Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-29 / 116. szám

6 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. Belgrádban egyébként is erősen bolgár ­ellenes a hangulat s mindenfelé nyiltan beszé­lik, hogy Bulgária rá akarja szedni szövetsé­geseit s azok kárán nyerészkedni akar. A kávéházakban népszónokok izgatják a népet s emlékezetébe idézik, hogy Bulgária 1904­ben is rászedte Szerbiát, amikor vámszövet­ségi tárgyalásokat kezdett, de nyomban meg­szakított minden összeköttetést és maga kö­tött szövetséget a monarchiával, amikor Ausztria-Magyarország és Szerbia között ki­tört a vámháboru. Szóval, mindkét részről egyre izgatot­tabbá válik a hangulat s közel jár az idő, a rnikor ezek a feszültségek nyiít gyűlöletbe fognak átcsapni. színház, művészet Szinházi műsor: VASÁRNAP d. u.: Denevér, operett, VASÁRNAP este: Ingyenélők, nép­színmű. HÉTFŐ: Cigány szerelem, operett. KEDD: New-York szépe, operett. Bérlet­szünetben, mérsékelt lielyárakkal, esti fél 7 órai kezdettel. SZERDA d. u.: A rablólovag, szinmü. SZERDA este: Éva, operett. CSÜTÖRTÖK: A farkas, vigjáték. PÉNTEK: Az ostrom, szinimü. SZOMBAT: Tavasz, operett. VASÁRNAP: Tavasz, operett. Uj darabok a fővárosi színházakban. (Saját tudósítónktól.) Nem kell senki­nek magyarázni, hogy ha a budapesti színhá­zaik műsorát és szezondarabjait ismerjük, . tudjuk a vidéki színházak műsorát is. Hiá- \ ba: vidéki önállóságról beszélni tulkomikus j volna ... A budapesti isziniéviad az újévvel elérke­zett tetőpontjára. A színházak elvégezték munkájuk első felét és kidolgozták a máso­diknak tervét. Az alább közölt részletek ar­ra vallanak, hogy a nehezebb munka és a si­keresebb rész még hátra van. És ha valóra válik a sok szép program, alk'kor ez az esz­tendő nem fesz meddő szinházkulturánkban. Különösen örvendetes jelenség, hogy nagy számmal jelentkeznek a magyar szerzőik, köztük rég bevált és elismert nevek, de olya­nok is, akik irómüvészetüket eddig rnás mű­fajokban érvényesitették. Ellenben uj név egy sincs, legalább eddig. A Nemzeti Szinház mindjárt az ujév har­madik napján előadja az Erinisz-ek cimü tra­gédiát. Leeont-e de Lisle-niák, a finom francia költőnek müvét, mely Aiszkilosz Oreszteiája gazdag anyagából szövődött. Az antik tár­gya, de fölfogásban hozzánk közelállóvá ala­kított tragédiáihoz Massenet irt, megrázó mu­zsikát. Egy héttel' utóbb, január 10-én Pász­tor Árpád bárom fölvonása ikerül szinre. Egy kétfülvonású darabja, A lányom, ismét Bla­ha Lujzát juttatja szerephez. A Biedermayer­korra stilizált játékban a nagy művésznő éne­kelni fog egy Lehár Ferenc szerzette dalt. Az egy föl vonásos darabnak Szavitri a címe. A soron egy repríz következik. Moliére Fös­rény-ét ez alkalommal veszi át Gábányi ha­gyatékából Gál Gyula. Utána megint eredeti újdonság, Tömörkény István Barlanglakók cimü daarbja. Henry Bataille az idén sem fog elmaradni a minden esztendei szenzáció­val. A Nemzeti Szinház közönsége már vár­ja Páris legnépszerűbb drámaírójának leg­újabb alkotását. A Les flambeaux (Fáklyák), amely a P or t -,Sa iu t-Ma r t in -színházba n csak néhány hete aratott diadalt, Sebestyén Ká­roly fordításában jut a. Nemzeti Szinház színpadára. Bemard Shaw történeti szatírá­ja, a Cézár és Kleopátra, melyet Mikes Lajos fordított magyarra s amelyben a gyermek Kleopátra szerepét Várnái Aranka fogja ját­szani, szintén még a téli hónapokban sorra kend. Tervben van ifjú Wlassics Gyula Me­dúza eimii szimbolikus játékának bemutatá­sa, Hervieu Bagatelle cimü erkölcsrajzának előadása, Shakespeare Macbete-jének uj be­tanulása. Végül a szinház előadja Birinszki Leó fiatal orosz iró Bolondok tánca cimü sza­tíráját, mely már hónapok óta járja a világot; a tolmácsolás munkájára Herczeg Ferencet nyerte meg az igazgatóság. Az Operaház fokozott művészi munkával igyekszik ébren tartani a közönség érdeklő­dését. A szinház munkatervének főbb mozza­natai a következők: Újdonságok: Január vé­gén kerül bemutatóra Waltershuusen Károly Cihabert ezredes cimü zenedrámája, melynek szövege Balzac egyik novellájából készült. Február második felében lesz a premierje Szegő Sándor Báthori Erzsébet eimii egyíöl­vonásos zenedrámájának, a címszerepben Sza­mosi Elzával. A szöveg szintén Szegő müve. Áprilisban adják először Musszorgszky-nnM, a legzseniálisabb modern orosz zene-költőnek Gudunov Boris cimü történeti zenedrámáját. Az opera cselekménye Puskin hasonló cimü drámaiját követi nyomon; hangszerelése Rimszky Korzakov ragyogó művészetét di­cséri. A Gudunov Boris szereposztására néz­ve még nem törtónt döntés. A rendezést He­vesi Sándor dr., a betanítást Tangó Egiszto karmester fogja végezni, kinek ez lesz az első szereplése mint az Operaház szerződtetett tag­jának. Ugyancsak Tangó tanítja be Donizetti Szerelmi bájital eimii dalművét. Ballct-uj­donság Beethoven, Prométcusz-a, melyben a tánckart jelentékenyen megerősítik. A inti teljesen eredeti és újszerű színpadi beállítása Hevesi Sándor müve. Fölujitásra kerülő ré­gebbi müvek: Ho ff mami meséi. Hevesi Sán­dor az operát, mely eddig kihagyott részle­tekkel ós teljesen uj díszletekkel került elő­adásra. E. T. A. Hoffmannra emlékeztető groteszk beállításba fogja, rendezni. A csa­vargó, Leroux poétikus francia népdrámája. Souppé klasszikus operettje, Bokáccsió, Gluck Orfeusz-a, a cimszerepben Durigó Ilonával. Január végén lesz egy klasszikus ciklus: Mo­zart Varázsfuvolája, Szöktetés a szerájból eimii dalműve és Gluck pásztorjátéka. Május királynője kerül előadásra. Mind a három darabot rokokó-miliőben, minden keleti szí­nezet nélkül. Mozart zenéjének rokokó-szelle­mében Hevesi Sándor rendezi. iA Vígszínház Ama bemutatásra kerülő új­donságok közül a magyar szerzők müvei do­minálnak, de szóhoz jut néhány külföldi víg­játék és bohózat is. Januárban két érdekes reprize lesz a színháznak. Bródy Sándor A tanítónő cimü életképe és Kálmán—Bakonyi operettje, a Tatárjárás kerül szilire uj rende­zéssel és részben uj szereposztással. Február­ban Molnár Ferenc A testőr eimii vígjátékát ujitja föl a szinház. Az újdonságok között az első hely Szomory Dezső háromf öl vonásos szinmüvónek, .a Bellá-nak jut, melynek cse­lekménye egy színésznő érdekesen megvilági­tott alakja körül forog. Szomory darabját Gavault Pál A telefon cimü komédiája kö­veti soron. Sokát vár a szinház Hajó Sándor Lakájok cimü darabjától is, melynek furcsa meséjéhez pazar fényű hercegi palota adja meg a méltó keretet, A gazdag, ragyogó mi­liőben csupán lakájok mozognak s a különös tendenciájú darab a libériás had belső életét igyekszik megvilágítani. Hajó darabja után operett-újdonság következik. Bemutatóra ke­rül Martos Ferenc, Bakonyi Károly és Kál­mán Imre Kis királyok cimü operettje, me­lyet a minap mutatott be nagy sikerrel az An der Wien szinház. Sorrendben De Flers ós Caillavet vígjátéka, A zöld frakk követke­zik ezután a szinház játéktervezetében. A magyar szerzők közül még Heltai Jenő, Bró­dy Sándor és Földes Imre szerepelnek a Víg­színház játékrendjén. Heltai Jenő egy három felvonásos vígjátékkal, Bródy Sándor pedig A megcsalt cimü magán jelenetével lép a kö­zönség elé. Bródy egyfelvonásosát Hegedűs Gyula fogja megjátszani. Földes Imre A vö­rös szegfű címmel szocialista irányú drámát irt, melynek középpontjában egy szociálist®, lap szerkesztősége áll. Végül a Milestones-t fogja bemutatni a szinház, Knoblauch Ed­várdnak, A faun szerzőjének darabját, mely­nek cselekménye ötven évi időközben játszik. A Magyar Szinház legközelebbi műsor­tervén négy magyar újdonság szerepel. Az első Bánffy Miklós gróf szombaton bemuta­tásra került színmüve: A Nagy Ur. Attila ha­lálának mondáját dolgozza föl. Ezt a bemu­tatót követi Lengyel Menyhért vígjátéka, a melynek ideiglenes cime Róza néni Megle­petéssel fogja látni a közönség a Tájfun szer­zőjében az érző, gyöngéd poétát. A drámai teknika mesterét ebben a bájos, finom vígjá­tékban csak a hálás, kitűnő szerepek árulják el. Biró Lajos színmüve lesz a sorban a har­madik. Cimét még nem állapították meg. Me­gint a- vidéki uri társaságot rajzolja egy ér­dekesen szövődő szerelmi történet kapcsán. Ennek a történetnek vannak erősen drámai momentumai, de -kibontakozása megnyugta­tó. Drégely Gábor uj darabja. Az isteni szik­ra, mulatságos persziflázs. Első darabja. A szerencse fia óta a szerző miliőben is emel­kedett: a Lipótvárostól eljutott — Potsdamig. A legfelsőbb körök müvészditettantizmiuisát gúnyolja, elmésen. Még egy igen hájas új­donsága lesz ennek a szezonnak. Rákosi Vik­tor Emmy cimü novella-sorozatából Harsá­ny i Zsolt énekes vígjátékot irt, Szirmai Al­bert komponálja hozzá a zenét. Operettszínháznak, mely egy-egy sikeré­vel hónapok műsorát el tudja látni, rendsze­rint nincs ekjeik (bnss3(ulé.iá r.a|tu műsortervei. A Király Színházban még változatlan érdek­lődés kiséri a Mexikói leány előadásait s igy még teljesen bizonytalan a legközelebbi be­mutató határnapja. A szinház személyzete, Kálmán Imre A cigányprímás -cimü operett­jére készül, mely a bécsi Straiuiss Szinház állandó műsor darabja. Tavaszra Rubens Nap­sugár kisasszony cimü operettjének előadá­sát tervezik, Heltai Jenő átdolgozásában. Ez a fiatal szinház az uj -esztendőre a régihez méltó, változatos és mozgalmas mii­sort állított össze. A Népoperában került szín­re először Magyarországon Wolf-Ferrari Er­iman.no nagyhatású uj operája, A madonna ékszere. Operettuj don®ágoik: Aranyeső, mely­nek szövegét Béldi Iz-or, a jeles kritikus irta, zenéjét pedig Zerkovitz Béla, a népszerű kup­lész-erző. Meséje pompás, mulattató fordula­tokban gazdag telivér pesti történet, mely­nek később az Aranyeső országa, Mohaiké lesz színhelye. Azután Gajári István operett­je, melynek prózáját Szomory Emil, verseit Harsányi Zsolt írták. Cime még nincs meg­állapítva. Meséje egy fiatal bakfis története. Ascher István: A fenség keringőzik (Hoch­heit tanzt walzer). A librettót átültette -a for­dító magyar talajba. Meséje József nádor leánya körül forog, ki egy megindító szerel­mi kaland bősnője. Winterberg: A vörös ru­hás hölgy (Die Datne in Rot), egy szerelmes festő érzékeny történetét viszi színpadra. A régebbi operettek közül műsorra tűzik A de­nevér-t, Boccásió-1 és Rip van Winkle-t. Az operetteket Feszler Géza tanítja he. Egész sereg operafölujitást is tervez a szinház ket­tős szereposztással. Előadják m Álarcos bál-t, .a Hugenottákat, Fauszt-ot, Parasztbecsn­let-et, Bajazzók-at. * Művészeti oktatás. Nagyobb vidéki városokban szokás, hogy szininövendékek-et előkészítsenek, sőt például Debrecenben színi iskola is nyílt éveikkel ezelőtt; a kolozsvári pedig nagyon is jóhirii. Szegeden, az iskolák igazi fővárosában, mindeddig nem volt ilyen iskola. De minden jel szerint lesz. Ugyanis Ferenczi Frigyes, a szinház jóhirii főrende­zője művészeti tanfolyamot nyit, mely most, a kezdet stádiumában magánoktató jellegű lesz, ellenben ha az érdeklődés fokozódik, ugy sziniis-kalát nyit. Ennek a tanfolyamnak célja, hogy műkedvelőket, szavalókat vagy színi pályára készülőket előkészítsen -és beta­nítson. Különös tekintettel lesz azokra, akik a színészetet választják élethivatássá, A tan­folyam a színművészet minden vállfájára ki­terjed. Kívánatra saját otthonában is bár­kinek órákat ad. A tanfolyam január elején már megnyiliik és jelentkezni lehet Ferenczi Frigyesnél, a színháznál, délutánonkint fél­négytől félhatig és este hét órától kezdve. A nagytudásu és szorgalmas rendező vállalko­zása mindenesetre olyan, hogy figyelmet ér­demel, különösen Szegeden, ahol annyi a mű­kedvelő, hol sok tehetség is akad bizonyára.

Next

/
Thumbnails
Contents