Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 98. szám

1912 december 5. DÉLMAOYARORSZXö 3 tek be. A hibák javítását minden irányban előmozdította. A miniszter beszéde végén kérte a költségvetés elfogadását, A Ház holnap fogja tárgyalni a háború esetére szóló kivételes törvényjavaslatot, melyet ma délután a bizottságok elintéztek. Az igazságügyi bizottság tegnapelőtti ülésén Várady Zsigmond felszólalásában erős aggodalmakat hangoztatott a javaslattal szemben s ezeket állitólag a Házban is meg fogja ismételni. BSiSCrilBflllflllHRRIIIRizjiiiiiHiRiiilllllBIIIIBfiBflnilS Szerbfával szemben a helyzet nem enyhíilt! — Srerb katonai csapatok a Száva mentén. — Zimony előtt fölállították az ágyukat. — Hartwig orosz követ nem bukott meg! — Egyezség Bulgáriával? — Poincare a békéért? — (Saját tud ősit ónktól.) Belgrádból jelentik: A szerb kormány részéről érkező cáfolatokkal szemben a belgrádi laptudósitók megerősítik Szerbia fegyverkezését a monarchiával szemben. A Belgrád—Zimony közötti vasúti hidtól nyugatra fekvő cukorgyárig, ahol a Vörös Kereszt Egyesület kórháza és amelyben sok száz sebesültet ápolnak — a szerb tüzérség már felállította ágyúit. Zimonynyal szemben állandóan katonai őrjáratok cirkálnak, szintúgy a Száva mentén 150 kilométernyi távolságra katonai készenlétben várják a háborn kitörését. Belgrádból jelentik: A helyzet nem változott meg, jóllehet az őszes hatalmak, köztük Oroszország is, azon fáradoznak, hogy a szerb kormányra békés értelemben hassanak. Több magyar lap komolyan vette azt, a különben külföldről vett hírt, hogy a belgrádi orosz követ, a hirhedt és rendkivül monarchia-ellenes Hartwig megbukott. Ma már minden oldalról megjött a cáfolat. Bécsből jelentik: A Hartwig belA varga: Mit érdemel tehát? A kis fíu: Hogy a guillotinera kerüljön. A varga (diadalmasan:) Már oda is került, Kápet. Már oda is került, ma délelőtt tizenegy óraikor. Odakerült, Kápet, talyigán vitték, hóhér fogta a kötelet, amellyel a kezét összekötözték. Odakerült, Kápet: a bárd alá a nyaka, a kosárba a feje. Ezért nem kapsz ma verést, Kápet. Igy jegyezd meg ezt a dicsőséges napot. Ilyen nap ez a mai: a második és vendemiaire huszonnegyedikén a köztársaság akaratából lefejezték Marié Antoniettet, azelőtt Franciaország királynéját, mert ellensége volt a francia népnek és erkölcstelen életet élt. Érted, Kápet? A kis fíu: Igen. A varga: Mondd el! Előbb a másikat. A második év pluviose ... A kis fíu: A második év pluviose hó másodikán lefejezték... A varga: A köztársaság akaratából!... A kis fíu: A köztársaság akaratából lefejezték Kápet Lajost, azelőtt XVI. Lajost, Franciaország királyát, mert ellensége volt a francia népnek. i A varga: Éljen a köztársaság! A kis fíu: Éljen a köztársaság. A varga: Jól van, Kápet. (Szünet. Gondolkozik.) A kis fíu (mozdulatlanul áll.) A varga: Kápet! Emlékszel még az anyádra? A kis fíu (habozva): Igen... A varga: Mire emlékszel? A kis fíu (habozik). A varga: Mondd meg, Kápet! A kis fíu: Puha keze volt és... grádi követ állítólagos visszahívásáról az itteni illetékes helyen semmit sem tudnak. Belgrádból jelentik: A Hartwig orosz követ visszalépéséről szóló hir nem felel meg a valóságnak. Ugyanezt jelenti ma egy szentpétervári hir is. Sőt ma nyilatkozott Hartwig is. Egyszerűen nevetségesnek és rosszakaratú tendenciának mondja a bukásáról szóló hireket. < És Hartwig mai nyilatkozatában újra élesen beszél a monarchia ellen. Kijelenti, hogy a monarchiának semmi köze a szerb kérdésben és ahoz, vájjon mit akar a hódított területekből magának megtartani. A monarchiával eddig nem viselt Szerbia háborút, tehát nincs joga beavatkozni, — mondja az orosz követ. Természetesen Szerbiában Hartwig minden szavát ugy tekintik, mintha a cár megbízásából és Oroszország nevében mondaná. Berlinből jelentik, hogy a „Deutsche Tageszeitung" értesülése szerint Szerbia és Bulgária között külön egyezség jött létre, amelyben Bulgária arra kötelezte magát, hogy abban az esetben, ha Austzria és Magyarország Szerbiának háborút üzenne, Bulgária Romániát meg fogja támadni. Ez a jelentés kevés hitelre találhat, mert Bulgária tud a monarchia és Szerbia éles konfliktusáról és épen azóta is közeledni akar Romániához és minden jel arra vall, hogy a két ország megfog ezután is egyezni. Bulgáriában különben általában is szinpatikusan viselkednek a monarchiával szemben és Szerbia afférjét speciel az ő esetének tekintik, melyhez neki — Bulgáriának — mint szövetségesnek kevés a köze. Párisból jelentik: Poincaré francia külügyminiszter a kamara mai ülésén a külügyi helyzetről nyilatkozatot tett. Beszéde eleién azt mondja, hogy nagyon tartózkodnia kell a külügyi helyzettel kapcsolatos nyilatkozatában, mert a hatalmak között még nem jött létre a megállapodás. A varga: És? A kis fíu: És szép haja. A varga: Nagyon jól van, Kápet. Hát Erzsébet nénédre emlékszel-e még? A kis fíu: Igen. A varga: Mire emlékszel? A kis fíu: Arra, hogy sirt... A varga: Jól van, Kápet. Ide figyelj. (Nyomatékosan:) Pluviose hó másodikán lefejezték az apádat. (Lassan, szótagolva:) Ma, vendemiaire huszonnegyedikén le-fejez-ték az a-nyá-dat, Marié Antoinettet, azelőtt Franciaország királynéját. (Hevesebben:) Azután lefejezték Erzsébet nénédet, azelőtt Franciaország hercegnőjét, azután lefejezik . . . (Ordit:) Lefejeznék mindenkit, aki ellensége a francia népnek és a köztársaságnak. A nyakatok a bárd alá kerül, a fejetek a kosárba, vinnyogtok és papot akartok, a francia nép pedig ujjongva kisér benneteket a halálba ... A kis fíu (rettegve várja az ütéseket). A varga (lecsillapul): Megértetted, Kápet? A kis fíu: Igen. A varga: Hát mi történt pluviose másodikán? A kis fíu: A második év pluviose hónapjának második napján a köztársaság akaratából lefejezték ... (hibátlanul elmondja az egészet). A varga: Mi történt ma? A kis fíu (akadozik, de nem a megindultságtól, hanem azért, mert olyan dolgot mond el, amit csak egyszer hallott és amire nem figyelt nagyon): ... Ma, vendemiaire huszonCsak a francia külpolitikáról kiván nyilatkozni, amely ugy véli, megtett mindent arra nézve, hogy a balkáni konfliktus lokalizáltassék. Készséggel vettünk részt — mondotta — a kérdés megoldása érdekében és rendszeres konverzációt folytattunk, mert mi is azon a nézeten vagyunk, hogy a nehézségek megoldása csakis közös akcióval vihető keresztül. Ezeket az általános konverzációkat, melyeket a körülmények tettek szükségessé, csak barátaink és szövetségeseink teljes egyetértésével indítottuk meg és velük való egyetértéssel is fogjuk folytatni. A megindított diplomáciai tanácskozások alkalmával mindig biztosítottuk magunknak Anglia és Oroszország hozzájárulását. Már a mult év januárjában Oroszországgal megbeszéltük azokat a különböző eshetőségeket, melyekkel Európa a keleten e'öbb-utóbb szemben találja magát. Oro' szág önmaga adta nekünk azt a biztos okot, hogy hü marad a balkáni statusquo es'm :'hez. Rámutat ezután Poincaré " htuui Lipót gróf osztrák-magyar kü. miniszter kezdeményezésére, majd kijelenti, bogy szeptemberben a Párisban tartózkodott Szasszanovval megegyezett, hogy a legvégső erőfeszítésig fogják visszatartani a konfliktus kitörését. Szerencsétlenségre, Montenegró a magyar osztrák demars napján hadat üzent Törökországnak, ugy, hogy a háborút tér és idő tekintetében lehetetlen volt korlátozni. Óvatosság szempontjából — mondotta Poincaré — bizonyosságot kellett szerezni arra nézve, hogy egyetlen európai nagyhatalom sem fog a maga részére bizonyos területi aspirációkat érvényesíteni a Balkánon. Az összes nagyhatalmak most már nyilvánosan is kihirdették, hogy nem igyekeznek területeket hódítani. Azt mondja továbbá, hogy Franciaország már tudatta a balkán államokkal, .mgy az általuk megszállott területeken anyagi és erkölcsi jogokkal bir és számit ezeknek a tiszteletnegyedikén lefejezték ... Marié Antoinettet, azelőtt Franciaország királynéját... A varga: Megérdemelték-e a sorsukat? A kis fíu: Igen. A varga: Miért? A kis fíu: Mert ellenségei voltak a francia népnek. A varga: Mi a kötelessége minden jó francia hazafinak, ha a köztársaság ellenségei halállal bűnhődnek? A kis fíu: Akkor örülni kell... A varga: Az a kötelessége, hogy örüljön a köztársaság hatalmának. Ma kivégezték az anyádat. Mit kell kiáltanod? A kis fíu: Éljen a köztársaság. A varga: Most elmehetsz. Mára elég volt. Ezt a napot nem felejted el. A kis fíu (habozva fordul meg és félénken indul a játéka felé). A varga (figyelemmel nézi a kis fiu arcát; ha könnyeket látna rajta, megverné, de nem is boszankodik, hogy a kis fiu semmi megindultságot nem mutat. Fölkel, odamegy hozzá, megrúgja; azután megfordul, kimegy és becsukja maga mögött az ajtót). A kis fíu (utána néz; nem akarja hinni, hogy ennyivel megszabadult; de csönd van, eltelik pár perc és nem jön senki. Ekkor megérti, hogy mára csakugyan nincs több; a fadarabjaihoz fordul, házat épit és kocsit rak össze, a házat lerombolja, a kocsit pedig fojtott csettintésekkel lassan csúsztatja előre. Elmerül a játékba, figyelmesen, buzgón, boldogan játszik).