Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-29 / 116. szám

1912. december 24. DÉLMAGYARORSZÁG 1 Mi történt Prizrendben? — A külügyminisztérium megcáfolja a „Frankfurter Zeitung" értesülését. — Rendes téli hadjáratok lesznek. — Ellentétek a balkáni szövetségesek közt. — Béke vagy háború?! — (Saját tudósitónktól.) A prizrendi eseményeket, vagyis azokat a sérelmeket, melyeket a szerbek a prizrendi osztrák és magyar konzulátuson elkövettek, még mindig homály borítja. Külügyi hivatalunk ugyan kiadott dodonai jelentéseket s közölte azt is, hogy milyen elégtételt kértünk és kaptunk Szerbiától; de kimerítő leírását mindannak, ami Prizrendben történt, nem tette közzé. Most azonban föllebbenő a prizrendi fátyolt egy német birodalmi lap, a kitűnő értesülésekkel ékeskedő Frankfurter Zeitung. A prizrendi osztrák és magyar konzulátusnak második kavasza, Isza Hánum Káli ugyanis a „Frankfurter Zeitung" tudósítójának, Enke Ferencnek többek közt ezt mondta el: ,,Prizrendben a szerb katonák viharos zsivió! kiáltással és Ausztria és Magyarország gyalázásával letépték az épületen lévő zászlót s a sárba taposták. Ugyanezt tették a Vörös Kereszt jelvényével is. Ezután befeszítették az ajtót és vad kiáltozással rohantak föl a lépcsőn. Benyomultak a szobákba, hol az odamenekült albán családokat meggyilkolták. Némelyiküket előbb szörnyen megkinozták s mindegyik lövésüket vad nevetéssel kisérték. A sebesültekre ugyanez a sors várakozott s egytöl-egyig valamennyit ágyukban mészárolták le. A gyermekeket és az asszonyokat is egytöl-egyig meggyilkolták. A konzul mindezeket a dolgokat kénytelen volt végignézni, tiltakozott ugyan az embertelen eljárás ellen, de a szerbek kinevették. Meg kell jegyeznem, hogy a konzulhoz és személyzetéhez senki sem mert hozzányúlni. Igaz ugyan, hogy az első kavaszt agyonlőtték, de ez azért történt, mert a konzul parancsa ellenére a benyomuló szerbekre lőtt és egy katonát megölt. A szerbek ezután a tömeges gyilkolás és mészárlás után kifosztották az irattárt, elégették az iratokat, elrabolták a pénztárban levő pénzt, elvették az értéktárgyakat s a konzulátusi épületet és a kertet teljesen elpusztították." Bécsből telefonálja munkatársunk, liogy a külügyminisztérium a „Frankfurter Zeitung" eme cikkét megcáfolja. Ugyancsak Bécsből kapjuk azt a figyelemreméltó hírt, mely a monarchia hadseregére vonatkozik és elmondja, hogy ezután téli hadgyakorlatokat is rendszeresen fognak tartani hadseregünkkel. Már meg is kezdték a meleg, téli ruházat és mindennemű fölszerelés beszerzését, hogy a téli hadgyakorlatokat zavartalanul megtarthassák. Politikai körökből jelentik Konstantinápolyból, hogy a londoni békekonferencia mai tanácskozásán olyan döntést hoztak, hogy legkésőbb hétfőn eldől a háború és a béke kérdése. Ez a hir inkább háborús, mint békés, ugyanis ma éles ellentétbe kerültek a török megbízottak a balkáni szövetségesek küldötteivel. A török követek ellenjavaslatot adtak át, melynek lényege, hogy a törökök megtartják Drinápolyt és a hozzátartozó vilajetteket, Macedóniának és Albániának autonómiát adnak, de ezek is a szultán szuverénitása alatt maradnak, az Aegei-szigeteket visszakérik Törökország számára, Kréta kérdését pedig a nagyhatalmakra bizzák. A balkáni szövetségesek nem fogadták el a föltételeket. A helyzet rendkivül komolynak Ítélhető. Londonból jelentik: Minden ellenkező hírekkel szemben is megállapítható, hogy éles ellentétbe került Bulgária Görögországgal, valamint Bulgária Szerbiával is. Az ellentétek Szaloniki miatt állanak föl. Ugylátszik, mindhárom ország önmagának akarja Szalonikit. Bulgária szándéka, hogy ha Görögország nem enged, ugy visszautasít minden görög segítséget, tehát nélküle folytatja céljai megoldását. Belgrádi jelentések viszont beszámolnak arról, hogy Szerbiát elkeserítette Bulgária önző viselkedése. Ők is Szalonikit akarják, valamint azt, hogy háború esetén a szerbek külön tábornok vezérletével harcoljanak Csataldzsánál is a törökök ellen. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Nehezen születik a béke. London, december 28. Ma délelőtt tizenegy óraikor isimét összeült a békekonferencia, melyet ismét elnapoltak egy Ikis időre, mert a törökök ellen javaslatait a balkáni delegátusok, akik korlátlan fölhatalmazással rendelkeznék, részben elutasították. A török delegátusok, akiknek fölhatalmazásai nem terjednek ennyire, jelentést tesznek imajd Konstantinápolyba és uj utasitást kérnék a török kormánytól. A törökök javaslatai nemcsak az uj török-bolgár határra, hanem az Aegei-szigetekre is vonatkoznak. Ezeket Görögország kivétel nélkül a maga részére követeli, mig Törökország a Dardanellák bejáratánál levő szigetéket és Mythilenet, mely az ázsiai Törökországhoz tartozik, kapná és kapná ezenfelül azokat a szigeteket, melyeket Olaszország tart jelenleg megszállva. Egyes nagyhatalmakat is aktive érdekelnek ezek a kérdések. Főleg Oroszország ellenzi, hogy Bulgária megvesse a lábát a Márvány-tenger partján és hogy Lemnoszt, Imbroszt és Thazoszt elvegyék Törökországtól. Ha ezek a változások mindazonáltal megtörténnének, Oroszország a Dardanellákot ismét megnyitottnuk fogja tekinteni, mert a tengerszoros statuskvója teljesen megváltozott. Görögország késznek nyilatkozott arra, hogy Lemnoszt, Imbroszt és Thazoszt nem fogja megerősíteni. Egészen megbízható forrásból eredő hirek szerint Olaszország sem akar az általa jelenleg megszállva tartott összes szigetekről teljesen lemondani. Albánia a háború tűzfészke. London, december 28. A nagyköveti reunió január másodikán ismét összeül. Albánia határainak a kérdése még távolról sincs megoldva. Oroszország, Franciaország és Anglia nem akarják megengedni, hogy az uj Albánia határa messzebb terjedjen, mint az, adriai és az aegei tenger közt levő vizválasztó vonalig. AusztriaMagyarország és Olaszország ellenben néprajzi határokat követelnek Albánia részére. Ausztria-Magyarországot főleg a katolikus albánok területe érdekli, vagyis a Montenegró és a Fehér-Drina közt levő terület, melyhez Ipek és Djakova is tartozik. Bolgár-török közeledés. London, december 28. A török és a bolgár delegátusok az ünnepek alatt is többször találkoztak és tanácskoztak. Előrelátható, hogy a béke megkötése után Bulgária és Törökország közt az eddiginél szorosabb lesz a kereskedelmi politikai viszony, a balkáni szövetségesek tervezett vámunióját pedig nem fogják megkötni. Önkéntes aviatikusok. Berlin, december 28. A német hadsereget legközelebb önkéntes aviatiikus-osztállyal egészítik ki, melyet az önkéntes automobilcsapat mintájára szerveznek. A szervezeti szabályokat már kidolgozták. Minden repülőgéphez az állam részéről kétezer márka évi szubvenció jár. Háború esetén az önkéntes aviatilkusokra Is érvényes a haditörvény, igényük van nyugdijra és haláluk esetén arra, hogy hátramaradottaikról az állam gondoskodjék. Megy a gőzös . . . •Szaloniki, december 28. Ma indult el innen az első közvetlen vonat Belgrádba. Az utasoknak esak Guimendsában kell át,szállniojk, ahonnan ,a szerb vasutak közlekednek. Gondoskodás fog történni, hogy Üszkübből Nisbe és Belgrádba közvetlen összeköttetés létesüljön. Már a mai első vonat is zsúfolva volt. Összevesznek a koncon szerbek és bolgárok Belgrád, december 28. A balkáni szövetségesek kezdenek összeveszni a koncon, a melyik még nem is az övék. A szerb sajtó napok óta hevesen támadja a bolgárokat s a szemére veti Bulgáriának, hogy el akarja előlük ragadni győzelmeik gyümölcsét. Viszont Chrisztov Cirill bolgár költő eposzt irt a háborúról s ebben hevesen támad Szerbia ellen. Azt vitatja, hogy Bulgária áldozott pénzt és életet s őt illeti meg minden tföld a Sara planináig, az albán határig. Ez a vers, melyet most széltében-hosszában szavalnak Ferdinánd király országában, nagy felháborodást keltett a szerbek között. A Strazsa cimü belgrádi lap legutóbbi számában válaszol is Crisztovnak, akit heves szidalmakkal illet s a szemére veti a bolgár kormányköröknek, hogy ők inspirálták a költőt s elfelejtik, hogy mindazt, amit Bulgária mia magáénak nevezhet, nagyrészt szerb vérrel szerezték. Ha Szerbia visszavonná csapatait Csataldzsa alól, — irja a lap, — Bulgária képtelen volna a harcot folytatni s a törökök hamarosan véres fejjel küldenék vissza a bolgár cár rettenthetetlen katonáit odia, ahonnan jöttek. Végül pedig azt tanácsolja Bulgáriának, hogy fogja be a száját, különben nem ők fogják, — mint a költő mondja, — a szerb kigyót eltiporni, hanem a szerb kigyó fogja halálra szorítani őket. Van szerencsém ti,do"f|Af|fy^|| £1111 Yflill fi mására adni a t. érdek-^111 W 1 HU) lődő közönségnek, hogy Jü. y továbbá keleti dísztárgyak, óriási választékban megérkeztek. Úgyszintén ajánljuk elismert legdúsabb raktárunkat egyéb és függönyökben-Jutányos árak! rinmí5n MjU^K, A0 Cj0 szőnyegáruházában Kirakatainkat ajánljuk megtekintésre 1 i UUIIIdlI IVIIIIdiy Cd rld Kárász-u., Wagner-i