői müutak állami kezelésbe átvétele. 20. Egy I. osztályú vasúti műhely létesítése stb. legnagyobb részt befejezve, részint a legjobb kilátásokkal folyamatban vannak, ott csupán azért, mert a kórház és a zenede