Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 98. szám

1912. december 5. DÉLMAGYARORSZÁG __ 1 ktü URÁNIA magyar tudom. szinház Pénteken, szombaton vasárnap A sztvái 554a es Dráma 3 felvonásban, irta Bourget Pál. E®g A szerepeket a Comédie Frangaise tag- jO* jai játszák. jé* Ezt megelőzi: fl Gaumonf yjság. Heti aktualitások. I A páncélos szerelem Bohózat. KÖZIGAZGATAS sqs ••*« Szepi mint botanikus. W Bohózat. V " A név becsületéért. Amerikai életkép. j-a Előadások d. u. 6, este fél 8 és 9 órakor, sna Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 óráig. • .bbbbütsenabbbibesebbei) l 4 h lY^llSS^ mozgófénykép szinház v ajs V Pénteken, szombaton vasárnap HUGÓ VIKTOR CIKLUS. es v v v £ A nyomortiltaH III. része IGOSE A dráma következő 2 jelenete. A Pathé Fréres fölvétele. iyi A dráma előtt í Rathé-hét. v 4 Az aktuális világesemények. ?

Pali bosszúja. J Bohózat, előadja Andre Deed , előadja Andre Deed k $ A prédal^ső. jjH! Amerikai életkép. í: b?3 Előadások d. u.6, este fél 8 és 9 órakor, eHa Vas rnap d. u. 2 órától éjjel 11 óráig. ^ a (—) Mégis építik a zeneiskolát. Azt irta egy-két szegedi lap, liogy a városi zeneiskola építése elhalasztódik, mert a beliigyminister 1914-re igérte meg az állami segélyt a polgármesternek. Ezzel szemben Lázár György dr. annak közlésére kért föl bennünket, hogy a zeneiskola építését a tervezett időben, 1913-ban megkezdik és semmiesetre sem fog késést szenvedni. í—) Az ujszegedi népkör jelölése. Az ujszegedi népkör az első kerületben Turcsányi Imre dr.-t és Vékes Imrét jelölte. (—) Akik hidvámmentesek. Egy régebbi közgyűlésen határozatot hozott a törvényhatósági bizottság a hidvámrnentesség kiterjesztésére nézve. Ezt a belügyminiszter most jóváhagyta. 1913. január elsejétől kezdve hidváminentességet élveznek a gyalog közlekedő ujszegedi lakosok s azok a városi bérlők, akik terményeiket szállítják a hidon, továbbá nem fizetnek hídpénzt a munkásbiztositó pénz tár orvosai sem. TÖRVÉNYKEZÉS. Fölmentett gyermekgyilkos. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék esküdtbirósága csütörtököm egy gyermekgyilkossággal vádolt anya ügyében ítélkezett. Balog Jánosué ült a vádlottak padján, egy szegedi iparos felesége, aki a vádirat szerint szeptember 15-én éjszaka megölte kétnapos csecsemőjét, A tárgyaláson megható dráma játszódott le az esküdtek előtt. A gyermekgyilkos vallomásában mélyen belevilágított a szörnyűséges bűn részleteibe. — Házasságunk hetedik hónapján — mondta könnyezve az asszony — megszületett a gyerek. Az uram kételkedett bennem, szuros szemekkel nézte a csecsemőt. Én láttam, éreztem, hogy küzködik önmagával, hogy a szemembe akarja vágni: — Kié ez a gyerek! — Két napig megbirkózott az indulataival, aztán odarohant az ágyamhoz és vérbenforgó szemekkel rámlförmedt: — Asszony! Ez a fattyú a bűnöd. — Kértein, könyörögtem, bogy ez a gyermek a miénk, a kettőnk gyermekei Megfenyegetett az öklével. Nem hitt. Azt mondta, majd elhivatja az orvost, begy vizsgáljon meg. Rettenetes perceket kellett átélnem. Fuldakoltam a fájdalomtól és vártam a halált. Egy pillanatra össze nem csukódott a szempilláin, valami rémes gondolat tanyázott az agyaimban. Ahogy hánykolódtam, ugy éjféltájban, hirtelen, mint egy bestia megmarkoltam a csecsemőt és a . . . párnám alá kaptam . . . és ráhajtottam a fejem. Ugy éreztem, liogy önmagamat gyilkoltam, liogy tőrt döftem a szivembe .... — Aztán nem tudom, hogy mi történt. Csak arra emlékszem, hogy rendőrök jöttek a lakásba, a csecsemőt, a gyermekemet már nem láttam. Bevallom, megöltem, mert nem az uramé volt, mert féltem. Szerettem és szeretem az uramat, nem akartam, hogy valami rémséges gondolat végigkísérje az életén. Én csak a boldogságunk érdekében cselekedtem. Az esküdteket mélyen meghatotta a szerencsétlen asszony vallomása. Kállai Emil dr. frappáns védőbeszéde még fokozta a hatást. A pompásan megkonstruált védőbeszéd kiemelte, bogy a szerencsétlen asszony már megszenvedett a cselekedetéért, most már nem ujabb bűnhődést, csak szánalmat érdemel. Adják vissza a megvezekelt hitvest a férjnek, aki már megbocsátott, aki most boldog házaséletet él a feleségével. Az esküdtek verdiktje alapján a biróság felmentette a gyermekgyilkossággal vádolt asszonyt. Detektív és rendőriskola Szegeden. — A jövő évben megnyitják. — (Saját tudósítónktól.) A vidéki rendőrségek általános és legnagyobb hibája, hogy hiányzik belőlük a kultura, Nincsen valamiféle alap, amelyen fölemelkedhetnének a kultúrához. A rendőrségi szervezet, kivéve a vezetőket — főkapitány, alkapitány stb. — csiszolatlan, tudatlan, többnyire durva lelkű és érzékű elemekből áll mindenütt a vidéken. Házilag ugyan minden városban gondoskodnak elemi kiképzéséről, de mi ez ahoz képest, amennyit egy rendőrnek a mai szédületes viszonyok között, a jelen hatalmas kultúrájában tudnia kellene. Ma már mlég a közszolgai pályának is vannak előfeltételei és hol vagyunk attól az időtől, amikor jópár évtizeddel ezelőtt az egyik jókedélyü vidéki városban rendőralkapitánnyá választották a — legjobb csizmadiát. A rendőrlegénység azonban, sajnos, megmaradt, hogy ugy mondjuk, ősállapotábav. Ma sem kell több ahoz, hogy valaki fölcsapjon rendőrnek, minthogy ne legyen teljesen analfabéta. Ha olvasni, irni tud és rosszul, aztán markos, szép szál legény, rendőr lehet. Ami a szellemi kiképeztetésüket illeti, odabenn a laktanyában egy-két rendőrbiztos elnyavalyog velük és aztán kész. Mert azzal mindenki tisztábam vau, hogy családi gondok alatt nyögő, nyomorúságos életű emberek fejébe nem lehet a tudományt bottal beleverni. Sőt még bot nélkül is nehezen. Ezeken az állapotokon akar segíteni a kormány a detektív és rendőriskola felállításával. Ugy látszik, bogy a vidéki rendőrség államosítása már a közel jövő küszöbén van, mert a rendőriskola csak ugy működhet eredményesen, ha a rendőri pályán megvan a biztos megélhetés lehetősége, az érdemiszerinti, fokozatos előrehaladás, a rendezett nyugdij, szóval, ha a rendőrlegénységet az állam az eddiginél lényegesen jobb anyagi helyzetbe juttatja. Akkor aztán csakugyan kiváló intézmény lesz a detektív és rendőriskola. Ha komoly a terv, bogy Szegeden állítják föl, ugy nagy lépéssel halad előre a város. És nincs ok kételkedni a terv komolyságában, mert Lázár György dr. polgármesterrel közölték a belügyminisztériumban, bogy a kormány Szegeden kívánja létesíteni a rendőriskolát, a mely egyedüli lenne az egész országban. Hogy mit jelent ez, most még igen kevesen sejtik. Nagyon sokat. Legelsősorbaai a szegedi rendőrség ujjáteremtését. Kibővítését azokkal, a kik kikerülnek a rendőriskolából. A létszám lényegesen emelkednék s igy lehetővé válna az is, liogy a mai, szolgálatban lévő rendőrlegények is megfelelő kikópeztetésben részesüljenek. Mert föltétlenül ugy kell lennie, bogy amíg ezek a rendőriskolát végzik, fölmentik őket a szolgálat alól. Egyszóval: kapna a város egy olyan rendőranyagot, amelynek meg volna az iskolai alapja ahoz, hogy a ma kultúrájában megállhassa a helyét. Valószín, sőt bizonyos, hogy a rendőriskola a jelentkezőket nemcsak egyoldalulag oktatná, hanem az életben szükséges mindennemű általános tudnivalókkal is programjába venné. Akik aztán innen kerülnek ki, igazán a müveit Nyugathoz illő rendőrök lesznek. És speciálisan Szegeden, különösen, ha rohamos kibontakozását tekintjük, égetően rászorult már a kulturrendőrökre.