Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 98. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 4. A képviselőház ülése. — Újra leleplezték a koalíciót! — (Saját tudósítónktól.) Az ellenzéknek a kivételes törvényjavaslatok ellen megindított akciója a mai nappal az ellenzék részére igen szégyenletes és kinos fordulatot vett, amenynyiben aktaszerüleg beigazolódott a kisebbségnek, különösen pedig ir.niszterviselt vezéreinek furcsa igazmondása, "ég ma délelőtt is Apponyi Albert és Zichy -Madár gróf volt koalíciós miniszterek kereken letagadták, hogy az ő kormányuk a jelenleg előterjesztett kivételes törvényjavaslathoz hasonlót minisztertanácsban tárgyalt volna, délután pedig a „Pester Lloyd" esti lapjában ismerteti a koalíciós kormány 1909. március 22-én tartott minisztertanácsát, amelyben ugy Apponyi Albert gróf, mint Zichy Aladár jelen voltak. Ebben a minisztertanácsban a koalíciós kormány egy olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely minden fontos részében egyezik azzal a kivételes törvényjavaslattal, melyet a Lukács-kormány előterjesztett, sőt sok tekintetben sokkal súlyosabban belenyúlt a közszabadságokba és sokkal drasztikusabban korlátozta a köz- és magánjogokat. Wekerle Sándor miniszterelnök a minisztertanács jegyzőkönyvének feljegyzése szerint részletesen ismertette a törvényjavaslatot és felhatalmazást kért, hogy előzetes szentesítésre a koronának terjessze. A minisztertanács egyhangúlag hozzájárult az indítványhoz és a jegyzőkönyvet valamennyi jelenlevő miniszter aláirta. Az esti órákban az összes politikai körökben erről a sajtóközleményről folyt a szó és mindenütt nagy felháborodással nyilatkoztak az ellenzék képmutatásáról. Emellett a sajtópublikáció mellett sem szorult azonban háttérbe Beöthy László kereskedelmi miniszternek mai nagyszabású egy órás beszéde, mely felölelte tárcájának főképen szociális és közlekedésügyi nagyarányú működését és az ügyekben való ritka Vendémiaire. Irta: Biró Lajos. Szük, sötét és rózsaszagu lakás a Templeban. Az egész lakás két szoba. Az egyik szoba sarkában összekuporodva, csöndesen és óvatosan egy szőke kis fiu játszik néhány ladarabbal. A kis fiu sápadt, mert hetek óta még az udvarra sem szabad kimennie. Játszótársa nincs. Valahonnan néhány gyalult fadarabot kapargált elő, a fadarabokat összerakosgatja és szétszedi, házat épit belőlük és valami furcsa kocsit rak össze, a házat lerombolja, a kocsit pedig lassan csúsztatja előre és olyan hanggal kiséri, amilyennel Versaillesben a lovászok a négyfogatú hintók lovait ineginditották. A lakás ajtaja kinyilik és belép rajta a varga. Egy félpercig nézi a kis fiút, azután csattanó, harsány hangon oidit egyet. A varga: Kápet! A kis fiu (megrezzenve ejti el fadarabjait, a sápadt arca a szörnyű rémülettől még fehérebbre válik, elbűvölten, az ijedtségtől megdermedten néz hátra és nem tud mozdulni). A varga (gyönyörködik a maga hatalmában, kéjeleg abban a rémületben, amelyet okozott, ma általában jó napja van, nagyon hatalmasnak érzi magát, elégedett az élettel, sok vért látott és sok bort ivott): Kápet!... Kápet!... mi a kötelességed? A kis fiu (fölugrik, odamegy a varga elé, kihúzza magát és feszes, katonás állásba helyezkedik). A varga (leül, elégedetten bólint, mosolyogva nézi a kis fiút); Jól van, Kápet. elmélyedése és rendkivüli szakértelme a Házat a leglelkesebb tetszésnyilvánításokra ragadta. A beszédet olyképen jellemzik a nemzeti munkapárt körében, hogy Beöthy evvel Hieronymi méltó utódjának mutatkozott, ami bizonyára a legnagyobb dicséretszámba megy. Igen jó hatást tett, hogy a miniszter Heltai előadó szakavatottságának teljes honorálása mellett is melegen és határozottan védelmébe vette a magyar vasutak és a magyar posta intézményét, melyeiknek üdvös iejlődését tagadásba venni valóban nem is lehet. A mai ülésről ez a tudósítás szól. A képviselőház ülése háromnegyed 11 óra után kezdődött. Előzőleg Tisza István liosz szasan tárgyalt a folyosón Várady Zsigmonddal. Tisza István gróf elinök először jelentéseket tett, azután megállapította, hogy Szentiványi Árpád és több képviselő, akik az összeférhetetlenségi bizottság tagjai, még ma sem tették le az esküt. Felhívta őket, liogy jelenjenek meg a Ház előtt és tegyék le a szokásos esküt. Darrai Fülöp terjesztette be ezután az igazságügyi bizottság jelentését a háború esetén való kivételes intézkedésekről szóló törvényjavaslatról. Tisza indítványára a Ház kimondta a sürgősséget. Rakovszky Iván a képviselőházi őrség felállításáról szóló bizottsági jelentést terjesztette be. Az elnök javaslatára kimondotta a Ház, hogy a jelentést kinyomatja, szétosztatja és majd napirendre tűzi. A Ház harmadik olvasásban elfogadta a hadi szolgáltatásról és lószolgáltatásról szóló törvényjavaslatokát, valamint az ujoneozási és nyugdijjavaslatokat. Ezután folytatták a költségvetés tárgyalását. A kereskedelmi tárcánál Heltai Ferenc előadó tegnapelőtti beszédének egy ténybeli tévedését akarja helyreigazítani. Azt mondotta akkor, liogy a Máv., mivel nagyobb menynyiségre hirdetett pályázatot, minit amennyire szükség volt, mesterségesen megdrágította a talpfaárakat. Ezzel szemben a valóság az, hogy az 19013-ra a Máv. nagyobb menynyiséget szerzett be, mint amennyire pályázatot hirdetett. Cserny Károly az iparfejlesztésről és az A kis fiu (mereven áll, csak a szeme kiséri rémült várakozással a varga kezét). A varga: Kápet! — hány pofont kaptál tegnap? A kis fiu: Kilencet. A varga: Tegnapelőtt? A kis fiu: Tizet. A varga: Harmadnapja? A kis fiu: A vesszővel kaptam. A varga: Hányat? A kis fiu: Húszat. A varga: Miért? A kis fiu: Mert nem tudtam, hogy előtte való nap hány pofont kaptam megérdemelt büntetés gyanánt. A varga: Ugy van, Kápet és mert nem tudtad, milyen nap volt. Jó francia polgárnak kötelessége tudni, milyen napot ir bele az egy és oszthatatlan köztársaság a világtörténelembe. Milyen nap van ma? A kis fiu: A második év vendemaire havának huszonnegyedik napja. A varga: Nagyon jól van, Kápet. Hát vendemiaire huszonnegyedike? (Nevet.) Nagyon jó. Jegyezd meg ezt a dicsőséges napot, Kápet. Hogy jobban megjegyezd ... A kis fiu (feszesen álló sovány teste önkéntelenül megrázkódik, a szeme tágra nyílik a rémülettől). A varga (nevet): Hahó, félsz, Kápet... Gyávák vagytok mind, annyi bizonyos. Nem szerettek meghalni. Féltek az ütéstől, pedig az ütés nevel belőletek jó polgárokat a köztársaság számára... A kis fiu (rémülten nézi a varga mozdulatait). állami kedvezményekről szólott és helytelenítette az iparkisérleti állomások összpontosítását. Szóvátette még a teknikai muzeuui elhainyagolt voltát is. A tételt megszavazza. Hegedűs Kálmán: Heltai Ferenc igen kegyetlen kritikát mondott a postásokról. De helyteleníti, liogy a posta állapotaiért nem a kereskedelmi minisztert tette felelőssé. Az előadó adatni a régebbi időkre vonatkoztak, arra az időre, amelyért a letűnt államférfiak a felelősek, akik most különböző ürügyek alatt távolmaradnak a képviselőházból és szolidaritást vállalnak a sipolókkal és á trombífálókkal. Jobban tennék, ha idejönnének és itt vállalnák a felelősséget azokért a terhes szerződésekért, amelyeket az illetékes férfiak az ő parancsaikra kötöttek meg. Hol vannak ők? Felkiáltások: A kávéházban! Hegedűs Kálmán: Mindenféle ürügyek alatt távol vannak. Ezután arról beszélt, hogy a munkásügyi bizottságot szociálpolitikai bizottsággá kellene átalakítani. Beöthy László kereskedelmi miniszter mindenekelőtt kijelenti, liogy nem hive az állami szocializmusnak. (Helyeslés.) Egészséges szociális politika csak egy lehet, mely nem akar mindent az állam fönbatósága és. irányítása alá helyezni, hanem az önerők fejlesztését tiizi ki célul. Nemcsak drágaság nehezítette meg az utóbbi időkben a megélhetést, hanem az igények rohamos növekedése. (Igaz!) A szociális bajokon segit első sorban a családi pótlék, melynek megteremtésével ércnél maradandóbb emléket állított magának a miniszterelnök. (Éljenzés.) A vizi utakra nézve fontosnak tartja a csatornázást. A vízi utak forgalmát lebetően a főváros felé irányítja. Már elkészült a kereskedelmi kikötő terve is. A hajóutakról beszélt azután. Az államvasutak teljesitő képességét is fejlesztette. Heltai Ferenc előadónak a postáról és vasútról mondott kritikáját az előadó egyéni véleményének tekinti. — Nem azonosítom magam azzal — úgymond a miniszter — és remélem, hogy az előadó ur is csak saját nézetét óhajtotta kifejezésre juttatni. Heltai Ferenc: Természetesen! Beöthy László: Nem azonosítják magukat a bizottságok sem Heltai fölfogásával. A vasúti és postaszemélyzet kitűnően működik, nehéz szolgálatot teljesít. Ha vannak is hibák, azok az igények emelkedésével következA varga: Kilencet kaptál tegnap? És tegnapelőtt tizet? Hát ide figyelj, Kápet: ma nem kapsz egyet sem. Egyetlenegyet sem kapsz ma, egyetlenegyet sem, ezt a dicsőséges napot másképen tesszük emlékezetessé a számodra. A kis fai (kipirul az örömtől, de még gyanakszik). A varga: Hogy hivták az apádat? A kis fiu: Kápet Lajos. A varga: Ci devant? ... A kis fiu: Ci devant: XVI. Lajos, Franciaország királya. A varga: Mikor fejezték le? A kis fiu: A második év pluviose havának második napján. A varga: Mi volt a bűne? A kis fiu: Ellensége volt a francia népnek és konspirált az arisztokratákkal és a köztársaság ellenségeivel. A varga: Mi volt az anyád biine? A kis fiu: Konspirált a köztársaság ellenségeivel és erkölcstelen életet élt. A varga: Ugy van, Kápet. Ide hallgass. Tudod még, mi az a guillotine? A kis fiu: Igen. A varga: Mi az? A kis fiu: Lefejezőgép a köztársaság ellenségei számára. A varga: Nagyon jól van, Kápet. Ki kerül a guillotinera? A kis fiu: A francia nép minden ellensége. A varga: Nagyon jól van, Kápet. Mi volt az anyád bűne? A kis fiu: Ellensége volt a francia népnek és erkölcstelen életet élt.