Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 98. szám

10 DEI MAGYARORSZÁG 1912. december 6. NYILT-TER*) Nyilatkozat, A „Szegedi Híradó" f. évi december elsején a szegedi ügyvédi kamarának ellenem fegyelmi eljárást mellőző határozat közlésekor fedhetlen egyéni és ügyvédi reputátiómat mélyen sértő cikkére válaszom az, hogy a cikkíró ellen a büntető följelentést haladék nélkül meg fogom tenni. Budapest, 1912. december 4. Dr. Wodianer Sándor, ügyvéd. Árveresi hirdetmény. Alulírott kir. közjegyző ezennel közhírré teszem, hogy Szegeden, Tisza Lajos-körut 83. szám alatt Czinner és Társa cég telepén folyó hó 7-én délutáni .3 órakor 1911-ik évi termésű szegedi garantált vegytiszta paprika és pedig: 1. 31 zsák 1550 kilögr. édesnemes csemege paprika 3100 kor. kikiáltási árban; 2. 27 zsák 1350 kilogr. félédes gulyás paprika 220 kor. kikiáltási árban; 3. 5 zsák 250 kilogr. kivonat magcsörmöly paprika 450 kor. kikiáltási árban; 4. 4 zsák 200 kilogr. prima rózsa paprika 250 kor. kikiáltási árban önkéntes nyilvános árverésen- eladatik. A vételár a leütés után nyomban és készpénzben fizetendő, a megvett áru pedig 3 napon belül elszállítandó. Szegeden, 1912. december 3-án. Dr. Jedlicska Béla kir. közjegyző. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. KÖZGAZDASÁG Tulcsigázott félelmek. (Saját tudósítónktól.) A háborús hirek talán sehol sem keltettek oly izgalmat, mint a tőkepénzes és értékpapirbirtokos körökben. Érthető is, hogy ezek a jobbniodu és vagyonos osztályok vannak leginkább megakadva a „mit csináljunk" kérdésében, mert a mobil vagyon szokott leghamarább megijedni, ha baj van. Sokfelől halljuk a kérdést, hogy nem volna-e célszerű, még nagy veszteségek árán is szabadulni az értékpapíroktól, mert hiszen ha háború lesz, ezek ugy sem érnek semmit. Ez a felfogás alapjában téves. Mindenekelőtt áll az, hogy az értékpapírnak benső értéke van, amely nem pusztul el. Különösen nálunk, ahol nincsenek non valeurök. Meglehet, hogy a hozadék megcsappan, de az érték, a melyet a papír kifejez, nem semmisülhet meg. Az állampapír állampapír marad a háborúban, sőt azután is, a részvényvállalatok, meglehet, hogy kevesebbet vagy ép semmit sem keresnek a háborús bonyodalmak közepette, de ;ez csak a dividentát csappantja egy időre, mig normális idők beálltával ismét megvan, sőt talán fokozottan megvan az üzleti tevékenység módja és lehetősége. Helytelen tehát az az álláspont, hogy tekintettel a háborús híreikre és a hadiállapot bekövetkeztére, el kell adni minden áron az értékpapírokat. Még nagyobb a riadalom azok körében, akik takarékpénztárban tartják a pénzüket és ennek a kamatjaira vannak ráutalva. Ezek aztán tanakodnak, nem volna-e jó a betéteket kivenni? Sőt nemcsak tanakodásról van szó, hanem sok helyütt tapasztalható ily irányú cselekvés is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ilyen eljárás minden okosság hijján van. Mert először is, mit akarnak az illetők a "pénzzel kezdeni? Legfeljebb eldughatják valahová. És gondolják-e az illetők, hogy biztosabb a pénzük valamely rejtekhelyen, mint a bankok pénztáraiban? Ellenkezőleg áll a dolog. Háborús időben bármely rejtekhely kevésbé nyújt biztonságot, mint a jól őrzött bank, amelynek módjában áll megvédeni tőkéit még az ellenséggel szemben is. Emellett nem szabad feledni, hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen még a háborúban és még az ellenség előtt is. Ily körülmények között csakugyan dőreség kiszedni a takarékpénztárakból a betéteket, amelyek a magánkézben holt anyaggá változnak, miután elvesztik jövedelmező jellegüket. És végre az ördög nem is olyan fekete, mint aminőnek látszik. A háborúnak, már mint a világháborúnak, a veszélye nem olyan fenyegető, mint ahogy azt sokan az előjelek után itélve, képzelik. A béke fentartására irányuló kívánság és hajlandóság az egész világon oly általános, hogy nem is képzelhető, hogy azon differenciák miatt, amelyeik a monarchia és Szerbia között — mert hiszen csak erről van ,most már lényegében szó — fennforognak, világháború keletkezzék. Ha pedig ez a kérdés lokalizálva marad, akkor elintézése akár békésen, akár — ha kell — hatalmi erővel, nem olyan természetű, hogy attól okvetetlenül félni kelljen. x Az ujszegedi kenderiskola. A jövő év tavaszán megkezdik az ujszegedi kenderkikészitő iskola építését. Az építési költség 300000 koronával több az előirányzott, öszszegnél. Az iskola summa summárum 700000 koronába fog kerülni. Vele kapcsolatosan fogják megoldani az állami vegyvizsgáló és magvizsgáló intézet létesítésének kérdését is. x Ötven millió korona külföldi szénért. A szénfogyasztás az idei évben eddig még solna el nem ért nagy arányokat öltött. A magyar szénbányavállalatok megfeszített erővel dolgoztak, csakhogy aiz összes megbízásoknak eleget tudjanak tenni. Azonban a szénbányavállalatok sem használhatták ki teljesen a kitti nő konjnkturákat. Dacára a magyar szénbányáik igen jelentős termélőképességéinek, a liazai szénfogyasztók külföldről is •roppant sok szenet vásároltak. A statisztikai adatokból kitiinik, hogy az év első kilenc hónapjában 2,283.884 tonna feketeszenet és 203,982 tonna barnaszenet hoztak be hozzánk, összesen valami ötven millió korona értékben. Ezzel szemben a szénkivitel még a behozatal egy tizedrészét sem teszi. Ami érthető, mert a szénbányaváUlalatok összes termelését mostanában már jóelőre lefoglalják ' a fogyasztók, elsősorban a nagy iparvállalatok, ugy, hogy exportra nenn igen kerülhet nagyobb szénmennyiség. srrbbhissihhmhrihhhhnrhibhnhnh Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. rnaanhshhiigps!hrnab!hqsg5h&sbb PÁLMA valódi ítAUCSUK-CIPOSARQR DOBOZA. MINŐSÉGE:! H bérpalota, a gőzfürdővel izemben. ^Ikaltni vételek! Tiszta selyem bársonyok blúzra K 1.90 120 cm. széles kosztümszövetek „ 1.20 120 „ „ tiszta gyapjúszövetek „ 1.50 140 „ „ angol kosztümszövetek „ 2.50 Dubl-szövetekfelöltőre,, 5.Kosztiim finom bársonyok K 3.— és 4.— Kék angol seviotok K 3.— Fekete, finom kosztüm-kelmék „ 5.— Goldb. és Komanos-barchetek félárban „ „ kartonok 50 „ 140 cm. széles selyeni-liiszter K 2.70 Francia delinek „ 1.— Angol zephirek, métere 70 fill. Tiszta selymek, ruhára K 1.90 Hímzések, széles, métere 20 és 30 fill. Valódi clöpl-csipkék 10 fill.-től 50 fillérig Szőnyegek fél árban! Női finom ingek K 2.20 „ fekete finom alsók „ 2.— „ fehér sifon-alsók „ 2.40 Selyem nő fekete harisnya „ 1.50 „ szines „ „ 1.30 „ f r fekete női harisnya 80 fill. Férfi se em flor-soknik 50 „ Mosó j ngyolák, legjobbak K 4.— Parget- és flanel-pongyolák „ 5.— Flanel blúzok, készen „ 2.50 Parget „ „ „ 2.— Szövet „ „3.— Flanel leányka-ruhák „ 1.— Női alsónadrágok „ 2.70 Tiszta gyapjú vállkendők „ 3.20 Gyapju-flanel női alsószoknya „ 2.80 „ nadrág „ 2.40 Himalája vállkendők „ 6.— Színházi sálak fél árban ! 1 vég egész finom len-vászon K 14.50 Síivel egy nagy őszi raktárt vettem, nagyon sok cikkem van, mit feltűnő olcsó árban árusitok. Tessék meglátogatni! Ritlja alkalom. Szabott árai;. • • ••• • ••• a